Budai-hegység

Téli varázs – Kirándulás a Budai-hegyekben

Címkék

Féltünk a sok lehullott hótól, változtattunk is előre betervezett útvonalunkon, ijedtükben sokan otthon maradtak, mégis ideális időjárási viszonyok között tartottuk téli túránkat 13-án, 13 résztvevővel, 13 km-t megtéve (hát még ha péntek is lett volna!).

    Eredetileg Nagykovácsi – Nagy–Kopasz-hegy – Tarnai-pihenő útvonalat hirdettem meg február havi túránkként. De aztán jöttek a hírek útakadályokról, elzárt falukról, valamint a „jobb, ha kis sem mozdulsz” intelmek. Sok töprengés végén úgy döntöttem, hogy a kirándulást semmiképp se hagyjuk ki, de olyan helyre megyünk, ahol vélhetően többen járnak, besegítve nekünk a hó döngölésébe. Így esett a választás a Szépjuhászné – János-hegy – Virág-völgy útvonalra.
Isaszegi, gödöllői találkozón 11-en voltunk (nagy örömünkre köztük két új résztvevő is), Éva és Juti pedig a Szépjuhászné vasútállomásnál csatlakozott hozzánk. A szokásos kis nass után a piros jelzésen indultunk, először karöltve a sárga jelzéssel. Az út épp csak annyit emelkedett, hogy reggeli vacogásunk elmúljon. A Pozsonyi-hegy oldalában kapaszkodtunk fel a János-hegyre, közben nem győztük csodálni a gyönyörű havas fákat, a tájat.  Drukkoltunk a napnak, mely kísérletet tett a reggeli pára áttörésére. 
    A János –hegyen van a szépséges Erzsébet-kilátó, melyet pár éve végre rangjának megfelelően rendbe hoztak. Végignéztük a földszinti körfolyosón – a kilátó építésével kapcsolatos – kiállítást. Mindent megtudhattunk a tervezés, építés körülményeiről, az 1910-es avatásról, későbbi – időnként – hányatott sorsáról, a 2001-2005 közötti renoválásról. Kettős csigasoron felmentünk a 23,5 m-es torony tetejére. A kilátás most nem volt az igazi, de így is megérte a lépcsőzés. Ha másért nem is, azért a különleges látványért, melyet a hó, szél, zúzmara által átformázott kőcsipkék nyújtottak.
    A kilátó után meglehetősen meredek lejtőn értük el a lépcsőket. Mivel a fokok hóval telítettek voltak, Juti nagy találmányát – miszerint egyszerűen fenéken is le lehet rajta csúszni – többen is követendőnek találták. Másokat udvarias fiaink segítettek le a támfalról. A Libegő felső állomásánál áttértünk a K körút jelzésre. Itt volt egy kis kavar, így mi szó szerint értelmeztük a körutat és 1,3 km után visszatértünk a Libegőhöz. A P sávon mentünk tovább, kereszteztük a Gyermekvasút síneit, majd elértük a S sáv jelzést. A körkérdés után – miszerint visszainduljunk-e a sárgán Szépjuhászné felé, vagy kis kitérővel keressük fel a Máriamakki templomot – egyhangú szavazással délnek vettük az irányt. A Virág-völgyet keresztezve épp Pest megye és Budapest határvonalán gyalogoltunk, így értünk a máriamakki kegytemplomhoz. A kapu nyitva volt, így megnézhettük belülről is templomot. A környéken sok turistaút fut össze, szépen kiépített erdei pihenőhely található.
    Makkosmáriáról a Z+ -en indultunk, majd hamarosan a S sávra váltottunk, mely célpontunkig vezetőnk maradt. A Csacsi-réten nagy élet volt, sokan szánkóztak, síeltek ott. Az út a rétről derékszögben indul tovább, a Meredek-csúcs oldalában látványos horhosok mellett vezet. Henrik errefelé már szokásától eltérően erősen fáradozott, mígnem az út végére hol apukája, hol nagybátyja nyakában kötött ki. Ismét a Virág-völgynél jártunk, majd egy darabig a korábban bejárt pirossal közös szakaszon. Kis emelkedők és lejtők következtek, ismét kereszteztük a kisvasutat, majd a Kis-kőfej csúcsot jobbról megkerülve a Vadaspark megálló közelétől végképp a vasúttal párhuzamosan vezetett utunk.
    Mindenki élvezte a túrát, a jó levegőt, a szépséges tájat! Legközelebb a Visegrádi-hegységbe megyünk március hatodikán, érintve pl. olyan nagyszerű helyet is, mint a Vadálló-kövek.
 

 

Pest Megye Teljesítménytúrázója Túramozgalom

Címkék

A Pest Megyei Természetbarát Szövetség a Szigeti Túrázók Természetjáró Csoport szervezésében túramozgalmat indít teljesítménytúrázók számára a 2010. évtől kezdődően. A mozgalomba minden olyan gyalogos teljesítménytúra beleszámít, amelyet Pest megye területén rendeznek és szerepel a Teljesítménytúrák itthon és külföldön 2010 teljesítménytúra-eseménynaptár kiadványban. Bővebb információ a forrásként megjelölt webhelyen, melyen sajnos az Isaszegi Csata Emléktúra (még) nem szerepel. 

Forrás

Megtaláltuk az Erdei Mikulást!

Címkék

Vasárnap a Pest Megyei Természetbarát Szövetség szervezte Erdei Mikulás-kereső túrán 28-an vettünk részt a Budai-hegységben.  Legnagyobb sajnálatunkra azonban pont a gyerekek hiányoztak a túráról. Öten is jöttek volna, de beteget jelentettek. Pedig épp az ő kedvükért nem hosszabbítottuk meg az eredeti 7 km-es távot – na jó, egy kicsit, mert túlbeszélgettem egy letérőt ahelyett, hogy figyeltem volna.
Negyed nyolckor indultunk Gödöllőről. A vasárnapi gyér forgalom kedvező volt számunkra, még az is belefért az időnkbe, hogy először nem jó helyen álltunk meg. Az utasokat kitéve mentünk Telki felé, mikor láttuk Georgiades Évikééket az indítóállomáson. Ekkor jöttem rá, hogy mi rossz helyen hagytuk utasainkat. Gyorsan visszamentünk értük, aztán már a megfelelő helyen, a Hidegvölgyi erdészháznál tettük ki őket. Kocsikkal Telkire mentünk, beálltunk a parkírozóba, majd busszal visszautaztunk a többiekhez. A szükséges adminisztrációt elvégezve összeálltunk egy fénykép erejéig (nagyon egységes képet mutattunk a Mikulás-sapkákban), és máris indultunk. Ideje is volt, mert a nem kocsival rohangáló túratársaink már kezdtek fázni az ácsorgásban.
A Z háromszög jelzésen indultunk (ez a jelzés vezet egyébként februári túránk célpontjához, a Csergezán-kilátóhoz). Az út épp csak annyit emelkedett, hogy kimelegedjen a csapat. Később a Z+ jelzésen folytattuk utunkat. Ez egy Budai-hegységre nagyon jellemző, kővel leszórt széles kocsiút volt. Különösebb megerőltetés nélkül értünk az Anna-vadászházhoz. Az út mellet lévő Mikulás-képek nagysága is jelezte a Mikulás közelségét, de az ismerős zöld sátor, valamint a sok gyerek és felnőtt is. Találkoztunk ott a csömöriekkel, battaiakkal, a közszolgálatosokkal. Vidám társaságunk a Mikulás kérésére még dalra is fakadt. Kicsivel továbbsétáltunk a Csergezán Pál festőművész emlékére felállított hatalmas emlékmű  közelébe. Megreggeliztünk, kínálgattuk egymást mindenféle földi jóval.
A Z sáv jelzésen mentünk tovább. Annyira belemelegedtünk egy vitába, hogy nem vettem észre, hogy a jelzés letér a falu irányába. Párszáz métert továbbmentünk, de ott végig kerítés volt az úttal párhuzamosan, így nem tudtunk lemenni Telki felé. Visszamentünk az elhagyott jelzésig, majd állandóan lejtős úton a faluba értünk. Megcsodáltuk a frissen felújított faluközpontot, majd hazafelé indultunk .
 

Túra a Biai-hegyekben

Címkék

Bár a meteorológia jelentés által beharangozott 15 fokos meleg erősen túlzónak bizonyult – ezt talán legjobban Ági bánta, aki hitt szép szavuknak -, a februárhoz képest mégis kellemes időben túrázhatott az a 28 fő, aki velünk tartott. Isaszegi, majd gödöllői találkozóhelyről összesen öt kocsival (valamint hárman Pestről busszal) mentünk Biatorbágyra, ahol a viadukt környékén parkoltunk le.

Némi vakaródzás, kávézás után elindultunk (1. kép). Természetesen első utunk a viadukthoz vezetett (2. kép). Ma már ipari műemlék ez a csodás hídeggyüttes. Az első hidat 1883–84-ben, másodikat 1898-ban építették. A Füzes-patak völgyét hidalják át 120–140 méter szélességben és 20–25 méter magasságban. Kétes hírnevet egy őrült bécsi kereskedő hozta meg számára azzal, hogy 1931-ben felrobbantotta a Budapest-Bécs között közlekedő gyorsvonatot. 22-en meghaltak, 17-en súlyosan megsérültek.

A két híd között lévő lépcsőn felmentünk a (volt) pályatestre, majd a híd túloldalán a meredek völgyoldalon (3. kép) szlalomoztunk le. A P sáv jelzésen indultunk most már tényleges gyalogtúránkra. Eleinte enyhén emelkedő aszfaltúton mentünk, majd ezt magunk mögött hagyva lassan beértünk az erdőbe. Egy utat keresztező bekerített birtokot kellett a turistaútnak megkerülni (4. kép), majd egy derékszögű jobb-kanyar után igencsak meredek emelkedő (5. kép) miatt kerültek szóba először felmenőim. A kapaszkodást nehezített az előző napokban leesett rengeteg eső, bár azt is meg kellett őszintén állapítanunk, hogy ahhoz képest még járható volt az út – köszönhetően a hegységet alkotó dolomitnak, mészkőnek. Szóval, miután felértünk a tetőre és leszálltunk kilógó nyelveinkről, továbbindultunk. Párszáz méter után előbb egy szép kilátóhelyhez (6. kép), majd a túra leglátványosabb szakaszához, a Kő-orr nevezetű sziklaformációhoz (7-8-9. kép) értünk. Itt nem csak a különös alakú sziklákat csodáltuk meg, hanem elemózsiáztunk és a következő túrákat is megbeszéltük. Továbbindulva még egy szép sziklatornyot (10. kép) kerültünk meg, majd erős lejtő után egy még erősebb emelkedő (11. kép) és a felmenőim következtek.

A P+ jelzésen folytattuk utunkat és értünk el a példásan helyreállított Szt. Vendel (Szily) sírkápolnához (12. kép). A kápolnát a XIX. század elején építette Szily József. A II. világháborúban erősen megrongálódott, helyreállítása után viszont megint nem kedvező évtizedek jöttek egy kápolna fennmaradásához. Mostanra viszont helyi alapítvány és önkormányzat, valamint a Pilisi Parkerdőgazdaság segítségével újból (majdnem) eredeti pompájában áll. Könnyű terepen 2,5 km megtétele után visszaértünk kocsijainkhoz.

Kocsival a temetőhöz hajtottunk, ahonnan elsétáltunk a Szentháromság térre. Az itt található Szentháromság-oszlop (13. kép) 1760-ban épült. Ezt követően a Sándor-Metternich kastélyt (14. kép) néztük meg kerítésen keresztül. Sajnos erre nem vonatkozik az eddigi biatorbágyi műemlékekre vonatkozó megállapításunk, miszerint szépen felújították azokat.

Visszatérve sétánk kiindulópontjára, továbbhajtottunk a következő településre, Etyekre, ahol először a Magyar-kúthoz (15. kép) mentünk. A bővizű kutat – mely a XIX. század elején épült - hányatott sorsa alatt még be is temették a 70-es években. 1996-ban ugyan visszaállították a kutat és a medencéket, de az eltelt 13 év soknak bizonyult a bizonyosan nagyon alapos és szakszerű vakolásnak, mára jobbára csak a felújítást hirdető Demján Alapítvány márványtábla az egyetlen ép pont az épületen. Ezt követően felsétáltunk a Kálváriára (16. kép), mely előtt Szent Vendel szobra áll. Még a műemlék pincesort szerettük volna megnézni Etyeken, de a vendegvaro.hu-n jelzett öreghegyi úton nem találtuk azokat. Találtunk viszont egy szép kis teret nagy szőlőpréssel, (legalábbis nyáron) virággal teli hordókkal (17. kép). Még kimentünk Botpusztára, ahol a Nazarénus rendházat és a Katolikus templomot kerestük. Tulajdonképpen amit megtaláltunk az épp az volt, csak ekkor ezt még nem tudtuk, mert a vendegvaro.hu ezt is máshol tüntette fel (18. kép).

Ilyen apró bosszúságokat leszámítva jól töltöttük a napot. 

1. kép - Indul a túra

2. kép - A biatorbágyi viadukt

3. kép - Meredek töltésoldal

4. kép - Bekerített birtok kerülése

5. kép - Meredek emelkedő

6. kép - Szép kilátóhely

7. kép - Kő orr sziklaformáció

8. kép - Kő orr sziklaformáció

9. kép - Kő orr sziklaformáció

10. kép - Szép sziklatorony

11. kép - Még erősebb emelkedő

12. kép - Szt. Vendel (Szily) sírkápolna

13. kép - Szentháromság-oszlop

14. kép - Sándor-Metternich kastély

15. kép - Magyar-kút

16. kép - Kálvária

17. kép - Szőlőprés

18. kép - Nazarénus rendház

Túra a Biai-hegyekben

Címkék

A gyalogtúra után kocsival felkeressük Biatorbágy egyéb nevezetességeit (Szily-Fáy kastély, Metternich-kastély, Pincesor), majd átmegyünk a közeli Etyekre, ahol a Magyar-kutat, a református templomot, Körpincesort (és ha még marad időnk Bot-pusztán a nazarénus rendházat és rk. templomot nézzük meg. 

Dátum

2009. február 7., szombat

Jelentkezési határidő

2009. február 5., csütörtök 23.59

Túratáv

9 km.

Találkozó

2009. február 7., szombat 07.30
2009. február 7., szombat 07.45
Isaszeg, Művelődési Ház parkoló
Gödöllő, Művelődési Ház parkoló

Látnivalók

Biatorbágyi viadukt
Szily-Fáy kastély
Metternich-kastély
Pincesor
Magyar-kút
Körpincesor
Nazarénus Rendház

Hazaérkezés

2009. február 7., szombat 17.00

Vészforgatókönyv

Ha véletlenül nem lesz annyi kocsi mint ahány jelentkező, vagy valakinek egyszerűbb tömegközlekedési eszközzel Biatorbágyra utazni, akkor a következő lehetőségek közül választhatunk:

  • A vonat Gödöllőről 06.51-kor, Isaszegről 06.59-kor, indul, Keletibe ér 07.32-kor, 2-es metróval a Déli-pu-ig, a Déli-pu-ról a 08.23-as vonattal Biatorbágy állomásig kell utazni.
  • Budapestről lehet a fenti vonatközlekedésen felül az Etele-térről 08.10-kor induló busszal. A buszról Biatorbágyon a Meggyfa utcánál kell leszállni 

Megjegyzés

Kérek mindenkit, hogy – a többiek érdekében is – tartsa be a határidőt azért, hogy legyen időm a kocsikban lévő szabad helyeket szétosztani

Tekintettel Etyek és Biatorbágy közelségére, semmiképpen sem jelent gondot az, hogy azokat akik busszal, vagy vonattal érkeznek, elvigyük és visszahozzuk Biatorbágyra. A busznál még ennyi gond sincs, ugyanis a busz Budapest felé Etyekről indul. 

Jelentkezések

Erdei Mikulás-kereső túra

Címkék

Kis csapatunk gyerekeiben és éppen volt gyerekeiben erős szimpátia van a Mikulás iránt. Ennek is tudható be, hogy 28-an indultunk keresésére a Budai-hegységben.

Isaszegen a Művelődési Otthon előtt 8 órakor találkoztunk. Jó volt látni a Művház előtt felállított Betlehemet (1. kép). A következő találkozóhelyünk Gödöllő volt. Itt már kezdtünk úgy kinézni, mint egy Mikulás-csapat (2. kép). Az Isaszegről jövő 4 kocsi itt további kettővel egészült ki. Így indultunk el, hogy a PTSZ szervezte Erdei Mikulás-kereső túra rajthelyét a Szépjuhászné közelében megleljük. Ez egyáltalán nem volt nehéz, hiszen a környéken rengeteg Mikulás-sapkás gyereket és felnőttet láttunk.

A parkírozó mellett lévő tisztáson az indulókat Georgiades Évike és fia fogadta, látta el jó tanácsokkal, térképpel. Külön felhívták mindenki figyelmét a 100 méterre sem lévő 1300-as években épült – ma már csak romjaiban látható - Budaszentlőrinci pálos kolostor megtekintésére, sőt leírást is kaptunk róla. Szavukat mindenki megfogadta, ezért a kolostor teljes befogadóképességére szükség volt, hogy mindnyájan elférjünk benne (3. kép).

A Hárshegyi körút zöld irányított kör jelzésén indultunk (4. kép). Hármas útkereszteződéshez érve szinte kötelességszerűen indultunk a Kis-Hárs-hegyi kilátó felé. Annyian voltunk, hogy a kilátó felé-, és felől kialakult egyirányú út betartását mindenki magára nézve kötelezőnek érezte. Magába a kilátóba való feljutás is eltartott egy kis ideig (5-6. kép), mégis megérte felmenni, mert – ugyan sejtelmes párába burkolózva – a Budai-hegység jó részét beláthattuk (7. kép).

Abból a megfontolásból, hogy a mezőny kicsit széthúzódjon és az abonyiak igen népes gyerekseregével ne együtt érjünk a Mikuláshoz, nem a S sáv, hanem a Z körút jelzést követtük. Persze evvel a kis többlet-úttal nem kerültünk nagy időhátrányba, hiszen összesen 400 m-el volt hosszabb ez az út a másiknál. Ismét elérve sárga jelzést, azon átmentünk a gyermekvasút pályáján. A gyerekek nagy örömére épp jött egy Mikulás-fejjel feldíszített szerelvény. A fákon lévő kis Mikulás-képek jelölték az irányt, mikor letértünk a S j-ről és a Schüller útra tértünk. Párszáz méter után balra fordultunk és elértük a Tótasszony oltárt (8. kép). Egyre nagyobb Mikulás-képek (9. kép) a Mikulás közeledtét jelentették számunkra. Végül megtaláltuk őt a S és a S körút kereszteződésében. A mi csapatunkban csak jó gyerekek és felnőttek vannak, ezért még a krampusztól is csomagot kapott mindenki, és nem virgácsot (10-11. kép).

Folytattuk utunkat. A gyermekvasút végállomása előtt elhaladva a gyerekek unszolására négyen úgy döntöttek, hogy vonatra szállnak. A többiek OKT-n haladva Nagy-rétre, majd a Szépjuhászné útra értek (12. kép). Sajnos majd 900 m-t gyalogjárda nélküli aszfaltúton kellett mennünk, csak egy rövid szakaszon tudtunk erdőben egy kanyart levágni. Végre a P jelzést követve elhagytuk az aszfaltozott utat, és nekivágtunk utunk legmeredekebb szakaszának (13. kép) leküzdéséhez. A Z körút jelzést elérve elemózsiáztunk, majd pár fő kivételével (akik a P-on közvetlenül mentek vissza a kiindulópontra) a nagy többség továbbra is együtt haladt, és a Hárshegyi körúton, majd S jelzésen a Kaán Károly kilátóhoz ment. Közvetlenül a kilátó előtt egy kis horhosban (14. kép) van a Bátori-barlang (nevét Bátori László pálos szerzetesről kapta, aki a XV. században élt itt) lefalazott mesterséges bejárata.

A kilátó (15. kép) 454 m magasan van. Szomorúan olvastuk a feljárat mellett, hogy Kaán Károly erdőmérnök emléktábláját rongálás miatt az erdészeten őrzik (16. kép). Már az emléktábla másolatát is megpróbálták tönkretenni embernek nem nevezhető lények. Fenn a kilátó teraszán jó erős szél fújt, legalábbis ahhoz, hogy a térképet kiteríthessük a számunkra be nem azonosítható épületek, települések pontosítására. Szép kilátásban volt részünk (17. kép). A S sáv jelzésen (18. kép) értünk vissza kocsijainkhoz. Illendően elbúcsúztunk egymástól. Legközelebbi újévköszöntő túránk január 3-án lesz Isaszeg környékén.

1. kép - Betlehem a Művelődési Háznál

2. kép - Mikulás-csapat

3. kép - Budaszentlőrinci pálos kolostor romjai

4. kép - Indul a séta

5. kép - Kis-Hárs-hegyi kilátó

6. kép - A csapat a kilátóból

7. kép - Panoráma a kilátóból

8. kép - Tótasszony oltár

9. kép - Egyre nagyobb Mikulás

10. kép - Idén is megtaláltuk

11. kép - A Mikulásnál

12. kép

13. kép - Meredek emelkedő

14. kép - Kis horhos

15. kép - Kilátó

16. kép - Kaán Károly erdőmérnök emléktáblájának helye

17. kép - Szép kilátás

18. kép - Visszatérés

Erdei Mikulás-kereső túra

Címkék

PTSZ elnökségi tagja fogadja az érdeklődőket. Itt adjuk meg az útvonal leírását, amelyiken valahol megtalálható az Erdei Mikulás.

Dátum

2008. december 7., vasárnap

Jelentkezési határidő

2008. december 4., csütörtök 23.59

Túratáv

7 km.

Szintemelkedés

200 m

Találkozó

2008. december 7., vasárnap 08.00
2008. december 7., vasárnap 08.15
Isaszeg, Művelődési Ház előtti parkoló
Gödöllő, Művelődési Ház parkoló

Látnivalók

Budaszentlőrinci pálos kolostor őrbástyája

Jelentkezések