Gödöllői-dombság

Isaszeg története

Címkék

Isaszeg a Rákos-patak mentén, a Gödöllői-dombság részét képező dombvidéken, a fővárostól 30 km-re, a kistérségi központ Gödöllőtől 8 km-re délre, a Budapest–Hatvan–Miskolc vasúti fővonal mentén található jelentős település, lakossága meghaladja a tizenegyezer főt. 2008. július 1-jével városi rangot kapott.

Az előkerült régészeti leletek alapján bizonyított, hogy Isaszeg és környéke az őskorban folyamatosan lakott volt. Az újkőkorból származó leletek kerültek elő a Cinkotai út mellől, valamint a Bikastó területéről. A rézkor késői szakaszában a (bádeni) péceli kultúra népe telepedett itt le. Emlékeik közül említésre méltó a Wesselényi utcában talált ellentett élű rézcsákány. A késő bronzkor utolsó szakaszából a halomsíros kultúrához tartozó kerámia töredékek kerültek elő. A vaskorból a szkíták és kelták emlékeit találták meg (kerámiatöredékek, lándzsa csúcs, edények stb.).

Az I. században a harciasságáról, lovas harcmodoráról nevezetes nép, a jazigok törzse foglalta el. 1962–63-ban 25 kurgán (kőpakolásos halomsír) volt fellelhető. A halmok mai átlagos magassága 1 m, átmérőjük 10–20 m. A legérdekesebb eredményeket az egyik kurgánban talált textilnyomos vascsat vizsgálata adta. Mindkét oldalán textilnyom volt, melyek azonos kelme darabjai. A textil anyaga len, szövésmódja 3 fonalas sávoly. Hazánk területéről ekkor került elő a legrégibb sávolykötésű szövet. A Nagy Sándor utcában is szarmata temetkezési hely feltárására került sor, fibulák, terra sigillata, római pénzek kerültek elő. A népvándorlás korában a hunok, majd az avarok népesítették be e vidéket. A Rákos-patak jobb partjáról (Tőzegtelep) egy IX. századi Karoling szárnyas vaslándzsa csúcs került elő.

Szent István idejében már létezett Isaszeg, hiszen a mai temetődombra építették fel az Isten házát, a mai Öregtemplom elődjét. Ezt a tényt erősíti a közelben talált Salamon király (1063–1074) és Könyves Kálmán király (1095–1116) ezüstdénárja is.

A falu neve először Ilswaszyg alakban fordul elő. Herman Ottó szerint ez halászó helyre utal. Simonyi Zsigmond szerint a szláv eredetű Irsa jelentése égerfa, a szeg pedig a magyar szöglet, zug jelentésű főnév. Isaszeg nevének teljes jelentése tehát égerfákkal benőtt szeglet. IV. Béla 1262-ben megosztotta hatalmát és országát elsőszülött fiával, V. Istvánnal. Későbbi viszályuk fegyveres összecsapássá fajult, s a döntő ütközetre 1265 március elején Isaszegnél került sor.

A királyi sereget Béla macsói herceg és Henrik nádor (…) vezették. István maga állt serege élére. Magyar és magyar állt szemben, de a küzdő felek épp úgy ölték gyilkolták egymást, mint az ellenségek. Sok sebesült és fogoly volt mindkét részen, de végül is István mellé szegődött a szerencse. Az apa serege szétfutott, s a foglyok között a macsói herceg, a nádor és fiai is István kezébe kerültek. Az isazegi csatával István elérte célját. – írta Hóman Bálint

Első okleveles említésünk 1274-ben, IV. (Kun) Lászlótól való.

Isaszegnek két kültelepülése is létezett, az egyik a Mártonberek nevezetű területen Nyír (Ákosnyíre vagy Nyíregyháza) falu (XI–XV. sz.), melyet először 1312-ben említenek, de 1499-re már csak pusztaként jelölik a források. Kőből készült templomának megmaradt köveiből 1963-ban a Múzeumi és Műemléki Bizottság tagjai egy kőemlékművet építettek az utókor számára. A másik a Szentgyörgyi-erdőben található Szentgyörgytelke falu, melynek keletkezése az előkerült régészeti leletek alapján az Árpád-korra datálható. Első írásos említése 1430-ból származik, amikorra már csak pusztaként említik. Az 1746-os canonica visitatio szerint Szent György tiszteletére emelt temploma még ép és remeték lakják. A közeli Herceg állián (nyiladék) – jelentős önkormányzati támogatással – 2002 nyarán egy hitelesítő ásatásra került sor. Sikerült feltárni egy szarmata falu helyére később rátelepült Árpád-kori falu egy részletét, a Szent György faluhoz tartozó kovácsműhelyét.

Buda eleste (1541) után Isaszeg is török uralom alá kerül. Az 1600-as években Esterházy-birtok. Az újrakezdés éveiben kerültek Isaszegre magyarok, svábok, szlávok (tótok, rácok) és zsidó kereskedő családok. Az 1703 nyarán kibontakozott Rákóczi szabadságharc zászlaja alá lelkesen állt Isaszeg jobbágysága. 1710. március 10-én területünkön kuruc-labanc összecsapás zajlott le. A szabadságharc bukása után a családoknál és az iskolákban még sokáig Rákóczi szavait idézték, mindennapi imádságként szerte a hazában: Add Uram Isten, hogy ne legyen a nemzetek vérző szívű koldusa és hazájában üldözött a magyar nép!

1723-ban lett birtokos Grassalkovich I. Antal kamaraelnök, Mária Terézia bizalmasa, aki bevezette a modern értelemben vett mezőgazdaságot, mészárszéket létesített, bővítette a vendégfogadót, jegyzőt, tanítót alkalmazott, 1734-ben renováltatta a templomot, megépítette a Rákos-patakon a harmadik vízimalmot. Folyamatosan érkeztek betelepülők, többek között lengyel családok is. A hatalmas Grassalkovich-dominium gödöllői központi uradalmához tartozott az itteni ispánság, melynek része volt Isaszeg több más faluval és pusztával együtt. Itt haladt keresztül a császári és királyi szekérposta, Pestről első lovakat váltó állomás volt, míg a postát állami kezelésbe vették és vasútvonal létesült (Pest–Hatvan, 1867). Isaszeg a Grassalkovichok fényének leáldozásával a Magyar Királyi Koronauradalom része lett.

Régi térképeken az Isaszeg megnevezés mellett szerepel a Buda vaskapuja megjelölés is.

Isaszeg nevét valójában az 1849. április 6-án vívott csata tette híressé.

Az 1848-as polgári forradalom és az azt követő szabadságharc vezérei, magyarok és a magyarságért vérzők írták zászlaikra: Szent az ügyünk, nem rettegünk. Isaszeg és Gödöllő között került sor a dicsőséges tavaszi hadjárat első szakaszának döntő ütközetére 1849. április 6-án, nagypéntek napján. A honvédsereg győzött, 1500 ellenséges katona és közel 1000 magyar honvéd vére öntözte az isaszegi dombokat. Kossuth így ír erről másnap:

Most csak annyit írok, hogy győztünk, határozottan, tökéletesen, s hogy Görgey fővezér előtt tisztelettel kell meghajolni, minden hazafinak, mert nem hiszem, hogy a historia példát mutathasson fel, miként egy fővezér a vezérnek nagy kötelességeit nagyobb mértékben teljesítette volna, mint Görgey a tegnapi napon. …És tisztelettel kell meghajolni minden hazafinak a többi vezérek, s meg kell hajolni az egész lelkesült magyar hadsereg előtt, melyről a szó teljes értelmében elmondhatom, hogy amire Nelson hajdan buzdította hadseregét, azt a mieink végrehajtották: Minden ember teljesíté kötelességét!

Az isaszegi csata több kiváló magyar festőművészt megihletett, így Than Mór, Heyer Artúr, Munkácsy Mihály, íróink, költőink közül Jókai Mór, Dalmady Győző nevét említhetjük meg.

Isaszeg 2008. július 1-jével városi rangot kapott. Az ünnepélyes avatásra augusztus 20-án került sor kiállításokkal, műsorokkal, a Községházától a városházáig elnevezésű éjszakai túrával, melyet klubunk rendezett.