Isaszeg

Tanösvények Vác környékén (Gyadai + Duna-ártéri tanösvény)

Címkék

Előszőr a Pest Megyei Piros jelzésen haladunk, majd a Gyadai-tanösvényt járjuk végig. Ezt követően Vác belvárosában teszünk egy rövid sétát, végül a Duna árterén kialakított  tanösvényén ismerkedünk a vizivilággal.

Dátum

2009. március 14., szombat

Jelentkezési határidő

2009. március 12., csütörtök 23.59

Túratáv

8 km.
2 km.
1 km.

Szintemelkedés

360 m

Találkozó

2009. március 14., szombat 07.15
2009. március 14., szombat 07.35
2009. március 14., szombat 08.15
Isaszeg, Művelődési Otthon előtt
Gödöllő, Művelődési Ház parkoló
Katalinpuszta, Lázár-fogadó

Látnivalók

Kőfejtő, Óriások-pihenője, hintahíd, függőhíd
Vác-belváros: Március 15. tér, Duna-parti sétány, Püspöki székesegyház
Ártéri-tanösvény

Hazaérkezés

2009. március 14., szombat 17.00

Vészforgatókönyv

Ha véletlenül nem lesz annyi kocsi mint ahány jelentkező, vagy valakinek egyszerűbb tömegközlekedési eszközzel utazni, akkor ők a következő lehetőségek közül választhatnak:

  • A vonat Gödöllőről 6:31 –kor, Isaszegről 6:39 –kor indul, Keleti pu-ra ér 7:12 –kor, 73-as trolival a Nyugati-pu-ig, onnan a 7:42 –kor induló vonattal Vác állomásig kell utazni. Katalinpusztáról visszajövünk a vonattal érkezőkért.
  • Budapestről lehet a fenti vonatközlekedésen felül az Árpád-hídtól 7:10 –kor induló busszal is odajutni. A buszról Szendehely-Katalinpusztán kell leszállni.

Tekintettel Katalinpuszta és Vác közelségére, semmiképpen sem jelent gondot az, hogy azokat akik busszal, vagy vonattal érkeznek, elvigyük Katalinpusztára és visszahozzuk Vácra.

Megjegyzés

Kérek mindenkit, hogy – a többiek érdekében is – tartsa be a határidőt azért, hogy legyen időm a kocsikban lévő szabad helyeket szétosztani

Jelentkezések

Zsidó temető

Címkék

Országosan is ritkaságszámba megy az ilyen szépen karbantartott zsidótemető, mint az isaszegi. Az első temetkezések időpontja az 1700-as évek közepére tehető, az utolsó temetkezés 1943-ban volt. Említésre méltó Link Henrik 1848/1849-es szabadságharcban részt vett szanitécének sírköve (akit 1934-ben 104. éves korában temettek el), valamint Haas Béla I. világháborúban hősi halált halt 19 éves katona díszes síremléke. A II. világháború borzalmaira emlékeztet egy emlékmű, melyre az 1944-ben koncentrációs táborba elhurcolt isaszegi zsidó családok neveit vésték.

A temető gondnoka: Tóth Ottó, tel.: (28) 494-902.  

Honvéd-sírok

Címkék

 A felső részen három obeliszk (1907) alatt magyar tömegsírok halottjai nyugszanak. Velük szemben a császári katonák síremléke látható, melyet Isaszeg Nagyközség Önkormányzata állíttatott a megbékélés jegyében (1999). 2008-ban az Együttműködés Isaszegért Egyesület Makovecz Imre tervezte Vértanúk Emlékfáját, az „Emlékező Angyal”-t állította ki.

A terület alsó részén (Két katona-völgy) található az Ismeretlen lengyel kapitány síremléke, melyet 2007-ben az Isaszegi Múzeumbarátok Köre újított fel, közelében Harsányi Bálint huszár őrmester sírja. A csatát ismertető és térképét ábrázoló táblák mellett, mindkét oldalán gondozott pihenőt találunk esőbeállókkal, padokkal, asztalokkal, erdei játszótérrel.

Honvéd-szobor

Címkék

Marcsányi István kántortanító javaslatára, országos közadakozás révén létesült. Radnai Béla (1873–1923) öt és fél méter magas, sóskúti mészkőből faragott alkotását, a jobbjában kivont kardot tartó zászlóvivő honvédet 1901-ben avatták. Három oldalán a csatát vezénylő honvédtábornokok – Aulich, Damjanich, Klapka – arcképei, főhomlokzatán Görgey Artúr domborműve (1934). Az alatta lévő kriptában nyugosznak a közeli dombokon korábban eltemetett 48-as honvédek csontmaradványai. A kovácsoltvas kerítést később Udvary Antal isaszegi plébános saját költségén készíttette el. A honvédemlékmű környezetét korábban a helyi önkormányzat díszburkolattal, díszkivilágítással látta el és parkosította, valamint pihenő asztalokat, padokat helyeztetett el. Környezete minden évszakban szépen ápolt, gondozott. 

Öregtemplom

Címkék

 A dombon álló műemlék Öregtemplom XII. század végi körtemplom helyén épült Szent Márton tiszteletére a XV. század végén. A XVIII. században, majd 1904-ben renoválták, 1971-ben az Országos Műemléki Felügyelőség szakszerű régészeti feltárást és felújítást végzett. Homlokzat előtti tornya nyolcszög-alapú, sisakja egyszerű, barokk kori, törtvonalú fazsindellyel fedett. A hajó négy boltszakaszos, fiókos dongaboltozattal fedett, három-három félköríves ablaknyílással (Szentháromság-ablak). Két oszlopon és három ívnyíláson nyugszik a barokk átépítésű kórus. A torony és a hajó nyugati végének sarkain lévő támpillérek gótikus eredetűek, a többi támpillér barokk. Szószéke XVIII. századi. Az egykor zsindelyfedésű erődtemplom ovális kerítő falának részletei újrarakva láthatók.

A templom bejelentkezéssel látogatható: Ecseri Pál temetőgondnok, telefon: (28) 493-010.

Falumúzeum

Címkék

Egy hagyományos falusi építkezés formavilágát idéző épületben, a Madách Imre utca 15. szám alatt található a Falumúzeum. A múzeumban található értékes tárgyak időrendi sorrendben láthatók, ha a bejárattól jobb kéz felé indulunk el. Az első  (őslény) tárlóban többszázezer évvel ezelőtt Isaszeg területén élő mamutok őrlőfogait, agyarát láthatjuk. A következő – őskori – tárlóban található leletek igazolják, hogy minden korban lakott volt településünk. Így láthatunk itt szép számmal neolitikum-, réz-, bronz-, vaskorból származó leleteket. A következő tárló római kori emlékeket mutat be. Az időszámítás kezdete után itt élt szarmata népcsoportok használati tárgyai, pénzérméi szolgálnak erre bizonyítékul. A középkort bemutató tárló legértékesebb lelete Salamon és Könyves Károly korából származó ezüst dénárok. Az álló tárlókban török időkből származó fegyverek láthatók. A kiállítóterem végén Isaszeg néprajzi értékei kerülnek bemutatásra, melyek egy berendezett parasztszoba részeként jelennek meg.

Visszafordulva az 1848-as szabadságharc gazdag tárgyi emlékeit csodálhatjuk meg, míg a bejárathoz közeledve végül a II. világháború tárgyi emlékei helyezkednek el. A múzeumalapító Szathmáry Zoltán emlékére a múzeum falán emléktáblát, a múzeumkertben pedig bronz mellszobrát állította fel Isaszeg közönsége.

A múzeum vezetője Szmolicza József, telefonszáma: (28) 582-281. A múzeum honlapja: http://muzeum.isaszeg.hu/

Isaszeg története

Címkék

Isaszeg a Rákos-patak mentén, a Gödöllői-dombság részét képező dombvidéken, a fővárostól 30 km-re, a kistérségi központ Gödöllőtől 8 km-re délre, a Budapest–Hatvan–Miskolc vasúti fővonal mentén található jelentős település, lakossága meghaladja a tizenegyezer főt. 2008. július 1-jével városi rangot kapott.

Az előkerült régészeti leletek alapján bizonyított, hogy Isaszeg és környéke az őskorban folyamatosan lakott volt. Az újkőkorból származó leletek kerültek elő a Cinkotai út mellől, valamint a Bikastó területéről. A rézkor késői szakaszában a (bádeni) péceli kultúra népe telepedett itt le. Emlékeik közül említésre méltó a Wesselényi utcában talált ellentett élű rézcsákány. A késő bronzkor utolsó szakaszából a halomsíros kultúrához tartozó kerámia töredékek kerültek elő. A vaskorból a szkíták és kelták emlékeit találták meg (kerámiatöredékek, lándzsa csúcs, edények stb.).

Az I. században a harciasságáról, lovas harcmodoráról nevezetes nép, a jazigok törzse foglalta el. 1962–63-ban 25 kurgán (kőpakolásos halomsír) volt fellelhető. A halmok mai átlagos magassága 1 m, átmérőjük 10–20 m. A legérdekesebb eredményeket az egyik kurgánban talált textilnyomos vascsat vizsgálata adta. Mindkét oldalán textilnyom volt, melyek azonos kelme darabjai. A textil anyaga len, szövésmódja 3 fonalas sávoly. Hazánk területéről ekkor került elő a legrégibb sávolykötésű szövet. A Nagy Sándor utcában is szarmata temetkezési hely feltárására került sor, fibulák, terra sigillata, római pénzek kerültek elő. A népvándorlás korában a hunok, majd az avarok népesítették be e vidéket. A Rákos-patak jobb partjáról (Tőzegtelep) egy IX. századi Karoling szárnyas vaslándzsa csúcs került elő.

Szent István idejében már létezett Isaszeg, hiszen a mai temetődombra építették fel az Isten házát, a mai Öregtemplom elődjét. Ezt a tényt erősíti a közelben talált Salamon király (1063–1074) és Könyves Kálmán király (1095–1116) ezüstdénárja is.

A falu neve először Ilswaszyg alakban fordul elő. Herman Ottó szerint ez halászó helyre utal. Simonyi Zsigmond szerint a szláv eredetű Irsa jelentése égerfa, a szeg pedig a magyar szöglet, zug jelentésű főnév. Isaszeg nevének teljes jelentése tehát égerfákkal benőtt szeglet. IV. Béla 1262-ben megosztotta hatalmát és országát elsőszülött fiával, V. Istvánnal. Későbbi viszályuk fegyveres összecsapássá fajult, s a döntő ütközetre 1265 március elején Isaszegnél került sor.

A királyi sereget Béla macsói herceg és Henrik nádor (…) vezették. István maga állt serege élére. Magyar és magyar állt szemben, de a küzdő felek épp úgy ölték gyilkolták egymást, mint az ellenségek. Sok sebesült és fogoly volt mindkét részen, de végül is István mellé szegődött a szerencse. Az apa serege szétfutott, s a foglyok között a macsói herceg, a nádor és fiai is István kezébe kerültek. Az isazegi csatával István elérte célját. – írta Hóman Bálint

Első okleveles említésünk 1274-ben, IV. (Kun) Lászlótól való.

Isaszegnek két kültelepülése is létezett, az egyik a Mártonberek nevezetű területen Nyír (Ákosnyíre vagy Nyíregyháza) falu (XI–XV. sz.), melyet először 1312-ben említenek, de 1499-re már csak pusztaként jelölik a források. Kőből készült templomának megmaradt köveiből 1963-ban a Múzeumi és Műemléki Bizottság tagjai egy kőemlékművet építettek az utókor számára. A másik a Szentgyörgyi-erdőben található Szentgyörgytelke falu, melynek keletkezése az előkerült régészeti leletek alapján az Árpád-korra datálható. Első írásos említése 1430-ból származik, amikorra már csak pusztaként említik. Az 1746-os canonica visitatio szerint Szent György tiszteletére emelt temploma még ép és remeték lakják. A közeli Herceg állián (nyiladék) – jelentős önkormányzati támogatással – 2002 nyarán egy hitelesítő ásatásra került sor. Sikerült feltárni egy szarmata falu helyére később rátelepült Árpád-kori falu egy részletét, a Szent György faluhoz tartozó kovácsműhelyét.

Buda eleste (1541) után Isaszeg is török uralom alá kerül. Az 1600-as években Esterházy-birtok. Az újrakezdés éveiben kerültek Isaszegre magyarok, svábok, szlávok (tótok, rácok) és zsidó kereskedő családok. Az 1703 nyarán kibontakozott Rákóczi szabadságharc zászlaja alá lelkesen állt Isaszeg jobbágysága. 1710. március 10-én területünkön kuruc-labanc összecsapás zajlott le. A szabadságharc bukása után a családoknál és az iskolákban még sokáig Rákóczi szavait idézték, mindennapi imádságként szerte a hazában: Add Uram Isten, hogy ne legyen a nemzetek vérző szívű koldusa és hazájában üldözött a magyar nép!

1723-ban lett birtokos Grassalkovich I. Antal kamaraelnök, Mária Terézia bizalmasa, aki bevezette a modern értelemben vett mezőgazdaságot, mészárszéket létesített, bővítette a vendégfogadót, jegyzőt, tanítót alkalmazott, 1734-ben renováltatta a templomot, megépítette a Rákos-patakon a harmadik vízimalmot. Folyamatosan érkeztek betelepülők, többek között lengyel családok is. A hatalmas Grassalkovich-dominium gödöllői központi uradalmához tartozott az itteni ispánság, melynek része volt Isaszeg több más faluval és pusztával együtt. Itt haladt keresztül a császári és királyi szekérposta, Pestről első lovakat váltó állomás volt, míg a postát állami kezelésbe vették és vasútvonal létesült (Pest–Hatvan, 1867). Isaszeg a Grassalkovichok fényének leáldozásával a Magyar Királyi Koronauradalom része lett.

Régi térképeken az Isaszeg megnevezés mellett szerepel a Buda vaskapuja megjelölés is.

Isaszeg nevét valójában az 1849. április 6-án vívott csata tette híressé.

Az 1848-as polgári forradalom és az azt követő szabadságharc vezérei, magyarok és a magyarságért vérzők írták zászlaikra: Szent az ügyünk, nem rettegünk. Isaszeg és Gödöllő között került sor a dicsőséges tavaszi hadjárat első szakaszának döntő ütközetére 1849. április 6-án, nagypéntek napján. A honvédsereg győzött, 1500 ellenséges katona és közel 1000 magyar honvéd vére öntözte az isaszegi dombokat. Kossuth így ír erről másnap:

Most csak annyit írok, hogy győztünk, határozottan, tökéletesen, s hogy Görgey fővezér előtt tisztelettel kell meghajolni, minden hazafinak, mert nem hiszem, hogy a historia példát mutathasson fel, miként egy fővezér a vezérnek nagy kötelességeit nagyobb mértékben teljesítette volna, mint Görgey a tegnapi napon. …És tisztelettel kell meghajolni minden hazafinak a többi vezérek, s meg kell hajolni az egész lelkesült magyar hadsereg előtt, melyről a szó teljes értelmében elmondhatom, hogy amire Nelson hajdan buzdította hadseregét, azt a mieink végrehajtották: Minden ember teljesíté kötelességét!

Az isaszegi csata több kiváló magyar festőművészt megihletett, így Than Mór, Heyer Artúr, Munkácsy Mihály, íróink, költőink közül Jókai Mór, Dalmady Győző nevét említhetjük meg.

Isaszeg 2008. július 1-jével városi rangot kapott. Az ünnepélyes avatásra augusztus 20-án került sor kiállításokkal, műsorokkal, a Községházától a városházáig elnevezésű éjszakai túrával, melyet klubunk rendezett.

Isaszegi Csata Emléktúra

Címkék

Dátum

2009. április 5., vasárnap

Távolság

15 km.
30 km.
45 km.