Isaszeg

Isaszeg története

Címkék

Isaszeg a Rákos-patak mentén, a Gödöllői-dombság részét képező dombvidéken, a fővárostól 30 km-re, a kistérségi központ Gödöllőtől 8 km-re délre, a Budapest–Hatvan–Miskolc vasúti fővonal mentén található jelentős település, lakossága meghaladja a tizenegyezer főt. 2008. július 1-jével városi rangot kapott.

Az előkerült régészeti leletek alapján bizonyított, hogy Isaszeg és környéke az őskorban folyamatosan lakott volt. Az újkőkorból származó leletek kerültek elő a Cinkotai út mellől, valamint a Bikastó területéről. A rézkor késői szakaszában a (bádeni) péceli kultúra népe telepedett itt le. Emlékeik közül említésre méltó a Wesselényi utcában talált ellentett élű rézcsákány. A késő bronzkor utolsó szakaszából a halomsíros kultúrához tartozó kerámia töredékek kerültek elő. A vaskorból a szkíták és kelták emlékeit találták meg (kerámiatöredékek, lándzsa csúcs, edények stb.).

Az I. században a harciasságáról, lovas harcmodoráról nevezetes nép, a jazigok törzse foglalta el. 1962–63-ban 25 kurgán (kőpakolásos halomsír) volt fellelhető. A halmok mai átlagos magassága 1 m, átmérőjük 10–20 m. A legérdekesebb eredményeket az egyik kurgánban talált textilnyomos vascsat vizsgálata adta. Mindkét oldalán textilnyom volt, melyek azonos kelme darabjai. A textil anyaga len, szövésmódja 3 fonalas sávoly. Hazánk területéről ekkor került elő a legrégibb sávolykötésű szövet. A Nagy Sándor utcában is szarmata temetkezési hely feltárására került sor, fibulák, terra sigillata, római pénzek kerültek elő. A népvándorlás korában a hunok, majd az avarok népesítették be e vidéket. A Rákos-patak jobb partjáról (Tőzegtelep) egy IX. századi Karoling szárnyas vaslándzsa csúcs került elő.

Szent István idejében már létezett Isaszeg, hiszen a mai temetődombra építették fel az Isten házát, a mai Öregtemplom elődjét. Ezt a tényt erősíti a közelben talált Salamon király (1063–1074) és Könyves Kálmán király (1095–1116) ezüstdénárja is.

A falu neve először Ilswaszyg alakban fordul elő. Herman Ottó szerint ez halászó helyre utal. Simonyi Zsigmond szerint a szláv eredetű Irsa jelentése égerfa, a szeg pedig a magyar szöglet, zug jelentésű főnév. Isaszeg nevének teljes jelentése tehát égerfákkal benőtt szeglet. IV. Béla 1262-ben megosztotta hatalmát és országát elsőszülött fiával, V. Istvánnal. Későbbi viszályuk fegyveres összecsapássá fajult, s a döntő ütközetre 1265 március elején Isaszegnél került sor.

A királyi sereget Béla macsói herceg és Henrik nádor (…) vezették. István maga állt serege élére. Magyar és magyar állt szemben, de a küzdő felek épp úgy ölték gyilkolták egymást, mint az ellenségek. Sok sebesült és fogoly volt mindkét részen, de végül is István mellé szegődött a szerencse. Az apa serege szétfutott, s a foglyok között a macsói herceg, a nádor és fiai is István kezébe kerültek. Az isazegi csatával István elérte célját. – írta Hóman Bálint

Első okleveles említésünk 1274-ben, IV. (Kun) Lászlótól való.

Isaszegnek két kültelepülése is létezett, az egyik a Mártonberek nevezetű területen Nyír (Ákosnyíre vagy Nyíregyháza) falu (XI–XV. sz.), melyet először 1312-ben említenek, de 1499-re már csak pusztaként jelölik a források. Kőből készült templomának megmaradt köveiből 1963-ban a Múzeumi és Műemléki Bizottság tagjai egy kőemlékművet építettek az utókor számára. A másik a Szentgyörgyi-erdőben található Szentgyörgytelke falu, melynek keletkezése az előkerült régészeti leletek alapján az Árpád-korra datálható. Első írásos említése 1430-ból származik, amikorra már csak pusztaként említik. Az 1746-os canonica visitatio szerint Szent György tiszteletére emelt temploma még ép és remeték lakják. A közeli Herceg állián (nyiladék) – jelentős önkormányzati támogatással – 2002 nyarán egy hitelesítő ásatásra került sor. Sikerült feltárni egy szarmata falu helyére később rátelepült Árpád-kori falu egy részletét, a Szent György faluhoz tartozó kovácsműhelyét.

Buda eleste (1541) után Isaszeg is török uralom alá kerül. Az 1600-as években Esterházy-birtok. Az újrakezdés éveiben kerültek Isaszegre magyarok, svábok, szlávok (tótok, rácok) és zsidó kereskedő családok. Az 1703 nyarán kibontakozott Rákóczi szabadságharc zászlaja alá lelkesen állt Isaszeg jobbágysága. 1710. március 10-én területünkön kuruc-labanc összecsapás zajlott le. A szabadságharc bukása után a családoknál és az iskolákban még sokáig Rákóczi szavait idézték, mindennapi imádságként szerte a hazában: Add Uram Isten, hogy ne legyen a nemzetek vérző szívű koldusa és hazájában üldözött a magyar nép!

1723-ban lett birtokos Grassalkovich I. Antal kamaraelnök, Mária Terézia bizalmasa, aki bevezette a modern értelemben vett mezőgazdaságot, mészárszéket létesített, bővítette a vendégfogadót, jegyzőt, tanítót alkalmazott, 1734-ben renováltatta a templomot, megépítette a Rákos-patakon a harmadik vízimalmot. Folyamatosan érkeztek betelepülők, többek között lengyel családok is. A hatalmas Grassalkovich-dominium gödöllői központi uradalmához tartozott az itteni ispánság, melynek része volt Isaszeg több más faluval és pusztával együtt. Itt haladt keresztül a császári és királyi szekérposta, Pestről első lovakat váltó állomás volt, míg a postát állami kezelésbe vették és vasútvonal létesült (Pest–Hatvan, 1867). Isaszeg a Grassalkovichok fényének leáldozásával a Magyar Királyi Koronauradalom része lett.

Régi térképeken az Isaszeg megnevezés mellett szerepel a Buda vaskapuja megjelölés is.

Isaszeg nevét valójában az 1849. április 6-án vívott csata tette híressé.

Az 1848-as polgári forradalom és az azt követő szabadságharc vezérei, magyarok és a magyarságért vérzők írták zászlaikra: Szent az ügyünk, nem rettegünk. Isaszeg és Gödöllő között került sor a dicsőséges tavaszi hadjárat első szakaszának döntő ütközetére 1849. április 6-án, nagypéntek napján. A honvédsereg győzött, 1500 ellenséges katona és közel 1000 magyar honvéd vére öntözte az isaszegi dombokat. Kossuth így ír erről másnap:

Most csak annyit írok, hogy győztünk, határozottan, tökéletesen, s hogy Görgey fővezér előtt tisztelettel kell meghajolni, minden hazafinak, mert nem hiszem, hogy a historia példát mutathasson fel, miként egy fővezér a vezérnek nagy kötelességeit nagyobb mértékben teljesítette volna, mint Görgey a tegnapi napon. …És tisztelettel kell meghajolni minden hazafinak a többi vezérek, s meg kell hajolni az egész lelkesült magyar hadsereg előtt, melyről a szó teljes értelmében elmondhatom, hogy amire Nelson hajdan buzdította hadseregét, azt a mieink végrehajtották: Minden ember teljesíté kötelességét!

Az isaszegi csata több kiváló magyar festőművészt megihletett, így Than Mór, Heyer Artúr, Munkácsy Mihály, íróink, költőink közül Jókai Mór, Dalmady Győző nevét említhetjük meg.

Isaszeg 2008. július 1-jével városi rangot kapott. Az ünnepélyes avatásra augusztus 20-án került sor kiállításokkal, műsorokkal, a Községházától a városházáig elnevezésű éjszakai túrával, melyet klubunk rendezett.

Közgyűlési meghívó

Címkék

Éves közgyűlésünket 2009. március 21-én 15:00 órakor tartjuk.
Helyszín: Falumúzeum (2117 Isaszeg, Madách Imre utca 15.)

Napirendi pontok:

  1. Beszámoló 2008. év szakmai és gazdasági munkáiról.
  2. 2009. évi túrák, események, terveink ismertetése
  3. 2009. évi tagdíj meghatározása
  4. 2009. évi pénzügyi terv ismertetése
  5. Egyebek
     

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok legalább 50 %-a + 1 fő jelen van, ezért kérek mindenkit, hogy jelenjen meg a közgyűlésen. Tájékoztatásul közlöm, hogy amennyiben a meghirdetett kezdési időpontban a közgyűlés határozatképtelen, akkor a közgyűlést azonos tárgysorozattal, ugyanaznap 15:30-ra hívom össze. Az így összehívott közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

Isaszeg, 2009. február 17.

Notter Béla sk.
ITK elnök

Kapcsolódó tartalmak

Múzeumi esték

Címkék

Az isaszegi Falumúzeum és az Isaszegi Természetbarát Klub szeretettel meghívja Önt és kedves családját Múzeumi Esték sorozatának következő programjára, 2009. február 21-én (szombaton) 16 órára a Falumúzeumba, Málta – Szicília vetítettképes előadására. A vetítés során megismerkedhetünk Málta és Gozo szigetével, Mdina középkori-, és Valetta jelenlegi fővárossal (benne Szent János-társkatedrális, Nagymesterek Palotája, Nagy Kikötő), Szicilián pedig Taorminával és az Etna ma is működő vulkánjával.

Előadó: Notter Béla, Isaszegi Természetbarát Klub elnöke

Információ: Falumúzeum, 2117 Isaszeg, Madách I. u. 15.
Telefon: 28/582-281
Email: falumuzeum [at] fotnet [dot] hu

Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A belépés díjtalan!

Gozo sziget - Azur Ablak

St. Julian - Portomasso-kikötő

Valletta - Szt. János társkatedrális

Szicília - Taormina

Szicília - Etna-lávafolyás

Kapcsolódó tartalmak

Túra a Biai-hegyekben

Címkék

A gyalogtúra után kocsival felkeressük Biatorbágy egyéb nevezetességeit (Szily-Fáy kastély, Metternich-kastély, Pincesor), majd átmegyünk a közeli Etyekre, ahol a Magyar-kutat, a református templomot, Körpincesort (és ha még marad időnk Bot-pusztán a nazarénus rendházat és rk. templomot nézzük meg. 

Dátum

2009. február 7., szombat

Jelentkezési határidő

2009. február 5., csütörtök 23.59

Túratáv

9 km.

Találkozó

2009. február 7., szombat 07.30
2009. február 7., szombat 07.45
Isaszeg, Művelődési Ház parkoló
Gödöllő, Művelődési Ház parkoló

Látnivalók

Biatorbágyi viadukt
Szily-Fáy kastély
Metternich-kastély
Pincesor
Magyar-kút
Körpincesor
Nazarénus Rendház

Hazaérkezés

2009. február 7., szombat 17.00

Vészforgatókönyv

Ha véletlenül nem lesz annyi kocsi mint ahány jelentkező, vagy valakinek egyszerűbb tömegközlekedési eszközzel Biatorbágyra utazni, akkor a következő lehetőségek közül választhatunk:

  • A vonat Gödöllőről 06.51-kor, Isaszegről 06.59-kor, indul, Keletibe ér 07.32-kor, 2-es metróval a Déli-pu-ig, a Déli-pu-ról a 08.23-as vonattal Biatorbágy állomásig kell utazni.
  • Budapestről lehet a fenti vonatközlekedésen felül az Etele-térről 08.10-kor induló busszal. A buszról Biatorbágyon a Meggyfa utcánál kell leszállni 

Megjegyzés

Kérek mindenkit, hogy – a többiek érdekében is – tartsa be a határidőt azért, hogy legyen időm a kocsikban lévő szabad helyeket szétosztani

Tekintettel Etyek és Biatorbágy közelségére, semmiképpen sem jelent gondot az, hogy azokat akik busszal, vagy vonattal érkeznek, elvigyük és visszahozzuk Biatorbágyra. A busznál még ennyi gond sincs, ugyanis a busz Budapest felé Etyekről indul. 

Jelentkezések

Újév-köszöntő túra Isaszeg környékén

Címkék

Újév-köszöntő túránk célját, mely a kiírás szerint jó levegőn, könnyű túra keretében elpusztítani a szilveszteri maradék süteményeket, italokat maradéktalanul teljesítettük.

Ragyogó téli időben 21-en találkoztunk a vasútállomásnál, néhányan pedig a Szobor-hegy felé menet csatlakoztak hozzánk, így vendégeinkkel együtt 25-en voltunk. A hegy alatt megnéztük a zsidó-temetőt, majd – hogy érdekesebb legyen az út – nem a kiépített úton, hanem a szánkók által kijegesített meredélyen közelítettük meg a Honvéd-emlékművet. A szikrázó napsütésben nagyon messzire kalandozhatott tekintetünk.

A Pest Megyei Piros jelzésen indultunk tovább a Honvéd-sírok felé. Bár csak pár centiméteres hó borította a vidéket, mégis a sokszor járt út télies arcát mutatva újdonság erejével hatott.

A Honvéd-síroknál megnéztük a sokak által még nem látott, október 6-án felállított Emlékező Angyal elnevezésű, Makovecz Imre tervezte életfát.

Ezután jó tündérek pillanatok alatt rengeteg finom süteménnyel (de volt itt különleges, kifejezetten újévi malacforma pogácsa, panettone, pármai sajt, birsalmasajt és még ki tudja hányféle finomság), forralt borral, borral ízesített hársfateával, pezsgővel  terítették be a pihenőpark egy - ünnepi főasztalnak kinevezett - behavazott asztalát. Köszöntöttük egymást és az új évet hóba hűtött pezsgővel. A jókívánságokat – úgy érzem - megérdemli ez a csapat, már eddig is nagyon jó csapatszellem alakult ki, segítjük, bátorítjuk egymást.

Az eszem-iszom-dínom-dánom után kis ideig még a PMP-n gyalogoltunk, majd jelzetlen úton az átjátszó-adó felé mentünk. Több helyről szép kilátásunk volt Pécel, Nagytarcsa irányába. A Nagy-hegyen keresztül szép erdőben, majd víkendházak között haladva értünk le a  Buda utcába. Ezen, majd a Csillag utcán keresztül az Öregtemplomhoz értünk. Innen felmentünk a Kálváriára, ahonnan szintén csodás kilátásban volt részünk. A Z sáv jelzésen, majd egy hirtelen - nem mindenki által minősített jó - ötlettől vezérelve egy jó meredek lejtőn felkapaszkodva értük el megint a PMP-t. Ezen jutottunk vissza a Szobor-hegyhez, majd a P+ jelzésen a vasútállomáshoz, utunk végcéljához.

Kellemes időben, jó társaságban 12,5 km-t gyalogoltunk.

Fényképek: Zsigri Jutka (6,9,14), Notter Béla

1. kép - Indulás a vasútállomástól

2. kép - A zsidó temetőnél

3. kép - Meredeken fel a Szobor-hegyre

4. kép - Kilátás a Szobor-hegyről

5. kép - Szobor-hegy

6. kép - A tél színei

7. kép - Indulás a Honvéd-sírokhoz

8. kép - Útban a Honvéd-sírokhoz

9. kép - Makovecz Imre - Emlékező Angyal

10. kép - Dínom-dánom

11. kép - Bőséggel volt minden

12. kép - Nem malac, sütemény

13. kép - Pezsgő is volt

14. kép - Havas madárfészek

15. kép - Kis pihenő

16. kép - A temető és az Öregtemplom

17. kép - Kilátás a Kálváriáról

18. kép - Csoportkép a Kálváriánál

19. kép - Indulás a Kálváriáról

20. kép - Meredek átvágás

Erdei Mikulás-kereső túra

Címkék

PTSZ elnökségi tagja fogadja az érdeklődőket. Itt adjuk meg az útvonal leírását, amelyiken valahol megtalálható az Erdei Mikulás.

Dátum

2008. december 7., vasárnap

Jelentkezési határidő

2008. december 4., csütörtök 23.59

Túratáv

7 km.

Szintemelkedés

200 m

Találkozó

2008. december 7., vasárnap 08.00
2008. december 7., vasárnap 08.15
Isaszeg, Művelődési Ház előtti parkoló
Gödöllő, Művelődési Ház parkoló

Látnivalók

Budaszentlőrinci pálos kolostor őrbástyája

Jelentkezések