Csehország

Cseh-, Morvaország

Címkék

Egy tavalyról elmaradt túrát pótoltunk múlt héten. Egy hetet töltöttünk javarészt túrázással a Cseh Köztársaság déli részén. Heten voltunk és a városnézéseket, vár- és kastélylátogatásokat nem számítva összesen 72 km-t gyalogoltunk 1898 méter szintkülönbséggel az öt tútanapon. A túráról vetítéssel egybekötött élménybeszámolót 2022.01.22-én tartok, ezért itt csak röviden ismertetem az utat.

09.06. (hétfő).

6 órakor indultunk, és csak szükséges megállókat tartva 11 órára értünk Havraniky-be, ahová szállást foglaltam. Kipakoltunk, és kocsival átmentünk Popice-be, ahonnan kezdődött a túránk. Először a Sealsfieldúv-kilátóhoz gyalogoltunk fel, ahonnan szép kilátás nyílt a Dyje-folyó szurdokára. Változatos terepen értünk le a felduzzasztott folyóhoz, amely mentén Znojmo-ba értünk. Innen egy másik kilátópontra kapaszkodtunk fel, majd még egy emelkedő következett, aztán javarészt szőlők között értünk Popice-be. Eddig az út 12,5 km volt, 314 m szinttel. A faluban egy étteremben megvacsoráztunk, aztán szálláshelyünkre autóztunk.

09.07. (kedd)

Reggeli után kocsival Čižovba mentünk, leparkoltunk. A kis települést elhagyva először egy volt vasfüggöny-szakaszt láthattunk. A következő látnivaló a Hardegg-kilátó volt még cseh területen. Aztán átkeltünk a Dyje-folyó (Ausztriában Thaya-nak hívják) hídján, egyúttal a határon is. Hardegg egy nagyon aranyos kisváros, fő ékessége a faluban fekvő középkori vár. Van egy olyan körút, mely a várat körbevevő magaslatokon halad, így minden oldalról meg lehet azt ismerni. Természetesen végigjártuk ezt. Čižov-ba visszamenet egy darabig a Dyje mellett haladtunk, aztán enyhén, de végig emelkedett az út. A gyalogút 13 km volt, 437 m szintkülönbséggel. Mielőtt visszamentünk volna szállásunkra, egy kétórás városnézést tartottunk Znojmo-ban.

09.08. (szerda)

Kocsival Znojmo-ba, a Muzeum motorizmu parkolójába hajtottunk. Innen elég erős emelkedővel felértünk a znojmoi várba, ahol előző nap is jártunk. Innen leereszkedve beértünk a Granicky-patak völgyébe. A kellemes árnyas út tele volt faszobrokkal, sőt még berendezve ott állt Piroska nagymamájának háza is. Nagyjából Mašovice faluig emelkedett még az út. Lejtmenetben kis kitérőt tettünk az Andélský-malomig és tóig. Közelítve a Dyje-völgyhöz, nagyszerű kilátás volt a Kralúv stalec-ről, majd Znojmo felé haladva volt még egy pár.  Egy kapaszkodó után Hradišté-be értünk, ahol megnéztük a keresztes kolostort és templomot (ez utóbbit most újítják fel). Még egy erős lejtő következett, és visszaértünk a kocsikhoz a parkolóba. Napi távunk 15 km volt 448 m szinttel.

09.09. (csütörtök)

Összepakoltunk és elhagytuk szállásunkat. Ezen a napon nem túráztunk, hanem várakat, és Csehország talán legszebb kisvárosát néztük meg. Először Vranov-ba autóztunk. Parkolás után felgyalogolunk a várba. A 9:20-kor kezdődő tárlatvezetésen végigjártuk a kastély reprezentációs termeit. Megint autóztunk egyet, és a szintén Dyje-folyó mellett lévő Bitov várához mentünk. Ebédidőben értünk oda, de a várbelsőt, és egy-két időszakos kiállítást meg tudtunk nézni. Ezután még elsétáltunk egy kilátóhelyhez, ahonnan az egész vár látszott. Megint kétórás autózás következett, így értünk Česky Krumlovba, ahol Laci idegenvezetésével bejárjuk a kisvárost. Mindenkinek nagyon tetszett a Moldva-folyó kanyarulataiban fekvő vár, és a belváros. Már csak az újabb szálláshelyünkre kellett elmennünk, hogy ágyikóhoz és vacsorához juthassunk.

09.10. (péntek)

Kocsival Frymburk-ba, majd a 9 órás komppal Frýdava-ba mentünk. A Vitkuv-vár (1035 m) majdnem teljesen a gyalogút közepén fekszik, így odafelé végig emelkedett, visszafelé pedig lejtett az út. Közben kétszer is érintettük Sv.Tomaš települést. Jó időzítve alig pár percet kellett várnunk a kompra. Ez az út volt a héten a leghosszabb: 16 km 374 m szintkülönbséggel.

09.11. (szombat)

Nová Pec közelében lévő Láz-ba kocsikáztunk. Parkolás után egy emelkedőn a Schwarzenberg-csatorna mellé értünk. A csatorna a XVIII. század végén épült, és elsődleges funkciója a faúsztatás volt. A későbbi fejlesztéseknek köszönhetően a Bajor-erdőtől a csatorna, a Große Mühl folyó és a Duna közvetítésével a fában gazdag Böhmerwald/Šumava-ból úsztatták le a méteresre vágott fákat Bécsig. Mi is a csatorna mellett gyalogoltunk a Hut’ský-patakig. Itt pihenőt tartottunk, majd meglehetősen meredek úton a S jelzésig kapaszkodtunk. Innen már könnyű volt az út vissza Láz-ig. Táv: 15,5 km, 325 méteres szintkülönbséggel.

09.12. (vasárnap)

Összepakoltunk, reggeliztünk és indultunk megszakításokkal hazafelé.  Először Česky Krumlov-ban álltunk meg, hogy a feleslegesnek bizonyuló koronáinkat elköltsük. Ausztriában Bécs közelében tartottunk rövid pihenőt, majd a Morva-folyó közelében lévő Schlosshof kastélyt kerestük fel. A belépésnél kérték az Uniós Covid Igazolványt. Akinél véletlenül nem volt, azt ingyenesen letesztelték. A hatalmas területen fekvő kastély és kertje, gazdasági épületei közül leglátványosabb a barokk kert volt sok terasszal, szökőkúttal, gyönyörű fákkal, virágokkal. Még egy látnivalót néztünk meg, a közelben lévő Niederweiden-kastélyt. Ez már korántsem volt olyan látványos, mint az előbbi. Öt órakor indultunk el most már tényleg haza.

 

Északkelet-Csehország

Címkék

Öt évvel ezelőtt Észak-Csehország turisztikai nevezetességeit egy tíznapos túra keretében jórészt bejártuk. Most a kimaradt szépségeket – Broumovi sziklarengeteg, és ennek Lengyelországba átnyúló része – jártuk be. Nyolcan voltunk, az időjárásra semmi panaszunk nem lehetett.

07.15. hétfő.

6 órakor elkezdtük összeszedni a kocsik utasait. Kis szünetekkel Parassapusztán, Léván, Aranyosmarótón át háromnegyed tizenegyre értünk Csicsmányba (Čičmany). E bájos kis falu nevezetességei a fekete alapon fehér mintával festett házak. 1970 óta védett. Egyórás séta után továbbutaztunk. Mivel arrafelé nemigen van autópálya, nem nagy tempóban haladtunk. Főleg Csehországban rengeteg útelterelésbe ütköztünk, a megszokott módon szinte sehol sem terelőút kijelöléssel. Nové Mesto nad Metuji-ban szerettünk volna még megállni, de már nem maradt rá idő. Így is negyed kilencre értünk Police nad Metuji közelében lévő szálláshelyünkre. 570 km-t tettünk meg. Megvacsoráztunk, utána még beszélgettünk kicsit.

07.16. kedd.  

Reggeli után közvetlenül szállásunkról indultunk túrázni a Broumovi-hegy északi oldalára. A homokkő-hegyek minden szépségét láthattuk már ezen a túrán is. Látványosak voltak a sziklák tetején/alján épült menedékházak. A Suchodolski-vízesésben csak alig csordogált a víz, így is szép volt. A Supi Hnizda egy szikla tetején lévő kilátó, hasonló ehhez a Skalné Divadlo, csak innen nem a környező tájat, hanem a Kovářová-sziklákat lehet látni.  Hvězdán kápolna és turistaház is van. Innen alternatív útként páran továbbindultunk Hokejka felé. Meg is találtuk, de az előző helyekhez képest nem volt különösen érdekes. Annál szebb volt a mellette lévő kilátó. Visszamentünk a Hvězdához, onnan pedig a Kovářová-sziklák közé vezetett le az út. Láttuk még hazafelé a Mariánska-barlangot is. A túratáv 15,5 km volt 573 m szintkülönbséggel. Szállásunkon vacsora és esti csevej következett.  

07.17. szerda.

Janovice-be, a Teplicei-sziklaváros déli felére utaztunk. Eleinte erősebben emelkedett az út, így értünk be a Nemzeti Park területére. Krápliknál kettéágazott az út. Előbb a baloldali ágba mentünk be, ahol pl. az Óriás fogpiszkálója és egy kis vízesés is volt. Visszatérve az elágazáshoz, a jobboldali ágon kapaszkodtunk felfelé. Itt vannak a Teplicei-sziklaváros leggigantikusabb sziklái. Egy pár különleges sziklaalakzat neve: Elefánt és bagoly, Öreg inka, Kutyafej, Korona, Vadászlegény kutyával, Dóm. Egy kevesebbek által járt, de szép úton értünk ki a sziklavárosból, majd jutottunk vissza Janovice-be. Ez az út 13 km hosszú volt 369 m szintkülönbséggel.

Ezután kocsival Skály-ba mentünk, ahol körüljártuk a Fekete-tavat és felmentünk a XV. században egy szikla tetejére épült várba. Ez csak 1,5 km-es út volt 50 m-es szintkülönbséggel

07.18. csütörtök.

Eredetileg ezen a napon Ostaš-ba és Broumovba mentünk volna, de péntekre esőt ígért a meteorológia, ezért a hosszabb lengyel utat előre hoztuk.

 Első megállónk Karlów, a Szczeliniec Wielki-táblahegyi túránk kiindulópontja volt. Leparkoltunk, majd elindultunk felfelé előbb sok árus mellett, majd rengeteg lépcsőn. Érdekes módon a belépőjegyet nem lenn, hanem fenn, a hegytetőn lévő két kilátóterasz után, a tanösvény kezdeténél kellett megvenni. A kijelölt tanösvényen - mely érintett minden fontos helyet, különleges sziklaalakzatot – élvezetes volt járni. Különösen élvezetes volt, mikor a szűk sziklahasadékokon kellett átpréselni magunkat. A táv 4,3 km hosszú, és volt benne 201 m szintkülönbség.

Ezután a Błȩdne sziklalabirintust kerestük fel. Ehhez előbb kocsival annak alsó parkolójáig kellett mennünk. Innen fizetős magánút vezet fel a sziklákhoz közel eső felső parkolóig. Itt lehet megváltani a belépőjegyet, és itt kezdődik az a különleges sziklalabirintus, mely mindenkinek nagyon tetszett.  Az út 1,5 km hosszú volt, 40 m szintkülönbséggel.

Maradt még időnk arra, hogy a hétfőn elmaradt városnézést megejtsük. Nachodon elég nehezen vergődtünk át, épp belefutottunk a délutáni csúcsforgalomba. Nové Mesto nad Metuji lakótelepi részén tettük le a kocsikat, onnan sétáltunk be a középkori hangulatú városmagba. Voltunk a várban, felgyalogoltuk annak tornyába, ahonnan nagyszerűen be lehetett látni az árkádházas főtérre, a kastélykertre. Ezután körbesétáltuk a főteret, majd indulnunk kellett, hogy a vacsorára hazaérjünk.

07.19. péntek.

A pár kilométerre lévő Ostaš parkolóba mentünk kocsival. Emelkedő erdei úton elágazáshoz értünk, ahonnan a Frydlanská-kilátóhoz tartottunk. A kilátóról 180 fokos kilátás nyílt, láttuk felülről a Kočiči-várat, ahová utunk második felében mentünk el. Még egy kilátó után beértünk a Skalni bludiště sziklalabirintusba. Legérdekesebb formáció a z Ördög autója nevet viseli. Visszaértünk a parkoló közelében lévő táborhoz, innen egy másik körútra indultunk, melynek része volt a Českých bratři sziklacsoport, és a Kočiči-vár. 6,6 km-t gyalogoltunk 318 m emelkedővel/lejtővel.

Az út végén megebédeltünk, majd Broumovba utaztunk. Itt előbb megnéztük a főtér szép házait, majd a bencés kolostort vezetéssel. Utána kimentünk a város szélén lévő temetőbe, ahol Csehország legnagyobb fatemploma található. Belülről csak egy kémlelőnyíláson tudtuk megnézni, mert (bár még fél óra volt hátra a nyitvatartásból) már takarítottak. Szerencsénkre egy lelkes lokálpatrióta mindent elmondott a templomról, és az ott élt németség sorsáról.

07.20. szombat.

Reggeli után most a Broumovi-hegy déli oldalába indultunk, és a közelben lévő Slavný-ban parkoltunk le. Innen kezdtünk túrázni. Változatos terepen értünk el túránk egyik nagy nevezetességéhez, a Kőkapuhoz. Későbbiekben is szép terepen vezetett utunk. Nagyon érdekes volt egy kb. 1 m széles, teljesen épített falnak kinéző sziklafal, rajta bejárat. Felkerestük a Koruna-kilátót, majd onnan visszatérve Božanovský-Špičák ot kerestük fel. Itt olyan sziklaalakzatok vannak, mint a Teknős-, Macska-, Kacsa-sziklák.  Egy aszfaltozott kerékpárúton visszatértünk majdnem Slavný-ba, ahonnan még a kitartóbbak felkeresték a Kőgombákat is. Túratávunk 13,5 km hosszú volt 432 m szintkülönbséggel.

07.21. vasárnap.

Utolsó reggelinket költöttük el a Pod Jasanem panzióban, ahol mindvégig nagyszerű ellátásban (leszámítva talán Éva rágós marhasültjét) volt részünk. Hazafelé indultunk a szükséges megállók közbeiktatásával. Fél 12-re értünk Kromĕříž-be. Előbb elmentünk a kastélyhoz, hogy bebiztosítsuk helyünket egy vezetéses látogatásra. 1 órára tudtunk helyet foglalni. Az addig hátralévő időben szabadprogram volt. Ki vásárolni ment, ki a kastélykertet nézte meg. Nagyon sötét viharfelhők jelentek meg az égen, ezért idő előtt igyekeztünk vissza a Püspöki-palotához. Teljesen így sem úsztuk meg az elázást, mert szakadó esőben át kellett futnunk az udvar másik felébe, ahonnan a vezetés indult. Mi a Reprezentációs termeket jártuk be, benne a vadász-, trón-, az ülés- és a hűbéres-terem, a cári szalon, a könyvtár, a nyári lak és a díszterem, valamint a püspök magánrezidencia termei.

A kastélylátogatás után elindultunk hazafelé, megint belefutva pár útterelésbe. Szlovákiában, a Vág mellől a két kocsi már külön utakon ért haza, mert Laciék bementek Pestre, mi pedig Léván keresztül jöttünk haza.

Aki többet szeretne megtudni e túráról, azt szívesen látjuk 2020.01.16-án az isaszegi Falimúzeumban tartandó vetítettképes élménybeszámolóra.

 

Észak-Csehország

Címkék

Tízen tíz napig túráztunk Észak-Csehország különböző tájain, de elsősorban a homokköveiről híres vidékeken. Jelen beszámoló csak egy rövid kivonata a gyönyörű útnak, részleteket 2015.01.17-én, az isaszegi Falumúzeumban tartandó vetítettképes élménybeszámolónkon lehet megtudni.

    09.08. hétfő. Odaút

7 órakor elkezdtük összeszedni a kocsik utasait. Három kocsiban utaztunk. Az utazáson felül még megnéztük Rumcájsz városát, Jičint.

Útvonal: Isaszeg – Gödöllő – Mogyoród – Budapest – Győr – Pozsony – Brno – Prága – Mláda Boleslav – Jičin – Rokytnyce nad Jizerou. Az út hossza 710 km volt.

    09.09. kedd.  Kirándulás a Cseh Óriáshegységbe

Reggeli után 8 órakor indultunk a Rokytnice – Vitkovice – Horni Misečky útvonalon. Gyalogtúra: Horni Misečky parkírozó – Špindlerúv Mlyn – Elba-völgy – Elba-vízesés – Labské bouda – Ambrozova-kilátó – Vrbatova bouda - Jilemnička bouda - Horni Misečky parkírozó.

18 km-t gyalogoltunk 750 m-es szintemelkedéssel.

    09.10. szerda.  Utazás a Jizerské-hegységbe

Komótos reggelizés után fél tízkor indultunk.

Útterelések miatt először Lázné Libverda fürdőhelyet, majd Frydland-várát néztük meg. Ezután a Liberec mellett lévő, 1012 m magasan lévő Jeśtĕd TV-toronyhoz mentünk fel, de csak az utolsó 800 m-t gyalogosan.

    09.11. csütörtök. Cseh Paradicsom 1. rész.

Először Hrubá Skála-ba utaztunk. Letettük a kocsikat, majd megnéztük a kastélyt kívülről.

Ezután kezdődött gyalogtúránk a kastély – Marianské-kilátó – Antoninúv-forrás – Janova-kilátó – Valdśtein-vár – U Lvičká-kilátó – Arborétum – parkírozó útvonalon.

A túratáv 9,5 km volt.

Továbbutaztunk kocsival Rot Valdśtein-vár alá, majd felgyalogoltunk a várba. Utána Klokoči-ba mentünk. Gyalogtúránkat a Klokoči-szikláknál lerövidítettük, mert esni kezdett az eső.

    09.12. péntek. Karkanosze (az Óriáshegység lengyel oldala)

Éjjel is esett az eső, és erre a napra is ezt ígérték a meteorológusok, ezért megváltoztattuk az eredeti programot. Cseh-Svájc helyett Lengyelországba mentünk, mert itt javarészt városnézés volt a program.

A Kamieńczika-vízesésnél nagy köd volt, így ennek bejárását az út végére hagytuk. Jelenia Górába mentünk helyette, ahol sétáltunk a piactér XVII-XVIII. századból való rokokó-barokk házai között. Megnéztük még a klasszicista városházát, a barokk Neptun-szökőkutat, a Szent Kereszt templomot. Ezt követően Karpaczba utaztunk, ahol a város sétálóutcáján sétafikáltunk, vásároltunk ezt-azt, majd megnéztük a XIX- sz-ban ideszállított norvég dongatemplomot. Hazafelé 2 km gyaloglással értük el a Kamieńczika-vízesést.

    09.13. szombat.  Kirándulás Cseh-Svájcba

Reggeli nélkül 7 óra után indultunk, 9 órára értünk Hřensko-ba. Leparkoltunk, majd kis gyaloglás után Tři prameni-nél egy esőbeállóban megreggeliztünk. További útvonalunk: Pravčická Brama (Európa legnagyobb természetes kőkapuja) – Mezní Louka – Edmundova soutéska (szurdokvölgy, benne csónaktúra) – Hřensko.

A megtett távolság 18,1 km volt. Hazafelé megálltunk még Panská Skála bazalt szikláinál.  

    09.14. vasárnap Cseh Paradicsom 2. (Prachovi-sziklák)

Gyalogtúránkat a turistaháztól kezdtük, majd a Nad Fortnou – Šikmá vež. –kilátó – Vyhlada Miru – Rumcajsová, Hakenova, Šlikova, Česky ráj-kilátók -  Źelená rokle útvonalon értünk vissza túránk kiindulópontjára. Az út hossza 5,5 km volt, de a változatos terep és libikókázás miatt sokkal többnek tűnt.

Ezután kocsival továbbmentünk a Trosky-várhoz. Felmentünk a várba. Eleinte még láttunk valamennyit, de később leszállt a köd – vagy felhő (?).

Ismét kocsiba szálltunk, és a Jizery-szurdokvölgyet közelítettük meg, majd egy kilátópontjához gyalogoltunk.

    09.15. hétfő.  Kirándulás Kokořinsko-ba

A Rokytnyce - Źelezny Brod - Turnov – Mláda Boleslav útvonalon haladva értünk túránk kiindulópontjára, Sedlec-be.

Gyalogtúra: Sedlec – Bilká – Nachová rokle – Poklicky („sapkás” szikla) – Kokořin dolina – Kokořin-vár – Na Panském – Sedlec. Az út hossza 11,1 km volt. Ezután kocsival Źelizy-be mentünk, ahol egy fél kilométeres gyaloglással felkerestük az Ördögfejeket (Čertovy hlavy). Itt meg is ebédeltünk. Mielőtt hazamentünk volna tettünk még egy kitérőt Sloup várába. Este elmentünk egy étterembe vacsorázni.

    09.16. kedd. Adršpach-teplicei sziklaváros

 Adršpach-ból indultunk túrázni. Nagyon változatos terepen az Adršpach-tó – Cukor-hegy Viči-rokle (Farkas-sziklák) – Střmen-vár - Horolezecká chata úton mentünk. Ide érve a lányok már elfáradtak és visszaindultak a kocsik felé. Mi hárman fiúk magas sziklafalak között még mintegy fél kilométert megtettünk, de aztán a lányok után iramodtunk. A teplicei kijáraton át hagytuk el sziklavárost, majd a Metuje folyó mellett mentünk vissza Adršpach-ba.

    09.17. szerda. Hazautazás kis kitérővel, sok bosszúsággal

Összepakoltunk és elindultunk hazafelé. Úgy döntöttünk, hogy elkerüljük Prágát, és Jihlaváig nem autópályán megyünk. Rengeteg útlezárás lassította a haladást, de a legnagyobb baj az útkezelők esztelenségével volt. Szinte sohasem jelöltek ki a lezárt szakasz helyett terelőutat. Előfordult, hogy a terelőútról is letereltek. A jihlavai autópálya felhajtót már legalább 50 km-e jelölték, de mikor odaértünk, behajtani tilos tábla díszelgett ott. Ezért csak negyed négyre értünk a Világörökség részét képező lednicei kastélyhoz, belülről is megnézni már nem volt időnk. Nagyon szép, a kertje külön élmény. Fél öt felé indultunk onnan és gond nélkül értünk Pestre 8 órára.