Isaszeg

ITK-majális 2021.

Címkék

Hagyományos majálisunk megtartását a járványügyi rendelkezések enyhítése lehetővé tette, így a szokott helyen idén is volt ilyen rendezvényünk. Ez egyúttal éves tisztújító közgyűlésünk helyszíne is volt. 48 felnőtt és 8 gyerek vett rajta részt.

Az előkészületek már napokkal előbb megkezdődtek az ebédhez valók beszerzésével Sz. Marika és Péter által. Esőt ígért a meteorológia, ezért P. Péter szerzett egy katonai sátrat, Sz. Péter pedig különböző ponyvákat. Ezeket, meg a padokat, asztalokat még pénteken deponáltuk Sanyiéknál, ezenkívül P. Józsival és Nagy Bélával összeszedtük a szemetet, lekaszáltuk a füvet az erdei pihenőhelyen.

Szombat reggel 7 órakor mindent kihordtunk a pihenőbe. Megkezdődött a tűzgyújtás, a bográcsba előre megdinsztelt hagyma, és felkockázott marhahús feltételével, a padok, asztalok felállításával, védőtetők készítésével a sütemények részére. Mindezen munkálatokban az eddig említetteken kívül még részt vett P. Piroska És F. Pista is. Sz Péter mindenre gondolt, külön állványt hozott a bogrács körüli teendőknek, kézmosónak, sőt még egy tábori mosogatót is felállított. Nem nézett ki esősnek az idő, ezért úgy döntöttünk, hogy a nagy sátrat nem állítjuk fel. 8 órakor Hajni és Marci személyében újabb két segítő érkezett.

9 órakor kezdődött a meghirdetett gyülekező, jöttek is szép számmal. 10 órára hirdettem meg az éves közgyűlésünk megtartását, bőven össze is jöttünk addigra a határozatképességhez. Legfontosabb része a közgyűlésnek a tisztújítás volt, melyet az előírások szerint titkosan kellett megtartanunk. A szavazatok összeszámlálása után a következő eredmény született: elnök Notter Béla, alelnök Naszvadi László, gazdasági vezető Horváth Jánosné. Sok sikert kívánok munkájukhoz, egyúttal megköszönve az előző alelnök Balogh Zoli egyesületünk működéséhez nyújtott eddigi segítségét.

Az idő kellemes volt, jól időzítve a közgyűlés után jöttek a nem tagok, gyerekek. Jó hangulatú beszélgetések, evés-ívás közben egyre jobb illatok érkeztek a bogrács felől. Háromnegyed kettőre lett vajpuha a marhahús, miután rendre hozzákerültek a különböző fűszerek, zöldségek, csipetke (Irénke készítette). A bográcsgulyás – nyugton állíthatom - nagyon ízlett mindenkinek, hozzá friss fehér kenyeret ettünk. Ezután jobban csúszott a bor, sör, üdítő, ki mit szeret. 3 óra után egy kis erdei sétára indultunk. Már sok lehetőségünk nincs, hogy új útvonalon menjünk, annak ellenére jól esik a lakasztó ebéd utáni kis séta. Ezúttal csak 2 km-t gyalogoltunk. Az út végefelé esett 3 csepp eső.

Mikorra visszaérkeztünk megdöbbenve láttuk, hogy az ottmaradók sebesen rakják össze a padokat, asztalokat. Teljesen felesleges volt ez a pánikszerű rolólehúzás, mert utána megint napsütéses idő lett. De a dolgot visszacsinálni már nem lehetett, így mi is elkezdtünk pakolni az utánfutóra. H.Jani még gitárkísérettel elénekelte Sz. Péter kedvenc dalát, a Füredi Anna-bálon címzettűt. Ezt a képet Palásti Kati készítette,

Köszönjük a szép nap megrendezését a Szekeres és Pusztay házaspárnak, valamint minden segítőnek!







 

Kemence-party

Címkék

Túra helyett ezúttal a Falumúzeum kertjében Kemence-party-t rendeztünk. Ez eredetileg augusztus 20-án lett volna és kapcsolódott volna a többfunkciós ünnep Új Kenyér Ünnepéhez, de külső okok miatt most tudtuk csak megtartani. Népszerűbb volt mint egy túra, mert itt 45-en jelentünk meg.

Hajni pékmesterrel, Marci tűzmesterrel, Nagy Bélával 8 órakor kezdtük az előkészületeket a kemencébe való begyújtással, a kenyértészta elkészítésével. Hajni erdélyi módon készült kovászolt, pityókás vert kenyeret készített. Nemsokára megérkezett Sz. Marika és Péter. Péter beszállt a tészta „dögönyözésébe” is. Marci 250 fokra felfűtötte a kemencét, majd a parazsat kihúzta. Közben megkelt a kenyér, Hajni még egyszer dagasztotta, ezután bekerült a kemencébe. 6 darab lett 11 kg lisztből, és 2 kg krumpliból. Közben kezdtek szállingózni tagjaink és négy vendégünk. Háromnegyed egyre kisültek a gyönyörű cipók. Ezeket Hajni még kezelésbe vette, jól megverte (vert héjú kenyér). 1 órára már majdnem mindenki ott volt. Alig vártuk, hogy kihűljön a kenyér annyira, hogy enni lehessen. Volt hozzá töpörtyű, zsír, lilahagyma, paprika, paradicsom. Juti kávét főzött mindenkinek, aki megkívánta azt. Mondanom se kell, bőséges volt a sütemény és italfelhozatal is.

Ebéd után H. Jani beüzemelte zene-masináját, erre - ha nem is erősen -, de eleredt az eső. Egy bátor pár volt (Babi/Laci), aki elkezdett táncolni rá – ők is esernyő alatt. Behúzódtunk különböző fedett helyekre, Szerencsére nem tartott sokáig az eső, vissza is állt az esőt megelőző állapot, alig páran mentek csak el. Jó hangulatú beszélgetések közepette aztán megint jött egy esőhullám – ez már végleg szétugrasztotta a társaságot.

Köszönetemet szeretném kifejteni a Falumúzeumnak, benne Szmolicza Jóskának, hogy megtarthattuk ezt a kellemes napot a múzeum kertjében, használhattuk a kemencét. A mieink közül elsőrendű érdem Hajnié és Marciért, de mindenkinek köszönöm a segítségét, aki segített padokat. asztalokat ki-, és be cipelni, felszolgált, kisegített hiányzó konyhai eszközökkel, zenét szolgáltatott, kávét főzött, süteményt hozott, és egyáltalán eljött. Senkit se felejtettem ki, ugye?

A képeket Szmolicza Józsi és én készítettem.

ITK-majális 2020.

Címkék

Tizenkettedik éve rendezzük meg majálisunkat, de talán még sohasem örültünk meg így egymásnak, mint most a járvány végefelé. Bár az utóbbi három hétben a bátrabbak már eljöttek kisebb túrákra, de a nagy többséggel rég nem találkoztunk. Ez meg is látszott a létszámon: 57-en voltunk.

Egyébként sok változás nem történt az előző évekhez képest. Ezúttal is a Szekeres- és a Pusztay-házaspár volt a házigazda. Szinte ugyanazok (Hajni és Marci, Irénke és Sanyi, Borka és Pista, P. Kati és K. Jani, F. Pista) segítettek a padok, asztalok felállítással, a tisztás „berendezésével”, mint más években. Ezenkívül még nagyon sokan segédkeztek csipetke készítéssel, krumpli pucolással, stb. A sütemény és ital felhozatal kiváló volt, mindenki talált ínyére való finom falatot, kedvére való italt. A nassolás mellett persze vártuk az ebéd elkészültét, mely ezúttal gulyásleves volt. Megnyaltuk utána mind a tíz ujjunkat. Ebéd után a kicsit sem lusták egy kis erdei sétát tettek a Honvédsírokhoz, és egy másik úton jöttek vissza. Ezután H. Jani elővette a gitárját és játszott, énekelt nekünk. Úgy negyed öt felé elkezdett kicsit esni az eső. Pánikszerűen szétbontottuk az asztalokat, padokat felpakoltuk azokat az utánfutóra. Ezzel aztán el is állt az eső, de az ”asztalbontást” már nem lehetett visszacsinálni.

Köszönjük a házigazdák munkáját és mindenkinek, aki bármit is segített! És egyáltalán azt, hogy eljöttetek, jót beszélgethettünk, láthattuk egymást és az unokák növekedését.

 

Bakancsos-bál 2019

Címkék

Idén is megtartottuk Bakancsos-bálunkat. Jó hangulatú esténken meghívásunkra ezúttal is vendégeink voltak az isaszegi Nyugdíjasok Baráti Körének tagjai, valamint a gödöllői Margita 344,2 TSE - együtt 89-en töltöttük meg a termet.

5 órától gyülekeztünk, a bejáratnál lányok alkotta „fogadóbizottság” pogácsával, pálinkával, likőrrel várta a résztvevőket. Hozta mindenki a már jól bevált recept alapján készült süteményét, a batyus-bál jellegnek megfelelően kedvenc italát. Fél hatkor elhangzott a köszöntő, hat órakor kezdődött a vacsora. Háromféle étel közül lehetett előre választani. Kiadós tánc után U. Zsuzsa, Gyula és jómagam szerepeltünk prózai darabbal. Megint tánc jött, ahol Jani szaxofonjátékával tovább emelte a hangulatot. Majd a tombola következett értékes, új ajándékokkal, Babi mézeskalács-csodájával. Egy táncblokk után a szokásos, lottószerű játék volt. Újabb tánc után Sanyi gitározott nekünk, de volt egy közös száma Janival is. Két óráig roptuk a táncot, közben volt még Sanyinak egy rövid gitárjátéka is.

Összességében nagyon jót szórakoztunk, de nem feledhetjük el, hogy egyre nagyobb létszám mellett egyre kevesebb tagunk jelenik meg bálunkon.

 

 

 

Helytörténeti séta

Címkék

Az isaszegi Falumúzeum szervezésében október 12-én Helytörténeti sétán vettünk részt. Bár klubunk csak társrendező volt, a résztvevők döntő többségét mi adtuk.

A Falumúzeum vezetője, Szmolicza József nagyon jó programot eszelt ki a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretén belül. A szentgyörgypusztai Kőkereszthez és a volt Grassalkovich-magtárhoz gyalogoltunk ki. Voltunk ugyan itt öt éve, de azóta rohamléptekben újul meg a magtár a tulajdonos Béres Attilának köszönhetően.

9 órakor gyülekeztünk a Falumúzeumnál és egy csoportkép elkészülte után indultunk is. A Madách I. és a Nap utcán át hagytuk el a várost. A település szélén kezdődött a borzalom. Tonnaszámra kihordott illegális szemét – és a bűze - botránkoztatta meg a résztvevőket. Ha Isaszeg komolyan gondolja a túrizmus fejlesztését, akkor ezt nem szabad eltűrnie. Jobban éreztük magunkat, mikor elhagytuk az utolsó szemétdombot is. Jó melegen sütött már a nap, az útszéli fák pedig árnyat adtak. Szentgyörgypusztán először a Kőkereszthez mentünk.

A szabadságharc isaszegi csatájában elesett és itt eltemetett honvédok emlékére felállított kereszt körül Józsi elmondta annak történetét, de még inkább az ideszállítással és a felállítással kapcsolatos anekdotákat ismertette.

Ezután átvonultunk az 1735-ben épült Grassalkovich-magtárhoz. A díszes kapun belépve, jobbra mindjárt egy változás az öt év előtti állapotokhoz: egy szép kis tó díszelgett ott szárnyasokkal. A magtár – most már inkább kastély - bejáratánál Béres Attila fogadott bennünket munkatársával. A földszinti konferencia-teremben ismertetőt hallgattunk meg a felújításról, a motor- és a Weiss Manfréd zsidó múzeum munkálatairól. Az emeleti kiállítóhelyen a II. világháború előtti Weiss Manfréd gyárban, majd államosítás után a Csepel Művekben gyártott kerékpárokat, motorokat, csónakmotorokat, robogókat helyeztek el gyártási idő szerinti sorrendben – csodálatosan felújítva. Olyan ritkaságokat is láthattunk, mint a három-, és négyhengeres Pannónia, de a látványt a kiállított babakocsik is növelték. Hab a tortán, hogy még frissen sült házi pogácsát, és üdítőket is kaptunk.

Ezt követően még a szomszédban lévő Kokilla Prec üzemet is meglátogathattuk, ahol számunkra különös gépek és példás rend fogadott.

Üzemlátogatás után visszaindultunk a múzeumba. Ott pillanatokon belül felállítottuk az asztalokat, padokat, friss kenyeret hoztunk Aztán nagy étvággyal fogyasztottuk el a zsíros kenyereket, paprikával, paradicsommal. Jutott ásványvíz, sőt még bor is az asztalra.

Az oda-vissza út 7 km volt.

 

ITK-majális 2019.

Címkék

Éppen tucatjára rendezzük meg május végi bográcsolásunkat. Minden alkalommal Isaszegen, egy erdei pihenőben tartottuk azt meg. Most 50-en voltunk.

A helyszín nem változott, az viszont igen, hogy 12 évvel ezelőtt még három esőbeálló, jó pár asztal és pad, kiépített tűzrakó hely volt. Mára már csak egy asztal, két pad és egy szebb napokat látott esőbeálló maradt. Asztalokat, padokat így Nyugdíjasok Baráti Körétől kértünk kölcsön. A rendezők - Szekeres, és Pusztay-házaspár -, valamint a Dezső-, és a Varró-házasár, Füzi  Pista már 7 óra előtt kinn voltak, hogy bebiztosítsák szánunkra a helyet. Felállítottuk a padokat, asztalokat. Szekeres Marika még arról is gondoskodott, hogy az asztalokra terítő, a padokra rongyszőnyeg, párna kerüljön. A fiúk tüzet gyújtottak, Péter feltette a nagy üstben az ebédre valót, ami ezúttal káposztás, húsos babragú volt. Míg fortyogott az étel, lassan mindenki megérkezett. Babi színes ceruzákat, papírsárkányokat hozott, hogy a gyerekek is jól elfoglalják magukat. Dél előtt pár perccel, már az asztalunkon gőzölgött a finom ebéd.

Ebéd után ittunk egy kis bort, sört, majd a mindenki által hozott pompás süteményeket kóstoltuk meg. Háromnegyed kettő felé sikerült az asztal mellől a társaság felét elcsábítani egy kis erdei sétára. Az egy órás séta során a Szobor-hegyen jártunk, megcsodáltuk róla a szép kilátást. Visszaérve beszélgettünk, eszegettünk, iszogattunk, aztán Horváth Jani gitárjátékát próbáltuk nem nagyon elrontani éneklésünkkel. Ez csak félig-meddig sikerült. A kitartóbbak kb. öt óráig maradtak. Ekkor összepakoltunk, visszavittük a kölcsönkapott asztalokat, padokat, elbúcsúztunk egymástól.

Köszönjük elsősorban a rendezőknek, azonkívül mindenkinek, aki valamit is dolgozott azon, hogy ilyen jól sikerüljön a majálisunk.

 

Bakancsos-bál 2018.

Címkék

Hagyományainkhoz híven Idén is megtartottuk Bakancsos-bálunkat. Vendégünk volt az Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Körének 30 tagja is, velük együtt 84-en voltunk.

A bál előkészületi munkáira (asztalok, székek kihordása, elrendezése, terítés, dekoráció, stb.) H. Ági és Jani, P. Kati és K. Jani, a Szekeres-házaspár, Gyula és én gyűltünk össze fél egyre. Ezt követően jöttek a Csata étteremből, és a vacsorához evőeszközöket, szalvétát szervíroztak.

Öt órától volt a gyülekező, fél hat után pár perccel elnöki köszöntővel vette kezdetét az est. Először műsor volt, melyen felléptek: H. Jani és Pisti gitárral, énekkel, Gyula a magyar nyelv szépségeit és furcsaságait mutatta be Gyimóthy Gábor Nyelvlecke c. írásával, Zsuzsa, mint az ITK háziszerzője egy frissnyugdíjas pár napját adta elő, Sanyi és H. Jani követte őket énekszóval, gitárral, én egy mese-átirattal léptem fel. A műsor slusszpoénjaként a nyugdíjasok férfitagjai előadták a Megszorítások az Idősek otthonában c. jelenetet.

Finom vacsora következett, amit kiegészítettek azok a finom sütemények, melyekkel tagjaink és vendégeink rukkoltak ki. Nem maradtak el a nagyrészt házi készítési borok, pálinkák sem. A kávét Juti szolgáltatta. 8 órakor kezdődött a tánc, melyet csak a tombolahúzás és egy lottójáték szakított meg. Negyed háromig bírtuk, aztán az aktívabbak még elrámolták az asztalokat, székeket, összepakoltunk, kihordtuk a szemetet, rendet csináltunk.

A bál megszervezéséért, lebonyolításáért köszönetet szeretnék mondani elsősorban P. Katinak és H. Áginak (ők már hetek óta készítették a dekorációkat, vásárolták, csomagolták a tombolának való tárgyakat, szervezték a műsort, a vacsorát, stb.), azoknak, akik felléptek a műsorban, vagy a terem előkészítését és a rendbetételét végezték, finom süteményeket sütöttek.

 

 

Hazai tájakon I. rész

Címkék

2017.12.16-án 16 órakor az Isaszegi Falumúzeumban vetítettképes élméybeszámolót tartok. Téma: Klubunk 2017. I. félévi túrái. Kedvcsinálásul általában túranaponkénz egy-egy képet mellékelek időrendi sorrendben a felhíváshoz.. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Bakancsos-bál 2017

Címkék

Ha november vége, akkor Bakancsos-bál. Ezúttal vendégeinkkel együtt 93-an voltunk, és mint mindig, most is nagyon jól éreztük magunkat.

Vendégeink voltak a Nyugdíjasok Baráti Körének tagjai. Velük együtt 5 órakor kezdtünk gyülekezni. Még a délelőtt folyamán a rendezőknek – P. Kati és Ági - a terem berendezésében, kicsinosításában segédkeztek férjeik, Terike és Pali, a Szekeres és a Pusztay házaspár. Tetszetős dekorációkat fundáltak ki, az asztaldíszek mind Ági remekművei voltak. Az estet háziasszonyunk Kati nyitotta meg, ismertette a programot. Az est első órájában műsorszámok voltak, ezt követte a vacsora. Utána már a tánc dominált, tombolával, játékkal megszakítva.

A műsorban felléptek zenészeink Sanyi és Jani, az isaszegi TÁMETO-csoport, Terike, a Nyugdíjasok Baráti Körének tagjai közül Brigi és a táncsoport, valamint ismét közülünk Margó (őt Janin kívül még Pisti kísérte gitáron). Az ízletes vacsora után simán csúszott le a bor-sör-pálinka, finom süteményeket garmadáját kóstolhattuk meg, No és a kávét, melyet Juti főzött és szervírozott. Aztán kezdődött a tánc. 10 óra után tombola-sorsolás volt, melynek fődíját, egy mestermű mézeskalács karácsonyi kompozíciót ezúttal is Babi ajánlotta fel. 11 óra környékén egy lottóhoz hasonló játékot játszottunk. Két órakor volt vége a táncnak, jól ki ugra-bugráltuk magunkat.

Köszönet mindenkinek, aki segédkezett az est megrendezésében, süteményt, tombolára való ajándékot hozott.

Éjjeli bagoly túra 2017.

Címkék

Július elsején csillagfényes éjszakában eddig soha nem tapasztalt gyér létszámmal (15 fő) vágtunk neki az Isaszeg-Valkó közti útnak. Kellemesen hűvös éjszaka volt, Isaszeg belterületét leszámítva végig erdőben gyalogoltunk 15 kilométert.

Gödöllő felől 11 óra előtt érkezett a vonat Isaszegre. Mivel most Pest felől nem jött senki, azt a vonatot már nem várták be, hanem indultak felénk. Épp jókor érkeztek, mert akkor sült ki a második tepsi sörkifli. Neki is láttunk rögtön, majd indultunk. A Felsőerdősor utcánál tértünk be az erdőbe, innentől kezdve volt igazán szükség a lámpákra. A Szárítópuszta felé vezető nyiladék előtt egy kerítéslyukon kellett átbújni. Hosszú egyenes út következett, melyen – nagy beszélgetés közepette - a kelleténél egy kicsit tovább is mentünk. Mivel sok út van errefelé, hamar korrigáltunk. A Király-úton folytattunk utunkat. Ez már erdei viszonylatban szinte sztrádának számított, mert az ott lévő gázvezeték miatt igencsak széles. Kis pihenőt tartottunk. Jani egy nagy doboz sárgabarackot hozott, és – bár nem illet hozzá – kis bort is ittunk. A Valkói-nyiladéknál irányt váltottunk, enyhe emelkedőn értünk fel a dombtetőre. Itt balra tértünk. Enyhén még tovább emelkedett az út, addig míg egy kereszteződésben makadámútra nem értünk. Még egy pihenőt tartottunk Sietnünk nem kellett, a hazafelé vivő buszunk úgyis csak 5 óra után indult. Cikk-cakkos úton 4 óra után értünk a buszmegállóhoz. Úgy 300 métert még mentünk Gödöllő felé, mert ott van egy erdei pihenő. A nyolcéves Vikiért – aki egyértelműen az éjszaka hőse volt (hiszen kis segítséggel végiggyalogolta a távot) – ide jött apukája. Véleményem szerint neki is jobb lett volna, ha eljön az a további őt gyerek, aki jelentkezett még. Már túrákon is tapasztaltuk, hogy a gyerekek jó hatással vannak egymásra, egyik se akar lemaradni a másiktól. Ami pedig a felnőtteket illeti, a létszámból következően úgy látszik, elveszítette már varázsát az éjszakai túra. Elgondolkodom rajta, érdemes-e még folytatni?

Mi nagy álmosan a pihenőben töltöttük el a busz indulásáig hátralévő időt.