Budapest

Jókai-kert, Bajor Gizi Színészmúzeum

Címkék

Ez évi kulturális programjaink közül ezúttal Budán jártunk és egy irodalmi kötődésű természetvédelmi területet, valamint egy múzeumot jártunk be. Az Éva szervezte programon húszan voltunk.

Különböző tömegközlekedési eszközökkel értünk a Svábhegyen lévő Jókai-kerthez 11 óra előtt. Jókai Mór 1853-ban vásárolta az akkor kőbányának használt 2 holdas földet, amit rengeteg termőföld odaszállításával teraszos kertté alakíttatott. Fontos része volt a kertnek a szőlőültetvény. Ehhez tartozott a présház, ami a mai napig áll (a villa sajnos megsemmisült). A présházban alakították ki a Jókai-emlékszobát, ahol a híres író személyes tárgyai láthatók. A kertről, présházról a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa mesélt nekünk. Ezután végigsétáltunk a kerten, megnéztük a rózsakertet, a szőlőt - itt neves borászok segítségével visszaállították abból a háromfajta szőlőből álló ültetvényt, amiből az író készítette „karcos” borát. A kert egyes pontjairól szép kilátás nyílt a fővárosra.

A Jókai-kert megtekintése után lesétáltunk a két kilométerre lévő Bajor Gizi Színészmúzeumba. A múzeum Bajor Gizi halálának első évfordulóján, 1952-ben nyílt meg Gobbi Hilda kezdeményezésére, akkor még csak pár teremben. Most az emelet a Kulisszák között című állandó kiállításnak ad teret, bemutatva a színházi alkotófolyamatot sok képpel, relikviával, makettel. Az egyik termet olvasópróba helyszínének alakították ki, a végén lévő kis színpad pedig rendelkező- és emlékpróbákra utal. Nagyon sok szépet láttunk, de legnagyobb élmény idegenvezetőnk mindentudása és figyelmessége, lelkesedése volt. Ezt követően a földszinti kiállítást néztük meg, amely Róna Viktor életpályáját mutatta be. Több mint három órát töltöttünk el a múzeumban, majd hazautaztunk.

 

Wekerletelepi séta

Címkék

Kulturális programként 13-én a kispesti Wekerletelepet néztük meg szakértő idegenvezető segítségével. A klub létszámához képest nagyon kevesen voltunk – talán a koronavírus miatt.

Háromnegyed 10-kor találkoztunk a Kós Károly téren, a Wekerlei Társaskör Egyesület előtt. Megvettük a jegyeket, miközben megérkezett Nagy Attila idegenvezetőnk is. Előbb a telep történetéről, létrehozásának indítékairól kaptunk ismertetőt, térképen bemutatva az építkezés fázisait. Ezután elindultunk sétánkra, melyet a Kós Károly parkban kezdtünk. Van itt minden: Kós Károly egészalakos, és Wekerle Sándor mellszobra, tanösvény, lépőkövek, életfa, de még szánkódomb is.

Ezután egy kört tettünk meg a telepen, megismerve az egyszerűbb házaktól a igazgatói lakásokig minden épülettípust. A telep építésének idején (1909-1928) messze meghaladta a kor bérlakásainak színvonalát. 48-féle típusterv miatt lett ilyen változatos a telep, mindvégig megőrizve a kertvárosi jelleget. Attilával a sétát a Kós Károly tervezte kapunál és a mellette lévő két épületnél fejeztük be. Ezután a Hungária úton elsétáltunk a Rendőrkapitányságig, utána pedig betértünk egy étterembe ebédelni.

A programot Éva szervezte, köszönjük neki.

Pál-völgyi- és Szemlő-hegyi-barlang

Címkék

Kulturális programjaink sorában – Éva szervezésében - ezúttal két budai barlangot látogattunk meg. A jellegében két különböző típusú barlang látnivalói jól kiegészítették egymást. 31-en voltunk.

Egyénileg utaztunk, javarészt személygépkocsikkal. Nem volt nagy forgalom, így mindnyájan korábban érkeztünk a Pál-völgyi-barlanghoz, így maradt egy kis időnk cseverészni. Annál is inkább, mert a negyed 11-re foglalt időnk helyett csak fél tizenegykor engedtek be a vezetéses barlangtúrára. Mesterséges járaton jutottunk be tulajdonképpeni barlangba. Láthattuk azt a nagyon szűk aknát, amelyen keresztül 1904-ben felfedezték azt. Több mint egy évszázad során újabb és újabb szakaszokat fedeztek fel, így a Pál-völgyi-barlangrendszer a maga 30 km-ével ma Magyarország leghosszabb barlangja. Ebben a barlangban viszonylag kevés a cseppkő, különlegességét elsősorban a hatalmas hasadékszerű folyosók, a hévizes források által formált gömbszerű formák, a csillogó kalcitkristályok, és mészkőben látható kagylók és egyéb tengeri élőlények kövületei jelentik. Utunk során jártunk a Színház-teremben, láthattuk Damoklész-kardját egy hatalmas leesni-készülődő szikla formájában, a Meseország cseppkő-képződményeit. Hogy kis túra is legyen, a barlangban viszonylag nagy szintkülönbségeket kell legyűrni.

A Szemlő-hegyi-barlanghoz is gyalog mentünk át (1,2 km). Sietnünk kellett, mert itt 12 órára foglalt időpontot Éva. Az már más kérdés, hogy itt is csak negyedórával később tudtunk bejutni. Ezt a barlangot 1930-ban fedezték fel, de csak 1986-ban nyílt meg. A jelenlegi mindenki által bejárható szakasz mindössze szűk 300 méter, szintkülönbség alig van benne. Híresek a Virágoskert sokszínű borsókövei, a karfiol-cseppkövek, az Anyósnyelv és a Vasorrú bába. Az út vége felé érzékeltették velünk a teljes sötétséget, amit szerencsére nem elektromos zárlat idézett elő.

A Szemlő-hegyi-barlang bejárása után visszasétáltunk a másik barlangnál hagyott autókhoz, majd onnan még egy buszmegállónyi távolságban lévő fagyizóba egy jutalomfagylaltért.

 

Túra a "havi rendesen" kívül - Széchenyi-hegy, Sas-hegyi tanösvény

Címkék

Áprilisi rendhagyó túránkat abból az apropóból szerveztük, hogy a Budapesti Természetbarát Sportszövetség szervezésében a Sas-hegy Természetvédelmi területet végigjárjuk. Aztán minden másképp történt...

    Már a szervezés során felvetettem, hogy ha már ottjárunk, egészítsük ki a Sas-hegyi tanösvény bejárását egy kis túrával. Ötletem kedvező fogadtatásra talált. 8 órakor indultunk Isaszegről, tartva a nagy húsvéti forgalomtól. Szerencsére egyáltalán nem volt nagy tülekedés az utakon, így már 9 órakor a Sas-hegyen voltunk. Mivel a Tájvédelmi Terület csak 10 órakor nyitott, fordítottunk programjaink sorrendjén. Telefonon egyeztettünk a még úton lévőkkel. És mindnyájan a Farkasréti-temető bejáratához mentünk. Innen indult túránk.

    A Törökbálinti  útról tér le a Z háromszög jelzés. Kis utcákon keresztül és el az Edvi Illés utcába, ahonnan előbb kicsit déli irányban kell haladni, majd jobbra fel egy hirtelen emelkedőn. Hamarosan a z Ördög-szószéke nevű sziklaformációhoz értünk, majd nemsokára szép kilátás nyílott a Farkasvölgyre. Tovább emelkedett az út, egy helyen Budaörsre, Gazdagrétre láthattunk le. Az Ördög-ormomon haladtunk. Kis ideig aszfaltos út következett, ezután a Széchenyi-hegyen kapaszkodtunk fel. Megálltunk az Úti Madonna-kápolnánál, majd már közvetlenül az adótornyok alatt egy pihenőre.

    A Széchenyi-hegyről a TV-tornyot megkerülve kis utcákon szlalomozva jutottunk el a Széchenyi Emlékkilátóhoz. Az emlékmű érdekessége, hogy eredetileg artézi kútként állították fel a Városligetben. Kilátás a környező fák igyekezete folytán már nincs róla. Az emlékművet az alatta lévő park lépcsőin hagytuk el, majd GPS segítségével a legrövidebb úton – egyszer egy hajléktalan erdei szállásra is majdnem betoppanva – értünk el ismét a Farkasréti temetőhöz. Amíg lehetett a temetőben haladtunk a főbejárat felé, de aztán mégis a Hóvirág utcán kötöttünk ki. A már bejárt úton értünk vissza a kocsikhoz, és mentük fel velük a Sas-hegyre. A túratáv kb. 9 km volt.

    Kedvezményes jegyárat kaptunk a Sas-hegyi Tájvédelmi Terület bejárására. Előbb egy nyolcperces videót néztünk meg a Sas-hegy múltjáról. Aztán Fruzsina kalauzolásával végigjártuk a 850 m-es tanösvényt Láttunk pár növényritkaságot is, de az igazi kuriózumok nem a tanösvény mellett találhatók. Amivel viszont nem győztünk betelni, az a gyönyörű, (szinte kör)kilátás volt. A tanösvény tájba illő pallókkal, hidakkal ellátott, igazán ajánlom mindenkinek a megtekintését.



A fényképeket Maszlagi Sándor és jómagam készítettük.

Aktív hétvége

Címkék

Szombat-vasárnap két olyan programunk is volt, mely többünknek vonzó lehetőséget kínált szabadidejének eltöltésére. Igaz a vasárnapi inkább kemény munka volt, mint csupán szabadidő eltöltése.

    Szombaton a Tájak Korok Múzeumok Egyesület (TKME) csömöri tagcsoportja által szervezett sétán vettünk részt, mely hazánk egyik legrégibb összefüggő sírkertjében, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben történt. 10 órakor találkoztunk a Keleti mellett, majd átsétáltunk a Sírkert főbejáratához. Lendvai István a TKME elnöke – aki történetesen az unokatestvérem – rövid ismertetőt tartott a temetőről, majd a Sírkert irodához mentünk. Innen indult a temetői körséta idegenvezetővel. Igaz kis csúszás volt a beosztásában, így várnunk kellett. Szerencsére nagyon szép idő volt, jókat beszélgettünk a vezetés kezdetéig.
    Sétánkat a Vörösmarty Mihál (nem elírás!) sírjánál kezdtük, majd Arany János sírja következett. Belülről is láthattuk a Munkásmozgalmi panteont, Kossuth Lajos, Deák Ferenc mauzóleumát, láttuk Károlyi Mihály, Batthyány Lajos, Antal József, és - kis kitérővel – Jókai Mór síremlékét.
    A sírkerti séta után a Rendőrség-történeti Múzeum meglátogatása következett. Nagyon jó beszélőkével megáldott idegenvezetőnktől sok érdekességet tudtunk meg a rendőrség múltjáról, konkrét bűnesetekről.

    Vasárnap volt a Pest Megye Turistája harmadik 50 km-es szakaszának teljesítménytúraként megrendezett versenye. A cél Isaszeg, Falumúzeum volt, ahová az ötven-kilométeresek, és a Gyömrő vasútállomásról induló 20 km-es távot teljesítők érkeztek. Előző nap, és - a végleges létszám ismeretében -  vasárnap reggel bevásároltunk 180 ember számára. 11-kor kezdtük berendezni a múzeum előterében a regisztrációs helyiséget, az udvaron pedig felállítottunk asztalokat, padokat a turisták étellel, itallal való ellátására. Bokorné Marika és Orosz Zoli Pécelre ment pontőrnek, ott is osztottak édességet. Mi itt zsíros kenyeret (savanyúsággal, hagymával, pirospaprikával), vajas-lekváros (megint vittünk házilekvárt, aminek nagy sikere volt) kenyeret készítettünk, valamint többféle szörpből italt készítettünk.
    Fél nyolc után ért be az utolsó versenyző, ezt követően kezdtünk összepakolni, rendet csinálni. A nagyon fáradt turistákat több fuvarral kivittem a vasútállomásra.

    Nagyon köszönöm Szmolicza József múzeumvezető önzetlen segítségét, valamint klubtagjaink - Bokorné Marika, Budaházi Zsuzsa, Nagy Mariann, nejem, Orosz Tibor, Szabó Olivér, Szmolicza Éva, Péter és István - fáradhatatlan munkáját a sikeres lebonyolításban.
 

Tanösvények Vác környékén (Gyadai + Duna-ártéri tanösvény)

Címkék

Előszőr a Pest Megyei Piros jelzésen haladunk, majd a Gyadai-tanösvényt járjuk végig. Ezt követően Vác belvárosában teszünk egy rövid sétát, végül a Duna árterén kialakított  tanösvényén ismerkedünk a vizivilággal.

Dátum

2009. március 14., szombat

Jelentkezési határidő

2009. március 12., csütörtök 23.59

Túratáv

8 km.
2 km.
1 km.

Szintemelkedés

360 m

Találkozó

2009. március 14., szombat 07.15
2009. március 14., szombat 07.35
2009. március 14., szombat 08.15
Isaszeg, Művelődési Otthon előtt
Gödöllő, Művelődési Ház parkoló
Katalinpuszta, Lázár-fogadó

Látnivalók

Kőfejtő, Óriások-pihenője, hintahíd, függőhíd
Vác-belváros: Március 15. tér, Duna-parti sétány, Püspöki székesegyház
Ártéri-tanösvény

Hazaérkezés

2009. március 14., szombat 17.00

Vészforgatókönyv

Ha véletlenül nem lesz annyi kocsi mint ahány jelentkező, vagy valakinek egyszerűbb tömegközlekedési eszközzel utazni, akkor ők a következő lehetőségek közül választhatnak:

  • A vonat Gödöllőről 6:31 –kor, Isaszegről 6:39 –kor indul, Keleti pu-ra ér 7:12 –kor, 73-as trolival a Nyugati-pu-ig, onnan a 7:42 –kor induló vonattal Vác állomásig kell utazni. Katalinpusztáról visszajövünk a vonattal érkezőkért.
  • Budapestről lehet a fenti vonatközlekedésen felül az Árpád-hídtól 7:10 –kor induló busszal is odajutni. A buszról Szendehely-Katalinpusztán kell leszállni.

Tekintettel Katalinpuszta és Vác közelségére, semmiképpen sem jelent gondot az, hogy azokat akik busszal, vagy vonattal érkeznek, elvigyük Katalinpusztára és visszahozzuk Vácra.

Megjegyzés

Kérek mindenkit, hogy – a többiek érdekében is – tartsa be a határidőt azért, hogy legyen időm a kocsikban lévő szabad helyeket szétosztani

Jelentkezések

Utazási kiállítás

Címkék

Dátum

2009. február 26., csütörtök - 2009. március 1., vasárnap

Mikulás-kereső túra

Címkék

Dátum

2008. december 7., vasárnap

Távolság

7 km.

Túra a Biai-hegyekben

Címkék

A gyalogtúra után kocsival felkeressük Biatorbágy egyéb nevezetességeit (Szily-Fáy kastély, Metternich-kastély, Pincesor), majd átmegyünk a közeli Etyekre, ahol a Magyar-kutat, a református templomot, Körpincesort (és ha még marad időnk Bot-pusztán a nazarénus rendházat és rk. templomot nézzük meg. 

Dátum

2009. február 7., szombat

Jelentkezési határidő

2009. február 5., csütörtök 23.59

Túratáv

9 km.

Találkozó

2009. február 7., szombat 07.30
2009. február 7., szombat 07.45
Isaszeg, Művelődési Ház parkoló
Gödöllő, Művelődési Ház parkoló

Látnivalók

Biatorbágyi viadukt
Szily-Fáy kastély
Metternich-kastély
Pincesor
Magyar-kút
Körpincesor
Nazarénus Rendház

Hazaérkezés

2009. február 7., szombat 17.00

Vészforgatókönyv

Ha véletlenül nem lesz annyi kocsi mint ahány jelentkező, vagy valakinek egyszerűbb tömegközlekedési eszközzel Biatorbágyra utazni, akkor a következő lehetőségek közül választhatunk:

  • A vonat Gödöllőről 06.51-kor, Isaszegről 06.59-kor, indul, Keletibe ér 07.32-kor, 2-es metróval a Déli-pu-ig, a Déli-pu-ról a 08.23-as vonattal Biatorbágy állomásig kell utazni.
  • Budapestről lehet a fenti vonatközlekedésen felül az Etele-térről 08.10-kor induló busszal. A buszról Biatorbágyon a Meggyfa utcánál kell leszállni 

Megjegyzés

Kérek mindenkit, hogy – a többiek érdekében is – tartsa be a határidőt azért, hogy legyen időm a kocsikban lévő szabad helyeket szétosztani

Tekintettel Etyek és Biatorbágy közelségére, semmiképpen sem jelent gondot az, hogy azokat akik busszal, vagy vonattal érkeznek, elvigyük és visszahozzuk Biatorbágyra. A busznál még ennyi gond sincs, ugyanis a busz Budapest felé Etyekről indul. 

Jelentkezések