Isaszegi Természetbarát Klub

Közép-Dunántúli kolostorok, kastélyok

Notter Béla — Mon, 14 May 2012 06:38:23 +0000

Május 12-én, szombaton a változatosság kedvéért ezúttal buszkirándulás szerepelt programunkban. Társaink is akadtak: az Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Körével utaztunk. Ami viszont változatlan volt: ismét nagyszerű időt fogtunk ki.

Isaszegi, gödöllői és pesti találkozóhelyeken vált teljessé létszámunk, ami 51 kíváncsi embert jelentett. A gyűjtőjárat első állomása 6 órakor volt. Buszos viszonylatban jól haladtunk, 9 órára első megállónkhoz érkeztünk. Ez pedig nem volt más, mint az Óceánrepülők emlékműve. Endresz György és Magyar Sándor 1931-ben végrehajtott óceán-átrepülésének emlékére szép emlékművet állítottak fel még 2006-ban. Igaz, hogy repülőgépükkel nem Bicske határában akartak leszállni, hanem a mátyásföldi repülőtéren, de ha minden simán történt volna, hol lett volna az első megállónk?!

   Továbbutazva Csákváron, az Esterházy kastélynál álltunk meg. Pár perc múlva megérkezett idegenvezetőnk is. A bő 1 órás ismertető séta során megismerkedhettünk az Esterházy családdal, a kastély építésének történetével, részben a kastély belsejével (kórházként funkcionál, ezért nem látogatható), a park pár nevezetességével, úgy mint a Szentháromság-szobor, Grotta („Pokol-mennyország”), és a napóra. A 200 m-es pincéről csak hallhattunk, és a szellőzőkürtőit láthattuk, mert nem látogatható. Visszaútban a lovarda és a színház-szárnyat láttuk.

   A Vértes összefüggő erdőségein át buszoztunk, egy-egy villanás erejéig láttuk korábbi utainkról ismert kőhányáspusztai Esterházy-kápolnát és majki műemlékegyüttest. Oroszlányon keresztül, majd erdőségek között volt bányaterületek mellett értünk vérteszentkereszti apátság közelébe. Itt leszálltunk a buszról és pár száz méteres – némi emelkedővel nehezített - erdei úton máris a kolostornál voltunk. Kalauzunk hozzáértéséhez és elkötelezettségéhez - ami a romterület megvédését illeti -, semmi kétségünk nincs, nyers modorával mégis sikerült pár túratársunk lelkivilágába belegázolni. Mindemellett csak ajánlati tudom mindenkinek hazánk e kiemelkedő műemlékének megtekintését, melynek épületei a XII. század elejétől a XVI. század elejéig épültek. Kár, hogy korábban nem alakult ki a régi értékek megőrzésének igénye, mert innen hordták el a köveket a környék templomainak építéséhez, de került belőle a tatai műromba is.

   Kulturális szomjunkat egy időre oltva, gondoltunk esendő szervezetünk valódi szomjára is. Mi lett volna erre alkalmasabb Móron átutazva, mint a híres móri borok megkóstolása? Időnk nem engedte meg, hogy többféle bort elnyalogassunk, de egy-egy félét azért mindenki kipróbált – már aki egyáltalán szereti az efféle nedűket. A buszról leszállva két közeli Bormúzeumhoz igyekeztünk. Az Ezerjó utcában lévő Bormúzeumba csak pár felvétel erejéig ugrottam be, a Pince utcában lévőt viszont végigjártam sok túratársammal egyetemben. A felújított közel 300 éves pince előterében a szőlőfeldolgozás eszközei láthatók. A pince labirintusában palackozva és fektetve találhatók a különböző évjáratú muzeális borok, eszenciák.

   Ismét buszoztunk egyet, és Nádasladányba hajtottunk, természetesen a Nádasdy kastélyhoz. Épp a megbeszélt időre (2 órára) értünk oda, mégsem tudtunk rögtön bemenni. Az előző csoportok tudniillik „megcsúsztak”. Ezért úgy beszéltem meg az idegenvezetővel, hogy 3 órára halasztjuk látogatásunkat a kastélyban. Ezért így előbb az angolparkban sétáltunk, körüljártuk a romantikus, Tudor stílusban épült kastélyt. Többen elsétáltak a park sarkában álló, vöröstéglából épült katolikus templomhoz. Volt a parkban kisállat-bemutató, virágvásár, lovasbemutató is. Így aztán könnyen eltelt az az egy óra. Idegenvezetőnkkel végigjártuk azokat a helyiségeket, melyeket már sikerült felújítani. A legcsodálatosabb volt az Ősök Csarnoka hatalmas kandallójával, a család tagjairól készült egész-alakos festményeivel, fafaragványaival, öntöttvas csilláraival, festett üvegablakaival. Mindezen szépségekkel vetekszik a könyvtár Hauszmann Alajos tervei alapján épült kazettás fa mennyezete, csavart oszlopai, a galérián kovácsoltvas mellvédje.

   Mindezek után már csak a hazaút volt hátra. Igaz, a sárszentmihályi Zichy-kastélyt legalább kívülről még szerettük volna megnézni, de a magántulajdonban lévő kastély elzárkózott előlünk. A közlekedési dugókat megúszva hét órára értünk haza.

Zselic

Notter Béla — Fri, 04 May 2012 10:56:05 +0000

Mint minden évben, így idén is négynapos túrára indultunk április végén. Az időjárás egyáltalán nem a tavaszt idézte, inkább a nyár közepét. Ezúttal egy sokak által nem ismert, de annál kedvesebb tájra, a Zselicbe mentünk. Pont negyedszázadnyian.

Április 28. (szombat)

6 órakor találkoztunk Gödöllőn. Rövid létszámellenőrzés után indultunk is, nehogy kivárjuk a négynapos ünnep miatt várhatóan beinduló nagy forgalmat. Kerepesen csatlakozott hozzánk Piroska és Péter, majd a Keletinél a pesti lányok. Gond nélkül jó tempóban autóztunk Kaposvárig. Ott bevásároltunk négy napra egy nagy áruházban, majd Simonfára autóztunk.

Elfoglaltuk szállásunkat a Meteor turistaházban, ettünk egy kicsikét és indultunk első túránkra. Először Gálosfára mentünk, a volt vasútállomás mellett leparkíroztunk. Egy autóval elugortunk a kistótvárosi farmhoz, megkérdezni, hogy átengednek-e a lezárt területen. Szerencsénk volt, épp összefutottunk a tulajjal, aki készségesen megengedte azt. A dél-dunántúli kéken indultunk, az útról megcsodálhattuk Zselic lankáit és a mintafarmot. Egy kaptató után felértünk a gerincre, elhagytuk a kék jelzést és rátértünk a K körre. Párhuzamosan lefutó horhosok közt értünk a Csepegő-kőhöz, ami tulajdonképpen egy homokkő fal bővizű forrással. Vízszintes hasadékokban cseppkő is található. A forrás egyúttal a Kistótvárosi-patak indulópontja is. Emellett indultunk el az erdőben, majd a rétre ereszkedve – immár engedély birtokában – a farm területére értünk. Nagyon szép és kulturált farmon minden megtalálható volt: legelésző tehéncsorda, szép épületek, kis kápolna, tó. Nagyon tetszett mindenkinek. A gyalogtúra 12 km hosszú volt. Hazaútban még felmásztunk a 67-es út mellett lévő kilátóba.

Visszaérve Simonfára, megvacsoráztunk, beszélgettünk, míg bírtunk, de a korai kelés miatt fáradtak voltunk, és viszonylag hamar ágyainkba szállingóztunk.

Április 29. (vasárnap)

Reggeli után kocsival Terecsénybe mentünk. A focipálya mellett hagytuk autóinkat. A P négyszögön először kikapaszkodtunk a faluból, majd rátértünk a piros jelzésre. Árnyékos erdőben, a tavak feletti gerincen haladtunk, időnkénti rálátással a tófüzérre. Az Almamellék felöl érkező országút aszfaltját kis ideig koptattuk, majd a P+ jelzésen északi irány vettünk fel. A nap nagyon erősen sütött, pár km-en háborítatlanul sütötte koponyánkat. Az út balodalán egy forrás és egy szép pihenő is volt, itt megebédeltünk. Sasrétpusztán elég sok ember nyüzsgött, láttuk az épp induló erdei vasutat, egy szép kis tavat, a Biedermann-vadászkastélyt. Ezután választani lehetett a rövidebb P négyzet, vagy a hosszabb P+, K+ jelzésen való visszaút között. Az előbbit hárman választották. A hosszabb táv 17 km volt, a rövidebbnek tervezett - egy eltévedés miatt – kicsit hosszabb.

Visszaérve a turistaházba kis pihenő után vacsorafőzés, vacsora következett. Utána még majd’ mindenki lesétált a faluba, ahol trófea-kiállítás volt, meg focimeccs. Késő este tábortüzet gyújtottunk és jól elhülyéskedtünk mellette.

Április 30. (hétfő)

Reggeli után először Kaposvárra autóztunk, annak kaposszentjakabi részén megnéztük a Szentjakabi Bencés Apátság romjait. A XI. századból valók a templom romjai, majd a későbbi századokból a temetőkápolna és a kolostor maradványai. Felmentünk az ott lévő kilátóba, ahonnan jobbára csak az iparterületet, és egynéhány - érezhetően bűzős – tavat láttunk. Következő megállónk Kaposgyarmat volt. A cseppköves mésztufa-hasadék megközelítése az általam ismert út helyett csak kerülővel volt lehetséges egy odatelepült csoda-farm miatt. Mivel arra nem ismertem az utat, ezért előbb magam kutattam azt fel GPS segítségével, és csak azután indultunk el közösen. Maga a mésztufa fal, és a benne lapuló kis cseppköves barlangok megközelítése nem könnyű feladat. Előbb le kell ereszkedni meredeken a patakvölgybe, majd onnan bedőlt fákon, csúszós avaron felkapaszkodni a hasadékokhoz. A patakmedret követve értünk a farm kerítéséig, majd azt jobbról megkerülve értünk a faluba. Szépen gondozott parkban található egy kis horgásztó is.

Ropolypusztára menet Gálosfán megálltunk egy kocsmában bélyegezni (előző nap elfelejtettük), közben szomjunkat is oltottuk. Az erdészház közelében szép kilátást nyújtva egy pihenőhely van, ahol megebédeltünk. Zselickisfaludot járva átláttunk a szomszédos Szilvásszentmártonra, amelynek sziluettjét egy tó tükrözte vissza. Szennára mentünk. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum megtekintése igazi élmény volt számunkra. De evvel még nem ért végett a nap, Kaposvárra autóztunk. A Fő út közelében leparkoltunk. Módszeresen kezdtük a látnivalókat sorra venni (katedrális, zsinagóga, városház, Kossuth-szobor), de aztán egy fagyizó eltérítette a társaságot a magas kultúrától. Úgy elment vele az idő, hogy már csak a visszaútra gondolhattunk. Közben azért láttunk két nagyszerű alkotást: Kaposvár festőjének, Rippl-Rónai Józsefnek szobrát, valamint a Tótágas szobrot. Este vacsora után kellemes nagy beszélgetésekkel múlattuk az időt.

Május 1. (kedd)

Reggeli után összepakoltunk, kitakarítottuk a házat. Cuccainkat egy szobába berakva ismét túrázni indultunk. A már ismert úton Ropolypuszta felé vettük az irányt. Egy farakodóban hagytuk a kocsikat, és elkezdtük a Zselic legösszefüggőbb erdőterületének bejárását. A piros, K+, majd a kék sáv jelzésen gyalogoltunk. Nem volt nehéz a terep, csak a Pölöskei-rétnél perzselő a nap, valamint a Kecske-hátra való felkapaszkodás jelentett kihívást. Visszaérve a kocsikhoz Mariann vezetésével felkerestük még egy Bíboros kosbor termőhelyet. (Mariannak korábban egy erdész és egy természetfotós mutatta meg azt a helyet.) A túra legvégén sokan lázas medvehagyma-begyűjtésbe kezdtek, ami abszolút nem jelentett problémát, hiszen elképesztő mennység volt belőle. A gyalogút hossza 11 km volt, plusz a kosborok felkeresése (oda-vissza kb. 2 km).

A turistaházhoz visszatérve összeszedtük cuccainkat, kajáltunk, valamint szétosztottuk azt a sok megmaradt ételt, amivel túlvásároltuk magunkat. Három óra körül indultunk haza, így sikerült megúszni a nagy csúcsforgalmat.

Gyönyörű négy napot töltöttünk együtt, azt hiszem sok túratársammal sikerült megszerettetnem a Zselic kedves dombjait, völgyeit, tavait.

Mátra, Csörgő-patak völgye

Notter Béla — Sun, 08 Apr 2012 18:29:49 +0000

Ezt a túránkat akár jubileuminak is hívhatnánk, hiszen öt évvel ezelőtti megalakulásunk első túrája is a Mátrába vezetett. Az alapító 15 főből hatan most is jelen voltunk.

   Reggel hét óra után isaszegi, majd a gödöllői vasútállomáson gyülekezett az a 20 fő, aki jelentkezett mátrai túránkra. Talán pár embert visszatartott a túrától az a sok rossz, amit az időjósok erre a napra ígértek. Szerencsére tévedtek, mert napsütéses, gyönyörű tavaszi időben volt szerencsénk túrázni (az első és utolsó csepp eső akkor esett a kocsira, mikor elindultunk hazafelé). Hatvanban még felvettük Incit, aztán meg se álltunk Mátrakeresztesig. A Békástói-Üdülőtelepen lévő parkírozóban tettük le kocsijainkat.

   Némi cihelődés után elindultunk a patak mellett felfelé a piros jelzésen - csakhogy ne fázzunk, egy kis emelkedővel. Párszáz métert még baloldalon házak mellett haladtunk, aztán már csak a csodálatos természet vett körül. Baloldalon szép formájú sziklák tornyosultak, közvetlen mellettünk a Csörgő-patak, tőlünk jobbra pedig a Bárány-kő-oldal. Meg-megálltunk fényképezni, olyan szép volt a patak és a sok tavaszi virág. A turistaút elkanyarodott a pataktól, de mi persze nem! Átmásztunk/bújtunk pár tucat kidőlt fán, és ekkor értünk a tulajdonképpeni szurdok bejáratához. Egy napsütötte völgykatlanban megreggeliztünk.

   Úgy terveztem, hogy a szurdoknál - a vízállás függvényében – eldöntjük, a patakmederben megyünk-e tovább, vagy visszakapaszkodunk a turistaútra (persze mindenkinek megadva a lehetőséget, hogy maga válasszon). Az előző száraz időszak következményeként nem volt nagy víz - bár lehetséges, hogy annak az egy-két túratársnak, aki mégis becsúszott a patakba, más a véleménye. Hatalmas mohás kőtömböket, bedőlt fákat kellett a mederben kerülgetni, de a legalattomosabb hely mindig a patakszélen lévő vastag avarszőnyeg volt. Sohasem lehettünk biztosak abban, hogy alatta víz csobog, vagy kemény szikla búvik meg. Ennek ellenére (vagy épp ezért), nagyon szeretjük az ilyen szurdokokat, az élmények felelevenítése során ezek biztos, hogy mindig napirendre kerülnek. Egyébként – egy-egy kis szakaszt leszámítva - Csörgő-patak szurdoka nem volt veszélyes, a múlt havi Honti-szakadék – nem is beszélve a tavalyi Salabasina-árokról - például sokkal keményebb volt.

   A szurdok fokozatosan szélesedett, elértük ismét a jelzett utat. Ezen haladva érintettük a Csörgő-malmot, jobban mondva csak azt az ismertető táblát, mely annak történetét mutatja be. Később egy pihenőhelynél - ahol asztalokon, padokon kívül még kemence is volt -, megpihentünk. Elhagytuk a patakmedret, és egyre emelkedő úton Mátraszentimrére értünk be, ahol bevártunk mindenkit. Sok tájékozódási futót láttunk, biztosan versenyük volt. A K kör jelzésen indultunk tovább Fallóskút felé. Az út eleinte határozottan lejtett, de mire a kápolnához értünk, ismét majdnem olyan magasan voltunk, mint ahogy Szentimréről elindultunk.

   Megnéztük a Szent-kúti (Mária)-kápolnát, ittunk és feltöltöttük fogyóban lévő vízkészletünket a forrás vizéből, pihentünk egyet, majd indultunk tovább. Fallóskút után előbb az országúton vezetett a S + jelzés. A térkép szerint majd’ 1 km után le kellett volna térni róla, de ezeket a jeleket érvénytelenítették (mint később láttuk fakitermelés miatt), és még 700 m-en keresztül az országút szélén kellett bandukolnunk. Aztán hirtelen letért róla, de elég nagy lejtéssel (380 m alatt 100 métert) haladt, ami eléggé megviselte a térdeket és bokákat. 550 méteren megint a galyatetői országút szélén mentünk, aztán szerencsére balra letértünk róla. Jó másfél km megtétele után a kocsiknál voltunk. Nagyon szerencsések voltunk az időjárással, élvezetes túránkon bő 15 km-t gyalogoltunk.

   Miközben felkészültünk a hazaútra, a rendes fiúk – én nem tartozom közéjük – meglocsolták a lányokat, elvégre húsvét van.

Szélfútta emléktúra

Notter Béla — Mon, 02 Apr 2012 11:10:57 +0000

Április 1-én kilencedik alkalommal rendezte meg teljesítménytúráját az Útvonalkövetők Klubja és az Isaszegi Természetbarát Klub. Az időjárás a kelleténél kicsit hűvösebb, de még inkább szelesebb volt. Ez meglátszott az indulók létszámán is, összesen „csak” 375-en indultak. A „csak” nem lekicsinylés, inkább az előző évhez képest gyenge. Lehet, hogy akkor voltunk túlkényeztetve?!

   Az emléktúrát idén nagyszabású útfestési, karbantartási munkák előzték meg részben tervezetten, részben kényszerből. A 30 és 45 km-es táv Z+ jelzését március 15-én 20 lelkes tagunk közreműködésével alakítottuk ki. Isaszegen a meglévő piros és zöld jelzések egy részét az erdővel együtt kiirtották, ezt 30-án négyen (Mariann, H Ági, Sanyi és én) próbáltuk helyrehozni. Zoli szombati bejárásán tapasztalta, hogy a péceli Vár-hegyen is kivágtak egy erdőrészt (a Z háromszöggel együtt). A PMP Bajtemetés-környéki részén - egy frekventált helyen lévő fa kidőlése miatt – szintén fel kellett újítanunk. Mindkét helyen ezt megtettük még aznap délután, ahol másképp nem ment, ott szalagozással.

   A rajt 6 órakor nyitott és a különböző távok függvényében 11:30-ig tartott nyitva. Pár versenyző a vállaltnál korábban befejezte a túrát, ők a péceli vasútállomáson kiszálltak. Mégse maradtak oklevél és kitűző nélkül, mert a 30 km-es távon indulók megkapták a 15 km-esnek járó elismerést, a 45-ösök pedig a 30-asokét.

   Úgy érzem, ebben az évben hibátlanul működött a számítógépes regisztráció és kiértékelés. Már a beérkezés pillanatában mindenki tudhatta, a már befutottak közül hányadikként teljesítette a vállalt távot.

Ezért itt csak az elsőket emeljük ki:

15 km-en Notter Krisztián 1 óra 38 perc,

30 km-en Nagy István és Kánási Tamás 3 óra 16 perc,

45 km-en Hantosi Zsolt 6 óra 10 perc.

   Köszönjük Isaszeg Város Önkormányzata, Csányi Szőrme Kft, Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Köre, Fincsi 2000 Bt., és nem utolsósorban az Útvonalkövetők Klubja 4, valamint az ITK 30 tagjának túrához nyújtott segítségét.

   Minden résztvevőnek köszönjük, hogy megtisztelte rendezvényüket. Reméljük, abbéli erőfeszítésünk nem volt hiábavaló, hogy mindenki jól érezze magát. Várunk/visszavárunk mindenkit jövőre is!

IX. Isaszegi csata emléktúra

Balogh Zoltán — Sun, 01 Apr 2012 18:34:49 +0000

Dátum:

2012

Az Isaszegi Természetbarát Klub és az Útvonalkövetők Klubja - Isaszeg Város Önkormányzata, Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Köre, valamint a Csányi Szörme Kft. támogatásával - 2012-ben már kilencedik alkalommal rendezi meg hagyományos teljesítménytúráját, amelyre valamennyi érdeklődőt szeretettel várunk.

A túra megrendezésével az 1849. április 6-án vívott isaszegi csatának kívánunk emléket állítani, valamint megismertetni a természetjárókkal, turistákkal a Gödöllői-dombság kevésbé ismert, teljesítménytúrák által eddig még szinte alig, vagy egyáltalán nem érintett szép tájait, turistaútjait.

A túra útvonala:

45 km: Isaszeg, Csányi Szörme Kft. - Szent Márton kútja - Falumúzeum - Szobor-hegy - Öregtemplom - Honvédsírok - Öreg-hegy - Forró-forrás - Hrabina-hegy - Bajtemetés - Koporsó-völgy - Levendulás-völgy - Pécel - Vár-hegy - Látó-hegy - Gazda-erdő, vízmű - Péceli műút, kereszt - Bolnokai-dombhát - Tőzeg-tavak - Isaszeg, Csányi Szörme Kft.

30 km: Isaszeg, Csányi Szörme Kft. – Szent Márton kútja – Falumúzeum – Szobor-hegy – Honvédsírok – Öreg-hegy – Hársas – Bajtemetés – Koporsó-völgy – Levendulás-völgy – Pécel – Vár-hegy – Látó-hegy – Gazda-erdő, vízmű – Péceli műút, kereszt – Bolnokai-dombhát – Tőzeg-tavak – Isaszeg, Csányi Szörme Kft.

15 km: Isaszeg, Csányi Szörme Kft. – Szent Márton kútja – Falumúzeum – Szentgyörgypuszta – Sápi út – Szobor-hegy – Honvédsírok – Öregtemplom – Rákos-patak hídjai – Bolnokai-dombhát – Tőzeg-tavak – Isaszeg, Csányi Szörme Kft.

A túra rövidített neve	I-45	I-30	I-15
Táv	44.0 km	29.2km	16.5 km
Szintemelkedés	1238 m	800 m	245 m
Rajt és cél helye	Isaszeg, Csányi Szőrme Kft. telephelye (a vasútállomástól 100 m-re)
A rajt ideje	6:00-7:30	6:00-9:30	6:00-11:30
Pontnyitási sebesség	7 km/h	6 km/h	7 km/h
Szintidő	11 óra	8 óra	5.5 óra
Nevezési díj	700 Ft/fő	700 Ft/fő	600 Ft/fő
Kedvezményesen	600 Ft/fő	600 Ft/fő	500 Ft/fő

Kedvezményes nevezési díj: a túra honlapján történő ~~előzetes regisztrációval~~ (AZ ELŐZETES REGISZTRÁCIÓT MÁR LEZÁRTUK) a túrát megelőző nap estéig.

Az isaszegi Falumúzeumban eltöltött időt jóváírjuk annak, aki ezt igényli, és nem vesszük figyelembe a szintidőnél.

Az induló pillanatnyi helyezését beérkezésekor a célban meg tudjuk adni, végleges helyezése az utolsó túrázó beérkezésekor az ITK honlapján azonnal olvasható lesz!

Szolgáltatás: igazolófüzet térképmelléklettel, üdítő, zsíros-, májas-, lekváros kenyér, gyümölcs, édesség (csoki, nápolyi), valamint csomagmegőrzés.

Díjazás: oklevél, kitűző (túratávonként változó)

A rajt megközelítésére a 5:35-tól minden óra 35. percében Budapest-Keleti pályaudvarról Hatvanba induló személyvonatokat ajánljuk (a menetidő 32 perc), vagy Gödöllőről 5:42, 5:54, 6:33, 6:52, 7:42, 8:19, utána pedig minden óra 42-kor induló vonatot.

Ajánlott felszerelés: Gödöllői-dombság atlasz (Szarvas-Faragó), bejáratott túracipő, esőköpeny, íróeszköz, fényképezőgép.

A túrával kapcsolatosan érdeklődni lehet:

Notter Béla rendező 2117 Isaszeg, Wesselényi utca 4.

Tel: (20) 254-1746, e-mail: notter [at] fotnet [dot] hu, weboldal: http://itk.isaszeg.info

Gethe László rendező 2117 Isaszeg, Április 6. utca 70.

Tel: (70) 380-3291, e-mail: gethe [dot] laszlo [at] gmail [dot] com, weboldal: https://sites.google.com/site/ukktura/Home/isaszegi-csata-emlktra

A teljesítménytúra résztvevői:

Táv: 15 km
#	Rajtszám	Résztvevő	Rajt	Cél	Teljesítés	Eredmény
1	313	Notter Krisztián	07.19	08.57	1 óra 38 perc	Sikeres
2	307	Márton Dániel	06.12	08.29	2 óra 17 perc	Sikeres
3	382	Szűcs Richárd	08.31	10.49	2 óra 18 perc	Sikeres
4	302	Őrsi Anna	06.00	08.28	2 óra 28 perc	Sikeres
5	303	Nyakas Gábor	06.00	08.28	2 óra 28 perc	Sikeres
6	301	Rudolf István	06.00	08.29	2 óra 29 perc	Sikeres
7	477	Bánsági Bernadette	10.47	13.20	2 óra 33 perc	Sikeres
8	476	Horinka Gábor	10.47	13.20	2 óra 33 perc	Sikeres
9	403	Sztarenszky Róbert	08.49	11.50	3 óra 1 perc	Sikeres
10	410	Szécsi Péter	09.09	12.14	3 óra 5 perc	Sikeres
11	489	Tabányi Mihály	11.02	14.11	3 óra 9 perc	Sikeres
12	358	Bagyinszki Ildikó	08.15	11.27	3 óra 12 perc	Sikeres
13	448	Paróczai Sándor	10.15	13.28	3 óra 13 perc	Sikeres
14	424	Szabó Imre	09.38	12.54	3 óra 16 perc	Sikeres
15	425	Szabó Imréné Edit	09.38	12.54	3 óra 16 perc	Sikeres
16	406	Karácsony Károly	09.04	12.23	3 óra 19 perc	Sikeres
17	407	Karácsony Barbara	09.04	12.23	3 óra 19 perc	Sikeres
18	402	Guba Georgina	09.02	12.24	3 óra 22 perc	Sikeres
19	435	Szmolicza Éva	10.07	13.30	3 óra 23 perc	Sikeres
20	434	Szmolicza Péter	10.07	13.30	3 óra 23 perc	Sikeres
21	365	Bartáné Muszela Angéla	08.20	11.49	3 óra 29 perc	Sikeres
22	366	Barta Gyula	08.20	11.49	3 óra 29 perc	Sikeres
23	413	Nagy Péter	09.12	12.41	3 óra 29 perc	Sikeres
24	415	Hoffmann Ádám	09.13	12.44	3 óra 31 perc	Sikeres
25	411	Zolnai Györgyné	09.10	12.42	3 óra 32 perc	Sikeres
26	412	Szák Anikó	09.11	12.43	3 óra 32 perc	Sikeres
27	414	Szabó László	09.12	12.44	3 óra 32 perc	Sikeres
28	432	Hammer Emil	09.56	13.28	3 óra 32 perc	Sikeres
29	431	Vajda Imre	09.57	13.29	3 óra 32 perc	Sikeres
30	433	Hajnáczky László	10.03	13.37	3 óra 34 perc	Sikeres
31	327	Deli Vince	07.54	11.29	3 óra 35 perc	Sikeres
32	493	Barkóczi József	12.21	15.58	3 óra 37 perc	Sikeres
33	379	Bóka Csaba	08.26	12.07	3 óra 41 perc	Sikeres
34	378	Kontra Mária	08.26	12.07	3 óra 41 perc	Sikeres
35	423	Miklós Zsuzsa	09.24	13.06	3 óra 42 perc	Sikeres
36	399	Dr. Versitz Piroska	08.48	12.31	3 óra 43 perc	Sikeres
37	400	Jójárt Tibor	08.47	12.31	3 óra 44 perc	Sikeres
38	394	Nagy Boglárka	08.41	12.26	3 óra 45 perc	Sikeres
39	395	Armuth Dániel	08.40	12.26	3 óra 46 perc	Sikeres
40	393	Nagy Éva	08.40	12.26	3 óra 46 perc	Sikeres
41	337	Dr. Kovács Péter	08.01	11.48	3 óra 47 perc	Sikeres
42	390	Lakatos Csaba	08.40	12.27	3 óra 47 perc	Sikeres
43	338	Kovácsné Hovány Ágota	08.00	11.49	3 óra 49 perc	Sikeres
44	345	Helmeczi Vivien	08.10	12.01	3 óra 51 perc	Sikeres
45	346	Helmeczi Alexandra Zsuzsanna	08.11	12.02	3 óra 51 perc	Sikeres
46	344	Helmeczi Péter	08.10	12.01	3 óra 51 perc	Sikeres
47	347	Helmeczi Zoltán	08.10	12.01	3 óra 51 perc	Sikeres
48	422	Lászlóné L. Emese	09.24	13.15	3 óra 51 perc	Sikeres
49	360	Deák Csaba Botond	08.18	12.10	3 óra 52 perc	Sikeres
50	421	László Róbert	09.24	13.16	3 óra 52 perc	Sikeres
51	359	Deák Jázmin Csilla	08.17	12.10	3 óra 53 perc	Sikeres
52	404	Korompai Ágnes	08.50	12.46	3 óra 56 perc	Sikeres
53	381	Kisné Szélig Klára	08.28	12.29	4 óra 1 perc	Sikeres
54	325	Pál Veronika	07.57	11.59	4 óra 2 perc	Sikeres
55	326	Dóra Tímea	07.57	11.59	4 óra 2 perc	Sikeres
56	419	Kanalas Róbert	09.15	13.17	4 óra 2 perc	Sikeres
57	420	Kun Gergely	09.15	13.17	4 óra 2 perc	Sikeres
58	380	Kis István	08.27	12.30	4 óra 3 perc	Sikeres
59	405	Zahn László	09.02	13.07	4 óra 5 perc	Sikeres
60	466	Kristóf Zsuzsa	10.23	14.28	4 óra 5 perc	Sikeres
61	465	Sántha Dávid	10.24	14.29	4 óra 5 perc	Sikeres
62	490	Nagy Nikoletta	11.11	15.16	4 óra 5 perc	Sikeres
63	491	Verbai András	11.11	15.17	4 óra 6 perc	Sikeres
64	329	Szabó Tímea	07.57	12.05	4 óra 8 perc	Sikeres
65	328	Horváth Gáborné	07.56	12.05	4 óra 9 perc	Sikeres
66	324	Szabóné Horváth Margit	07.53	12.04	4 óra 11 perc	Sikeres
67	323	Lédi	07.53	12.04	4 óra 11 perc	Sikeres
68	478	Eck Killián	10.49	15.00	4 óra 11 perc	Sikeres
69	321	Turcsán Benedek	07.31	11.44	4 óra 13 perc	Sikeres
70	306	Locker Jenőné	06.05	10.20	4 óra 15 perc	Sikeres
71	305	Locker Erika	06.05	10.20	4 óra 15 perc	Sikeres
72	398	Vidovics Emese	08.48	13.04	4 óra 16 perc	Sikeres
73	469	Guba Fruzsina	10.26	14.42	4 óra 16 perc	Sikeres
74	397	Bohács Ildikó	08.47	13.04	4 óra 17 perc	Sikeres
75	315	Orosz Gyula	07.21	11.39	4 óra 18 perc	Sikeres
76	316	Molnár Petra	07.21	11.39	4 óra 18 perc	Sikeres
77	436	Eisenberger Ágnes	10.23	14.41	4 óra 18 perc	Sikeres
78	314	Molnárné Orosz Edit	07.21	11.40	4 óra 19 perc	Sikeres
79	317	Orosz Gyula	07.21	11.40	4 óra 19 perc	Sikeres
80	396	Bontovics András	08.46	13.05	4 óra 19 perc	Sikeres
81	319	Fodor Tímea	07.24	11.44	4 óra 20 perc	Sikeres
82	437	Mile Melinda	10.22	14.42	4 óra 20 perc	Sikeres
83	438	Bruszik László	10.23	14.43	4 óra 20 perc	Sikeres
84	471	Guba Kriszta	10.26	14.46	4 óra 20 perc	Sikeres
85	472	Vass Antal Zoltán	10.26	14.46	4 óra 20 perc	Sikeres
86	470	Vass Viktória	10.27	14.47	4 óra 20 perc	Sikeres
87	318	Hernyes Hanna	07.24	11.45	4 óra 21 perc	Sikeres
88	320	Kleinert Teréz	07.24	11.45	4 óra 21 perc	Sikeres
89	467	Dr. Sápi Zsolt	10.24	14.45	4 óra 21 perc	Sikeres
90	468	Nagy Orsolya	10.24	14.45	4 óra 21 perc	Sikeres
91	440	Szőcei Olivér	10.23	14.45	4 óra 22 perc	Sikeres
92	310	Ranyák Eszter	07.13	11.37	4 óra 24 perc	Sikeres
93	309	Borókay Réka	07.13	11.37	4 óra 24 perc	Sikeres
94	341	Turák Józsefné	08.06	12.31	4 óra 25 perc	Sikeres
95	343	Gyöngyösi Tímea	08.07	12.32	4 óra 25 perc	Sikeres
96	408	Bukocs Attila	09.08	13.33	4 óra 25 perc	Sikeres
97	409	Bukocs Kincső	09.08	13.33	4 óra 25 perc	Sikeres
98	342	Turák József	08.06	12.32	4 óra 26 perc	Sikeres
99	334	Porubek Adrienn	07.59	12.27	4 óra 28 perc	Sikeres
100	335	Nagy Ildikó	07.59	12.28	4 óra 29 perc	Sikeres
101	336	Schumacher Tibor	07.59	12.28	4 óra 29 perc	Sikeres
102	330	Fuferenda László	07.58	12.28	4 óra 30 perc	Sikeres
103	331	Fuferenda-Aszódi Szilvia	07.58	12.28	4 óra 30 perc	Sikeres
104	426	Szabó Dávid	09.42	14.12	4 óra 30 perc	Sikeres
105	332	Vojt Nikolett	07.58	12.29	4 óra 31 perc	Sikeres
106	333	Nagy Józsefné	07.58	12.29	4 óra 31 perc	Sikeres
107	475	Nyirán Máté	10.42	15.18	4 óra 36 perc	Sikeres
108	474	Nyirán Ráchel	10.42	15.18	4 óra 36 perc	Sikeres
109	473	Dr. Nyirán Gergely	10.41	15.19	4 óra 38 perc	Sikeres
110	444	Lőrincz László	10.13	14.52	4 óra 39 perc	Sikeres
111	442	Kiss László	10.13	14.52	4 óra 39 perc	Sikeres
112	439	Kovács Mónika	10.14	14.53	4 óra 39 perc	Sikeres
113	443	Lőrinczné Maszlag Ildikó	10.13	14.53	4 óra 40 perc	Sikeres
114	441	Braun Krisztián	10.13	14.53	4 óra 40 perc	Sikeres
115	372	Tóth Józsefné	08.22	13.09	4 óra 47 perc	Sikeres
116	373	Harmati Istvánné	08.23	13.10	4 óra 47 perc	Sikeres
117	429	Filip Bence	09.56	14.43	4 óra 47 perc	Sikeres
118	364	Varga Károly	08.34	13.22	4 óra 48 perc	Sikeres
119	428	Varga Martina	09.56	14.44	4 óra 48 perc	Sikeres
120	427	Sziráki Katalin	09.56	14.44	4 óra 48 perc	Sikeres
121	464	Bőhn Márton	10.22	15.10	4 óra 48 perc	Sikeres
122	463	Bőhn Alíz	10.22	15.10	4 óra 48 perc	Sikeres
123	462	Bőhn Ferenc	10.22	15.10	4 óra 48 perc	Sikeres
124	430	Filipné Blaskó Julianna	09.55	14.44	4 óra 49 perc	Sikeres
125	361	Molnár Sándor	08.33	13.23	4 óra 50 perc	Sikeres
126	460	Wolf Balázs	10.21	15.11	4 óra 50 perc	Sikeres
127	461	Wolf Róbert	10.21	15.11	4 óra 50 perc	Sikeres
128	362	Dajka Erzsébet	08.32	13.23	4 óra 51 perc	Sikeres
129	353	Hörömpöli Alex	08.34	13.25	4 óra 51 perc	Sikeres
130	363	Ács Péter	08.34	13.25	4 óra 51 perc	Sikeres
131	385	Dr. Bársony Erzsébet	08.33	13.25	4 óra 52 perc	Sikeres
132	386	Bóta Tamás	08.33	13.25	4 óra 52 perc	Sikeres
133	387	Sipos Szabó István	08.34	13.26	4 óra 52 perc	Sikeres
134	312	Komlódi Julianna	07.15	12.08	4 óra 53 perc	Sikeres
135	311	Kurali József	07.15	12.08	4 óra 53 perc	Sikeres
136	322	Kóporné Lelik Rita	08.16	13.09	4 óra 53 perc	Sikeres
137	459	Magyar Zsuzsanna	10.19	15.12	4 óra 53 perc	Sikeres
138	384	Fehér Gergely	08.32	13.26	4 óra 54 perc	Sikeres
139	383	Fehér Brigitta	08.32	13.26	4 óra 54 perc	Sikeres
140	172	Di Prisco Frank	08.05	13.00	4 óra 55 perc	Sikeres
141	352	Nagy Milán	08.22	13.17	4 óra 55 perc	Sikeres
142	349	Ringhofer Brigitta	08.23	13.18	4 óra 55 perc	Sikeres
143	171	Karácsony Viktor	08.05	13.00	4 óra 55 perc	Sikeres
144	351	Nagy Gréta	08.22	13.18	4 óra 56 perc	Sikeres
145	348	Nagy Csaba	08.23	13.19	4 óra 56 perc	Sikeres
146	374	Sasvári Bálint	08.24	13.20	4 óra 56 perc	Sikeres
147	350	Nagyné Botos Anita	08.22	13.19	4 óra 57 perc	Sikeres
148	375	Sasvári Csaba	08.24	13.21	4 óra 57 perc	Sikeres
149	376	Gurka Péter	08.24	13.21	4 óra 57 perc	Sikeres
150	371	Oláh Gergely	08.21	13.19	4 óra 58 perc	Sikeres
151	377	Gurka Gábor	08.23	13.21	4 óra 58 perc	Sikeres
152	449	Mészárosné Kocsis Katalin	10.16	15.15	4 óra 59 perc	Sikeres
153	370	Oláh Gábor	08.21	13.21	5 óra	Sikeres
154	450	Mészáros Zsófia	10.15	15.15	5 óra	Sikeres
155	416	Fülöp József	09.15	14.16	5 óra 1 perc	Sikeres
156	458	Barna Attila Balázs	10.19	15.20	5 óra 1 perc	Sikeres
157	418	Szalóki Margit	09.14	14.16	5 óra 2 perc	Sikeres
158	417	Fülöp Józsefné	09.15	14.17	5 óra 2 perc	Sikeres
159	454	Klément Emese	10.18	15.20	5 óra 2 perc	Sikeres
160	457	Nagy Fruzsina	10.19	15.22	5 óra 3 perc	Sikeres
161	453	Kiss Olivér	10.18	15.22	5 óra 4 perc	Sikeres
162	456	Kovács Vince	10.17	15.23	5 óra 6 perc	Sikeres
163	445	Rákóczi Adrienn	10.14	15.21	5 óra 7 perc	Sikeres
164	452	Nagy Anita	10.16	15.23	5 óra 7 perc	Sikeres
165	451	Láng Zsolt	10.16	15.23	5 óra 7 perc	Sikeres
166	455	Kocsis B Vanessa	10.18	15.25	5 óra 7 perc	Sikeres
167	447	Dibusz Marcell	10.14	15.22	5 óra 8 perc	Sikeres
168	446	Varga Fanni	10.14	15.22	5 óra 8 perc	Sikeres
169	486	Andok László	10.54	16.05	5 óra 11 perc	Sikeres
170	488	Andok Luca	10.53	16.05	5 óra 12 perc	Sikeres
171	487	Fésűs Bernadett	10.53	16.05	5 óra 12 perc	Sikeres
172	357	Mészáros Edit	08.16	13.31	5 óra 15 perc	Sikeres
173	492	Bakos Ivett	11.11	16.26	5 óra 15 perc	Sikeres
174	159	Papp Endre	07.56	13.12	5 óra 16 perc	Sikeres
175	162	Cseh Regina	07.56	13.12	5 óra 16 perc	Sikeres
176	161	Cseh Péter	07.56	13.12	5 óra 16 perc	Sikeres
177	355	Bor Viktória	08.15	13.31	5 óra 16 perc	Sikeres
178	356	Khodja Lynda	08.16	13.32	5 óra 16 perc	Sikeres
179	354	Liszkai Edina	08.15	13.32	5 óra 17 perc	Sikeres
180	480	Eck Ákos	10.49	16.06	5 óra 17 perc	Sikeres
181	479	Eck Ildikó	10.49	16.06	5 óra 17 perc	Sikeres
182	483	Antalóczy Éva	10.52	16.09	5 óra 17 perc	Sikeres
183	482	Posztobányi Kálmánné	10.53	16.10	5 óra 17 perc	Sikeres
184	481	Posztobányi Endre	10.53	16.10	5 óra 17 perc	Sikeres
185	485	Posztobányi Anna	10.52	16.10	5 óra 18 perc	Sikeres
186	484	Mécs Máthé	10.52	16.10	5 óra 18 perc	Sikeres
187	389	Farkas Zoltán	08.36	13.56	5 óra 20 perc	Sikeres
188	388	Runyai Zsuzsanna	08.37	13.58	5 óra 21 perc	Sikeres
189	391	Farkas Ferencné	08.38	13.59	5 óra 21 perc	Sikeres
190	392	Farkas Ferenc	08.37	13.59	5 óra 22 perc	Sikeres
191	308	Posztobányi László	10.42	16.08	5 óra 26 perc	Sikeres
192	369	Labát Attila	08.25	13.55	5 óra 30 perc	Sikeres
193	368	Labátné Zsadányi Melinda	08.25	13.55	5 óra 30 perc	Sikeres
194	340	Simon Zoltánné	08.03	13.55	5 óra 52 perc	Sikertelen
195	339	Simon Péter	08.02	13.55	5 óra 53 perc	Sikertelen
196	173	Kiscsatári Brigitta	08.04	14.00	5 óra 56 perc	Sikertelen
197	108	Halász Dóra	06.38	12.35	5 óra 57 perc	Sikertelen
198	107	Csomor Péter	06.38	12.35	5 óra 57 perc	Sikertelen

Táv: 30 km
#	Rajtszám	Résztvevő	Rajt	Cél	Teljesítés	Eredmény
1	213	Nagy István	08.50	12.06	3 óra 16 perc	Sikeres
2	215	Kánási Tamás	08.50	12.06	3 óra 16 perc	Sikeres
3	214	Korcsok Pál	08.49	12.16	3 óra 27 perc	Sikeres
4	110	Klenczner Gergely	06.51	10.45	3 óra 54 perc	Sikeres
5	109	Bicskei Gábor	06.50	10.45	3 óra 55 perc	Sikeres
6	163	Kudla László	07.59	11.58	3 óra 59 perc	Sikeres
7	191	Fekete Csaba	08.13	12.19	4 óra 6 perc	Sikeres
8	157	Kinorányi Gábor	08.13	12.20	4 óra 7 perc	Sikeres
9	190	Balogh Róbert	08.13	12.20	4 óra 7 perc	Sikeres
10	158	Dervadelin Gergely	07.57	12.59	5 óra 2 perc	Sikeres
11	126	Kiss László	07.16	12.24	5 óra 8 perc	Sikeres
12	134	Nagy Nikolett	07.15	12.30	5 óra 15 perc	Sikeres
13	133	Nagy Nóra	07.15	12.30	5 óra 15 perc	Sikeres
14	169	Maschek Tamás	08.04	14.00	5 óra 56 perc	Sikeres
15	167	Maschek László	08.03	14.00	5 óra 57 perc	Sikeres
16	168	Oláh Csaba	08.03	14.01	5 óra 58 perc	Sikeres
17	166	Balatoni András	08.01	14.01	6 óra	Sikeres
18	224	Süveges Ákos	09.18	15.18	6 óra	Sikeres
19	194	Hetes Valéria	08.20	14.21	6 óra 1 perc	Sikeres
20	188	Taksás Balázs	08.14	14.22	6 óra 8 perc	Sikeres
21	192	Szabó Ákos	08.14	14.22	6 óra 8 perc	Sikeres
22	102	Szabó János	06.02	12.12	6 óra 10 perc	Sikeres
23	101	Szüts Attila	06.01	12.12	6 óra 11 perc	Sikeres
24	210	Bangó László	08.39	14.50	6 óra 11 perc	Sikeres
25	211	Bangó László Imre	08.40	14.51	6 óra 11 perc	Sikeres
26	212	Tóth Balázs	08.38	14.51	6 óra 13 perc	Sikeres
27	202	Dömötör Betty	08.26	14.40	6 óra 14 perc	Sikeres
28	221	Pál Lászlóné	09.03	15.24	6 óra 21 perc	Sikeres
29	145	Lévai Orsolya	07.32	13.59	6 óra 27 perc	Sikeres
30	146	Vári Gábor	07.32	14.00	6 óra 28 perc	Sikeres
31	118	Körmendi Tamás	06.58	13.27	6 óra 29 perc	Sikeres
32	116	Csiga Gyula	06.57	13.27	6 óra 30 perc	Sikeres
33	111	Kadlót András	06.49	13.22	6 óra 33 perc	Sikeres
34	113	Balogh Csaba	06.49	13.22	6 óra 33 perc	Sikeres
35	154	Balogh Zsolt	07.43	14.19	6 óra 36 perc	Sikeres
36	155	Balogh Emese	07.43	14.20	6 óra 37 perc	Sikeres
37	156	Balogh Ria Katalin	07.43	14.20	6 óra 37 perc	Sikeres
38	112	Posztobányi László	06.49	13.27	6 óra 38 perc	Sikeres
39	119	Lányi János	07.01	13.48	6 óra 47 perc	Sikeres
40	136	Tóth Bence	07.27	14.14	6 óra 47 perc	Sikeres
41	137	Tóth László	07.27	14.15	6 óra 48 perc	Sikeres
42	115	Molnár András	06.56	13.46	6 óra 50 perc	Sikeres
43	114	Deák Zoltán	06.55	13.46	6 óra 51 perc	Sikeres
44	125	Sződi András	07.05	14.01	6 óra 56 perc	Sikeres
45	124	Csitári Zoltán	07.05	14.02	6 óra 57 perc	Sikeres
46	132	Harsányi Henrik	07.14	14.11	6 óra 57 perc	Sikeres
47	131	Virág György	07.14	14.11	6 óra 57 perc	Sikeres
48	106	Marok Márton	06.26	13.28	7 óra 2 perc	Sikeres
49	127	Farkas László	07.10	14.24	7 óra 14 perc	Sikeres
50	223	Király Attila	09.14	16.29	7 óra 15 perc	Sikeres
51	222	Kriston Szabolcs	09.13	16.29	7 óra 16 perc	Sikeres
52	147	Barsán Tibor	07.42	15.01	7 óra 19 perc	Sikeres
53	149	Pénzes Árpád	07.42	15.02	7 óra 20 perc	Sikeres
54	144	Kis Tibor	07.42	15.02	7 óra 20 perc	Sikeres
55	143	Hajdú Zoltán	07.40	15.01	7 óra 21 perc	Sikeres
56	148	Barsán Viktória	07.40	15.01	7 óra 21 perc	Sikeres
57	160	Mike Attila	07.55	15.17	7 óra 22 perc	Sikeres
58	153	Veszely Zsuzsanna	07.40	15.03	7 óra 23 perc	Sikeres
59	152	Orbán Csilla	07.40	15.03	7 óra 23 perc	Sikeres
60	150	Takács Gábor	07.41	15.04	7 óra 23 perc	Sikeres
61	151	Kis Tamás	07.39	15.03	7 óra 24 perc	Sikeres
62	104	Czene Gábor	06.07	13.33	7 óra 26 perc	Sikeres
63	201	Pintér András	08.21	15.47	7 óra 26 perc	Sikeres
64	200	Tóth Ildikó Ilona	08.21	15.48	7 óra 27 perc	Sikeres
65	135	Kerekes Bence	07.22	14.51	7 óra 29 perc	Sikeres
66	103	Fehér Kornél	06.11	13.45	7 óra 34 perc	Sikeres
67	105	Sváb László	06.14	13.50	7 óra 36 perc	Sikeres
68	128	Szakál Balázs	07.11	14.47	7 óra 36 perc	Sikeres
69	129	Fekete Gábor	07.11	14.47	7 óra 36 perc	Sikeres
70	141	Illés Ottó	07.35	15.12	7 óra 37 perc	Sikeres
71	225	Pólya Tibor	09.24	17.01	7 óra 37 perc	Sikeres
72	140	Illés Bori	07.34	15.12	7 óra 38 perc	Sikeres
73	217	Stepaner Sándor	09.23	17.01	7 óra 38 perc	Sikeres
74	138	Molnár Luca	07.35	15.14	7 óra 39 perc	Sikeres
75	139	Molnár András	07.35	15.14	7 óra 39 perc	Sikeres
76	219	Lázár Sándor	09.18	16.59	7 óra 41 perc	Sikeres
77	197	Czimra Dávid	08.17	15.59	7 óra 42 perc	Sikeres
78	220	Lázárné Könczöl Fruzsina	09.18	17.00	7 óra 42 perc	Sikeres
79	216	Lázár Árnika	09.18	17.00	7 óra 42 perc	Sikeres
80	218	Lázár Luca	09.18	17.00	7 óra 42 perc	Sikeres
81	199	Darwin kutyus	08.17	15.59	7 óra 42 perc	Sikeres
82	198	Romsits Zsuzsanna	08.16	15.59	7 óra 43 perc	Sikeres
83	227	Balogh Katalin	09.55	17.41	7 óra 46 perc	Sikeres
84	35	Nagy Marianna	07.12	15.00	7 óra 48 perc	Sikeres
85	130	Panyiczki Dániel	07.14	15.05	7 óra 51 perc	Sikeres
86	122	Barati Dominik	07.04	15.04	8 óra	Sikeres
87	123	Szamosvölgyi Bence	07.04	15.04	8 óra	Sikeres
88	193	Fekete Balázs	08.46	16.54	8 óra 8 perc	Sikertelen
89	165	Esztergályos Rita	08.00	16.10	8 óra 10 perc	Sikertelen
90	164	Juhász Árpád	08.00	16.10	8 óra 10 perc	Sikertelen
91	196	Bartl Levente	08.44	16.55	8 óra 11 perc	Sikertelen
92	195	Bartl László	08.46	16.57	8 óra 11 perc	Sikertelen
93	142	Szabó Zsuzsa	07.36	16.35	8 óra 59 perc	Sikertelen
94	187	Százi Ildikó	08.12	17.17	9 óra 5 perc	Sikertelen
95	189	Márki Andrea	08.11	17.17	9 óra 6 perc	Sikertelen
96	181	Radics Krisztina	08.08	17.21	9 óra 13 perc	Sikertelen
97	170	Sinkó Péter	08.05	17.19	9 óra 14 perc	Sikertelen
98	177	Burghadt András	08.06	17.20	9 óra 14 perc	Sikertelen
99	176	Szenczi Norbert	08.06	17.20	9 óra 14 perc	Sikertelen
100	178	Éles Áron	08.07	17.21	9 óra 14 perc	Sikertelen
101	179	Sziráki Beatrix Gizella	08.07	17.21	9 óra 14 perc	Sikertelen
102	186	Cseke József	08.09	17.23	9 óra 14 perc	Sikertelen
103	174	Misik Tamás	08.05	17.20	9 óra 15 perc	Sikertelen
104	182	Viczián Lajos	08.08	17.23	9 óra 15 perc	Sikertelen
105	183	Viczián Klára	08.08	17.23	9 óra 15 perc	Sikertelen
106	184	Szekeres Adrienn	08.09	17.25	9 óra 16 perc	Sikertelen
107	185	Szekeresné Jánosi Erzsébet	08.09	17.25	9 óra 16 perc	Sikertelen
108	206	Molnár Ádám	08.25	17.41	9 óra 16 perc	Sikertelen
109	207	Hámori Ádám	08.24	17.41	9 óra 17 perc	Sikertelen
110	203	Siklósi Adrienn	08.19	17.36	9 óra 17 perc	Sikertelen
111	204	Hajnáczky Levente	08.19	17.39	9 óra 20 perc	Sikertelen
112	180	Víg-Kis Levente	08.11	17.35	9 óra 24 perc	Sikertelen
113	205	Kövesdi Ákos	08.18	17.42	9 óra 24 perc	Sikertelen
114	175	Vasicza Bálint	08.09	17.34	9 óra 25 perc	Sikertelen
115	120	Peremiczky Zsolt	06.59	16.31	9 óra 32 perc	Sikertelen
116	121	Molnár Zoltán	06.58	16.31	9 óra 33 perc	Sikertelen
117	226	Jekel Róbert	09.37	23.59	14 óra 22 perc	Sikertelen
118	208	Jánosi Gabriella	08.31	23.59	15 óra 28 perc	Sikertelen
119	209	Kis Ágnes	08.31	23.59	15 óra 28 perc	Sikertelen

Táv: 45 km
#	Rajtszám	Résztvevő	Rajt	Cél	Teljesítés	Eredmény
1	41	Hantosi Zsolt	07.19	13.29	6 óra 10 perc	Sikeres
2	45	Dr. Vig Katalin	08.27	14.40	6 óra 13 perc	Sikeres
3	46	Frank Tibor	08.27	14.41	6 óra 14 perc	Sikeres
4	18	Kelemen Csanád	06.32	13.11	6 óra 39 perc	Sikeres
5	12	Péterfalvi Ferenc	06.13	13.16	7 óra 3 perc	Sikeres
6	52	Őrsi Anna	09.00	16.03	7 óra 3 perc	Sikeres
7	51	Rudolf István	09.00	16.04	7 óra 4 perc	Sikeres
8	38	Dóczi Zsolt	07.15	14.23	7 óra 8 perc	Sikeres
9	37	Kovács Dániel	07.15	14.24	7 óra 9 perc	Sikeres
10	57	Márton Dániel	08.36	16.02	7 óra 26 perc	Sikeres
11	53	Nyakas Gábor	08.30	16.02	7 óra 32 perc	Sikeres
12	49	Gazdag István	08.01	15.40	7 óra 39 perc	Sikeres
13	21	Mózsik József	06.57	14.41	7 óra 44 perc	Sikeres
14	47	Márki-Zay Dániel	07.43	15.35	7 óra 52 perc	Sikeres
15	48	Bóné Alexandra	07.43	15.36	7 óra 53 perc	Sikeres
16	39	Szerémy Szilvia	07.18	15.25	8 óra 7 perc	Sikeres
17	30	Nagy Zoltán Lóránt	07.11	15.39	8 óra 28 perc	Sikeres
18	31	Kaposi Ambrus	07.11	15.40	8 óra 29 perc	Sikeres
19	20	Szabó Gyula	06.47	15.19	8 óra 32 perc	Sikeres
20	19	Gyuricza László	06.46	15.20	8 óra 34 perc	Sikeres
21	10	Strack László	06.11	14.48	8 óra 37 perc	Sikeres
22	11	Strackné Galambos Katalin	06.11	14.48	8 óra 37 perc	Sikeres
23	5	Nagy Tibor	06.07	14.49	8 óra 42 perc	Sikeres
24	40	Frunyó Erzsébet	07.18	16.05	8 óra 47 perc	Sikeres
25	50	Szuromi István	08.12	17.06	8 óra 54 perc	Sikeres
26	54	Soós Ádám	08.36	17.39	9 óra 3 perc	Sikeres
27	17	Kálmán Gergely	06.33	15.38	9 óra 5 perc	Sikeres
28	55	Mészáros Ádám	08.35	17.40	9 óra 5 perc	Sikeres
29	6	Nagy Levente	06.09	15.15	9 óra 6 perc	Sikeres
30	16	Tatai Zoltán	06.32	15.38	9 óra 6 perc	Sikeres
31	7	Varró Tamás Flórián	06.09	15.16	9 óra 7 perc	Sikeres
32	44	Pinkert László	07.37	16.45	9 óra 8 perc	Sikeres
33	2	Aux József	06.06	15.52	9 óra 46 perc	Sikeres
34	22	Tóth Tibor	06.53	16.39	9 óra 46 perc	Sikeres
35	1	Aux Gábor	06.05	15.52	9 óra 47 perc	Sikeres
36	23	Becző Erika Gizella	06.52	16.39	9 óra 47 perc	Sikeres
37	3	Benke Ádám	06.01	15.55	9 óra 54 perc	Sikeres
38	4	Kocsis István	06.01	15.55	9 óra 54 perc	Sikeres
39	34	Patkó Gergely	07.13	17.07	9 óra 54 perc	Sikeres
40	25	Gábris József	06.54	16.49	9 óra 55 perc	Sikeres
41	24	Menyhért Balázs	06.54	16.49	9 óra 55 perc	Sikeres
42	9	Szádvári László	06.15	16.11	9 óra 56 perc	Sikeres
43	8	Szádvári Andrea	06.15	16.11	9 óra 56 perc	Sikeres
44	14	Mezeiné Dobó Klára	06.14	16.11	9 óra 57 perc	Sikeres
45	13	Mezei László	06.17	16.14	9 óra 57 perc	Sikeres
46	29	Hanula András	07.01	17.11	10 óra 10 perc	Sikeres
47	26	Hanula Kurdi Ágnes	06.59	17.10	10 óra 11 perc	Sikeres
48	27	Hanula Benedek	06.59	17.11	10 óra 12 perc	Sikeres
49	42	Gyovai Róbert	07.22	17.43	10 óra 21 perc	Sikeres
50	43	Miklosi Tamás	07.22	17.44	10 óra 22 perc	Sikeres
51	15	Ecker Viktor	06.26	17.39	11 óra 13 perc	Sikeres
52	56	Szöllősi Rita	08.35	23.59	15 óra 24 perc	Sikertelen
53	28	Csontos Ivett	07.00	23.59	16 óra 59 perc	Sikertelen

Még küzdenek az elemekkel, vagy egyéb okból nem értek célba:

Táv: 15 km
Rajtszám	Résztvevő	Rajt	Cél	Teljesítés	Eredmény
402	Kovács Sándor	09.01

Táv: 30 km
Rajtszám	Résztvevő	Rajt	Cél	Teljesítés	Eredmény
117	Bakos János	06.57

Táv: 45 km
Rajtszám	Résztvevő	Rajt
32	Csörsz Péter	07.12
33	Balassa András	07.12
36	Esztergályos Attila	07.13

Csatolmány	Méret
szorolap.doc	112 kB

Aktívan a négynapos ünnepen

Notter Béla — Mon, 19 Mar 2012 20:15:41 +0000

Ragyogó tavaszi időben három programunk is volt. Csütörtökön két tagunk az egyesület nevében koszorúzott az isaszegi Szobor-hegyen, mások pedig turistautat alakítottak ki, jelzést festettek. Szombaton tízen jártuk végig az OKT Gánt-Bodajk közti szakaszát.

   Örvendetesen sokan – 21-en – jöttek el, hogy - a röpke két és fél év alatt megkapott engedély birtokában - a valóságban is megjelenjenek a Z+ jelzések a Pécelen és Isaszegen futó Z sáv jelzések összekötésére. Hét, átlagban háromfős csapatot alakítottunk ki, melyekből két-két csapat egymással szemben indult el az utat kialakítani, jelzést zavaró gallyakat kivágni, sablonnal szabványos jelzést festeni. Először a gyorsan száradó vizes bázisú alapozó került fel, ezután pedig a zománcfesték. Munka végén a jól megérdemelt pihenést szalonnasütéssel, borozgatással fűszereztük.

   Szombaton kéktúrázni mentünk a Vértes nyugati felébe. Vonattal Székesfehérvárra utaztunk. Eddig minden rendben, terv szerint történt. A bonyodalmak Fehérváron kezdődtek. Az első gond az volt, hogy késett a vonat pár percet. Ez a „természetes” dolog most viszont sokat számított, lévén erősen kiszámított volt az időnk a buszindulásig. Tetézte a bajt, hogy nem jól emlékeztem az útra, és sajnos nem a legrövidebb úton próbáltunk a buszállomásra eljutni. Itthon utólag megnéztem a térképet, hogy hol rontottam el a dolgot. Sajnos esélyünk se lett volna a busz elérésére, mert a legrövidebb úton is 18 perc lett volna az útidő.

Ezért aztán ráérősen „kényszer-városnéztünk”. Nem mintha nem lenne nagyon is szép Fehérvár belvárosa, de egyrészt tavaly végigjártuk minden nevezetességét, másrészt 20 km-nyi gyaloglás várt ránk, illő lett volna időben elkezdeni azt – mint ahogy terveztem is. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a busz csak két óra múlva indult. Ezért ismét őgyelgésbe kezdtünk.

   Végre negyed tizenkettőkor lekászálódtunk a buszról Gánton. Előbb a falu központja felé indultunk, majd egy mellékutcán át rátértünk a kék jelzésre. Hosszú egyenes út következett, jobbra magasodott felettünk a Gánti-barlang, majd továbbmenve egy újabb látványos szikla fehérlett ki a kopár fák közül. Az egyenes út K kör jelzésre váltott, mi balra tértünk. Az Antal-árokban haladó kék jelzést balra elhagytuk, hogy egy nagyon látványos gerincúton kapaszkodjunk fel a Redl-emlékműhöz. Az emlékmű után még egy darabig emelkedett az út, aztán „toronyiránt” leereszkedtünk a Juh-völgybe. 350 méter kényelmes út után ismét úttalan, meredek emelkedőn – a Szikla-kilátót megkerülve – kapaszkodtunk fel a K+ jelzéshez. Evvel megszűnt a „kalandozások kora”, innentől már csak jelzett úton haladtunk – kivéve egy kis eltévedést. A Géza-pihenőnél kicsit körülnéztünk és megebédeltünk; nem a szokásos módon ráérősen, hanem bekapkodva szendvicseinket.

   Rátértünk a hűtlenül elhagyott kék jelzésre, amely a Pátrácos környékén sajnos hosszú ideig aszfalton haladt. 4,5 km galopp után kis pihenőt tartottunk egy farakásnál, aztán rossz felé indultunk tovább. Szerencsére csak 500 m-t kerültünk, de a nagyon kiszámított idő miatt ez se jött jól. Alig volt szintkülönbség a Határnyiladékig, onnan azonban erősen lejteni kezdett az út. Sajnos arra nem maradt idő, hogy a csókakői várba felmenjünk (majd egyszer útba fogjuk ejteni!). A vár alatti nyomos kútból feltöltöttük vízkészletünket és máris indultunk tovább. A falu végefelé már nyilvánvaló volt, hogy elérjük a vonatot, ezért egy kocsmánál megálltunk egy kávéra, pohár sörre. Csókakőt elhagyva még jó négy kilométeres aszfaltút várt ránk a vasútállomásig. Különösen kellemetlen volt a 81-es út 300 m-es nagy forgalmú, zajos szakasza.

   Majd fél órával a vonat érkezése előtt kinn voltunk Csókakő vasúti megállóban. A GPS soha nem látott értékeket mutatott: teljes átlagsebességünk 3,8 km/óra, mozgási átlagsebességünk 4,7 km/óra volt. 5 óra 26 perc alatt tettük meg Gánt és Bodajk közötti 20,74 km-es távot, amiben benne volt a gerinctúra-kitérő, a két pihenő és a kocsma is. Ez már teljesítménytúra-tempó.

   Vonattal székesfehérvári átszállással Kelenföldre utaztunk. Innen a szombathelyi gyorssal akartunk a Keletibe menni, de 15 perces késést jeleztek az információs táblák. Gyorsan kimentünk az Etele térre, és egy gyorsjáratú busszal elértük a 20:35-kor induló vonatunkat.

Köszönet mindenkinek, aki március 15-én valamilyen formában részt vett közös munkánkban, valamint gratuláció azoknak, akik erőltetett menetben kéktúráztak szombaton.

Befagyott vízeséseken a Börzsönyben

Notter Béla — Mon, 05 Mar 2012 16:53:15 +0000

Március 3-án, szombaton ragyogóan tiszta időben majdnem rekordszámú résztvevővel (35 fő, benne négy vendégtúrázó) egy igazi kalandtúrán vettünk részt. A cél a Honti-szakadék volt. Életkor szerint a 6 évestől a - ki akarja tudni hány évesig - minden korosztály képviselte magát. Környékünk szinte összes településéről Gödöllőre futottunk össze reggeli találkozóra. 8 óra előtt pár perccel indultunk 8 kocsival. Útközben előbb Blahán felvettük Babit, majd Margót Szadán, végül Ágit, Évát Jutit Vácon. Ők oda vonattal érkeztek. A most gyér forgalmú 2-es úton könnyűszerrel Hont szélén lévő parkírozóban teremtünk. Előbb gyorsan megkerestem a szakadék bejáratát (ehhez meg kell kerülni a motelt), majd - visszaérve a többiekhez -, máris indultunk.

   A szakadék bejáratánál a Duna-Ipoly Nemzeti Park helyezett el ismertető táblát. Ebből megtudhattuk, hogy a bejárandó területen 20 millió évvel tenger hullámzott, az abban lévő csigák, kagylók, korallok elmeszesedett váza alkotja a szakadék alsó részét, feljebb pedig a kemény, meszes, palaszerűen elváló anyag a vízesések lépcsőit. A patak teljesen be volt fagyva, csak az első kis vízesésnél látszott ki a folyó víz. Ez az út elején nagyban könnyítette az előrejutást. Változott a helyzet, mikor elértük az első nagyobb vízesést, mely kb. 2-2,5 m magas volt. A jégen természetesen kellő felszerelés hiányában nem tudtunk felmászni, a jégfal szélén pedig az imént említett, könnyen málló anyag tette lehetetlenné a feljutást. De nem azért vagyunk mi egy jó összeszokott, segítőkész csapat, hogy ne oldanánk meg a lehetetlent. Pár petrencerudat kerítve, főleg a fiuk testi erejét kihasználva mindenkit sikerült, feltolni/-húzni/-szuszakolni.

   Az első vízesés leküzdése után pihenésképpen egy darabig „csak” a patak jegén csúszkáltunk. A második nagyobb vízesésre való feljutást segítette egy nagyobb, vízbe fagyott fa, valamint a már kialakulóban lévő jégmászó rutinunk. Itt legjobban a két lenyújtott fán való felhúzódzkodás vált be. A harmadik vízesés közepén már folyt a víz, a két szélén viszont stabil jég volt. Jobb oldalon egy vastag fán lehetett pár centinként újabb ülőpozíciót felvéve feljutni, a bal oldalon pedig egy kidőlt fa ágaiba kapaszkodva.

   Ezután már újabb nagyobb esések (mármint vízesések) nem voltak a mederben, egy darabig inkább már a megolvadt víz kikerülése jelentett akadályt. Ezt követően rengeteg bedőlt fa tette változatossá a terepet. A nap mindvégig besütött a völgybe. Kikapaszkodva a mederből kicsit megpihentünk, majd nyugat felé haladva megkerestük a kék kereszt jelzést.

   Azt hittük, innen már minden kényelmes lesz, de a kocsiutat fakitermelő gépek úgy „felszántották”, hogy csak sártól többszörösére dagadó cipőben lehetett rajta menni. Szerencsére nemsokára vége lett a sáros útnak. Folyamatosan 200 m színt emelkedést küzdöttünk le. Egy balkanyarnál bevártunk mindenkit. A nagy kurflit leíró jelzett utat elhagytuk, de nem a rövidítés miatt, hanem mert megint sártenger-kocsiúton vezetett az. Be is jött volna a taktika, ha – az immár kék jelzésű – út elérése előtt bele nem futottunk volna egy rettentően sűrű, csipkebokorral, szederrel fűszerezett cserjésbe. Vadcsapáson próbáltunk rajta áthatolni, de úgy látszik, ezt az utat mélynövésű vadak járják, mert minket nagyon megtéptek a „szúrosok”.

   Innen kényelmesebb úton haladtunk a Jelencen szinte vízszintesen. Helyenként szép kilátásban volt részünk. A zöld jelzésre átnyergelve kezdtünk lefelé menni. Előbb Ipolyságra, majd Hontra és az Ipolyra láttunk rá. Volt alkalmunk a Honti-szakadékba – immár felülről is – bepillantani.

   Kocsikba ültünk és a közeli Csitárimajorba hajtottunk. Először egy lámafarmot néztünk meg, majd a „Kutyikához” mentünk. A csodatevő kút titulust kiérdemlő forrás a kápolnával, a Juhász fiú szobrával, kőkereszttel együtt bekerített, rendezett helyen található. Ittunk a kút vizéből, majd elmentünk a Szondi alagúthoz, mely állítólag Drégelyvárba vezet. Mindenesetre egy darabig be lehet rajta menni, aztán keresztben egy másik járat is van. Túránk befejezéseképp még elmentünk a Kútbereki víztározóhoz. A gátra felkapaszkodva szomorúan tapasztalhattuk, hogy a mederben csak igen módjával van víz. Így aztán visszafordultuk, kocsiba ültünk és hazajöttünk.

   Azt hiszem mindenkinek nagy élményt jelentett ez a kalandos út, amely valójában csak 10 km-es volt, de nehézsége miatt ennél jóval többnek tűnt.

Közgyűlés, farsang

Notter Béla — Mon, 20 Feb 2012 14:23:40 +0000

Szombaton tartottuk éves közgyűlésünket, amelyen örvendetesen 35-en vettünk részt, bőven a határozatképességen felül. Így nem volt akadálya annak, hogy az éves beszámolót, pénzügyeinket első nekifutásra megszavazzuk. Vasárnap pedig az Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Körének meghívására 15-en farsangi bálon vettünk részt.

A bál műsorral kezdődött, melyet részben a nyugdíjasok unokái, részben az isaszegi cigány tánccsoport adott. Legelső műsorszám egy rendkívül nehéz és látványos akrobatika szám volt. Ezt követte 7 kislány és egy kisfiú tökéletes ritmusérzékkel, összeszokottan bemutatott modern táncai. A műsort iskoláskorú cigány tánccsoport zárta. Nem véletlenül mondják, hogy „vérükben van” a tánc. Fergeteges iramú táncukkal mindenkit lenyűgöztek, megalapozták a többiek hangulatát is a további táncoláshoz.

Ezután jöttünk mi, az eddigi passzív nézők. Kovácsik Misi érti a módját, hogyan kell felállítani az embereket az asztaltól, és mozgásra bírni. Sokan perdültek táncra, de beképzeltség nélkül állíthatom, hogy klubunk tagjai vitték a prímet. Táncot pihenésképpen kétszer szakította meg tombolasorsolás. A szerencsénkre sem panaszkodhatunk, több ajándékot is nyertünk.

Vetítettképes élménybeszámoló 2011. II. félévi túráinkról

Notter Béla — Wed, 15 Feb 2012 10:28:26 +0000

2012. február 18-án 16 órai kezdettel klubunk 2011. második félévi túráinak képeiből láthatnak képeket mindazok, akik megtisztelnek jelenlétükkel. Részletek a mellékelt meghívón találhatók.

Tizenhárman, de nem mint a gonoszok

Notter Béla — Sun, 05 Feb 2012 17:12:00 +0000

A jósolt ítéletidő sok klubtársunkat eltántorított a szombati túrázástól, így csak a kemény mag, az ITK B-közepe jött el. Pedig egyáltalán nem volt rossz idő, egyszerűen csak tél volt mínusz 7 fokkal és pár centi hóval.

   A már említett meteorológusok által térségünkre is vizionált ítéletidő miatt a szervezés folyamán mindig próbáltuk igazítani magunkat a várható időjáráshoz. Végül úgy döntöttünk, hogy HÉV-vel megyünk februári túránk helyszínére, Csömörre. Gondoltam, a HÉV csak nem akad el hóban. Arra viszont nem, hogy 23,4 km-es út 1165 forintba kerül. Ezért menetközben átvariáltuk az útvonalat, leszálltunk Ilona-telepen a HÉV-ről, és gyalog mentünk át Csömörre. 2,7 km gyaloglás 800 Ft-ot hozott a konyhára. A hó éppen hogy csak kezdett szállingózni. Az M0-ás hídján való átkelésnél vigyázni kellett, mert a hídon építettek ugyan – gondolom jó sok millióért – gyalogjárdát is, de azt „ügyes kezek” megközelíthetetlenné tették. Gratulálunk, és köszönjük a gyalogosok, kerékpárosok nevében!

   Csömörön először megnéztük a temető külső sarkánál lévő emlékmű-együttest, majd a temetőn áthaladva a HÉV-végállomásra mentünk. Ha figyeltük volna az óránkat, akkor sem érkezhettünk volna pontosabban; amint az állomás mellé értünk, ott is volt a pesti HÉV. Újabb három fővel nőtt a csapat. Most kezdetét vette a tényleges - túraterv általi - gyaloglás. Először a Kálváriára kapaszkodtunk fel. A beígért 130 m-es szintemelkedés 1/3-át máris letudtunk. Szép, gondozott volt a Kálvária, és a hozzá vezető stációk is, nem úgy, mint a lefelé vezető út. A nemrég még szép erdőt crossmotoros pályává silányították, rengeteg termőtalajt letúrva, gyökereket elvágva – valószínűleg illegálisan.

   Letértünk a S jelzésről, és nem csak azért, mert az teljesen feleslegesen egy nagy kurflit ír le lakott területen, hanem azért is, hogy egy meredek partoldalon lejőve növeljük kicsit adrenalin szintünket. A lejtő leküzdésére szinte mindenki más módszert választott. Persze kis kerülővel egyáltalán nem lett volna feladat a patakpart megközelítése, de hát kell egy kis élmény is. A patak nem volt most bővizű, szinte csak át kellett lépni rajta. A túloldalon volt egy játszótér, kis Kati mindjárt ki is próbálta a hintát. Elhaladtunk a valamikori strand mellett, a mögötte lévő fákon két mókus mutatta be légtornász képességeit.

   Elértük a Kistarcsa felé vezető utat, de arra nem tértünk rá, hanem a Csömör-patakkal párhuzamosan haladtunk észak felé. 1,2 km-t megtéve elhagytuk a kényelmes kocsiutat, és lekéredzkedtünk a patakvölgybe. Kicsit visszafelé haladva találjuk meg a Csömör-patak forrását. A víz mintha közvetlenül a nyárfa gyökerei közül törne elő. Továbbmentünk az immár patak nélküli völgyben. Sajnos a völgy baloldalán lévő fákat teljesen kiirtották. Pedig nemrég még olyan szép volt ez a völgy! A gyalogút elhagyta ugyan a völgyet, de mi hamarosan visszatértünk a völgy egy másik ágába. (Korábbi bejárásaimból tudom, hogy itt egymással párhuzamosan három úton is találhatóak sárga jelzések, ott is ahová mi tértünk be.) Itt már nagyobb volt a dzsumbuj, de mindig lehetett találni egy szabad részt, ahol folytathattuk utunkat. Mielőtt elhagytuk a völgyet tízóraiztunk, mert kinn - ha nem is olyan erősen, mint jósolták -, de azért fújkált a szél.

   Innentől szabadabb terepen haladtunk. Elértünk arra a pontra, ahol választási lehetőségünk nyílt rövidebb, vagy hosszabb táv megtételére. Mindenki a hosszabb távra szavazott, vagy ők voltak a hangosabbak. A Zsellérföldek nevű területen jártunk, majd a volt kavicsbányák mellé értünk. Ezt követően lassan elértük a lakott területet, a Vízműsor utcán haladtunk. Az út délnek fordult, majd becsatlakozott az Ulicskára. Ezen mentünk a HÉV végállomásig. A pesti lányok is úgy döntöttek, hogy eljönnek velünk Ilona-telepre, így együtt maradt a csapat. Nem sokkal az állomásra érkezésünk után jött is a villamosunk, amivel Gödöllőre utaztunk. Az isaszegi vonatra még egy kicsit várni kellett, elmentünk hát a Királyi Váróba Katival és Janival együtt, hogy egy sütit megegyünk. A cukrászda nem volt nyitva, megnéztük viszont a csodálatos szépen felújított Váróban lévő kiállítást. Annyi csúfságos év után nagy élmény volt látni a lepusztult épület teljes megújhodását, a benne lévő kiállításokat.

   A be nem tervezett utakkal együtt 16,4 km-t gyalogoltunk.

TV-riport

Balogh Zoltán — Wed, 25 Jan 2012 11:15:06 +0000

A Múzeumi esték keretében január 14-én lezajlott vetítettképes élménybeszámolón felvételt készített a helyi TV, valmint Notter Bélának is tett fel kérdéseket klubunkkal kapcsolatban. Ennek egy része látható a 48. perctől.

Kéktúra a Budai-hegységben

Notter Béla — Mon, 23 Jan 2012 09:30:07 +0000

Evvel a túrával elkezdtük 2012-es kéktúráinkat, amely összesen 13 túranapot jelent. Tizenheten voltunk, ragyogóan sütött a nap, mi mást is kívánhatnánk még...

   Vonattal, metróval és egyéb tömegközlekedési eszközzel jutottunk találkozási helyünkre az ex Moszkva térre. A 61-es villamossal Hűvösvölgybe zötykölődtünk. Első dolgunk az aktuális bélyegző megszerzése volt a Gyermekvasút pénztárában. Közben a Gyermekvasutas Múzeumot látva kicsit nosztalgiával gondoltunk gyerekkorunk itteni élményeire, ami a férfiak esetében elég rég volt. A Solymár felé vezető úton való átkelés után az Ördög-árok mellett haladtunk egy kis ideig, majd utunk ÉK-nek tartva, elkezdett kicsit emelkedni. A Vitorlázórepülő-térhez érve irányt váltottunk. Megálltunk egy pillanatra Mátyás király vadasparkjának emlékére felállított betonemlékmű, majd egy katonasír mellett. A kényelmes Glück Frigyes úton haladtunk. Előbb a vandálok által megnyomorított Oroszlán-sziklát láttuk az út jobboldalán (és szép kilátást a Hárs-hegyre), majd baloldalon feltűntek a Kecske-hegy fehér sziklái.

   Az Árpád-kilátónál megtekintettük székesfővárosunk panorámáját, amit ugyan a párás levegő miatt nem volt 100 %-os. Megreggeliztünk a kilátó mellett, majd lejtmenetben folytattuk utunkat Fenyőgyöngyéig. Itt átváltottunk emelkedőre, ami a Hármashatár-hegy előtt egyre nagyobbá vált. Elszörnyülködve láttuk lelketlen haramiák hogyan tettek tönkre sok fát, hogy a rajtuk lévő kék jelzéseket megsemmisítsék. Az adótornyoknál volt második ellenőrzőpontunk, bélyegeztünk tehát. A szép, tiszta idő lehetővé tette, hogy élvezhessük a Pilis panorámáját.

   Honvédségi kerítés mellett kezdtük az ereszkedést. Szerencsére az árnyékban még nem olvadt, így nagyobb csúszkálás nélkül megúsztuk az előző napi esőzés sarát. A Vihar-hegyről csak a fák között kikandikálva lehetett lelátni Óbuda felé. Virágos-nyeregben volt az újabb bélyegzőhelyünk, egy megszűnt büfé rácsozatán található a szép lenyomatot adó pecsét. Az előttünk meredező Csúcs-hegyet elkerüli a kék jelzés, annak jobb oldalában halad. Neve Guckler Károly út. Egy nagy kurfli után a Solymári-völgy felé haladtunk. Az út baloldalán lévő Rozália téglagyár kerítésén volt utunk negyedik pecsétje. Mikor végeztünk a bélyegzéssel, a vasúttal párhuzamosan futó földúton az ürömi vasútállomásra gyalogoltunk. Még volt negyedóránk az indulásig, így pár aktuális ITK-témát is megbeszéltünk ott. Vonattal a Nyugati-pályaudvarig utaztunk, onnan pedig trolival a Keletibe. Pesti lányaink nagyon rendesek voltak, mert oda is elkísértek bennünket, sőt szolidaritásból megvárták vonatunk indulását is.

   Ezen a napon 16 km-t gyalogoltunk 496/602 m szintkülönbséggel.

Újév-köszöntő túra

Notter Béla — Mon, 09 Jan 2012 13:25:45 +0000

2012. év első túráját a Gödöllői-dombságban tartottuk ragyogó időben. Örömteli tény, hogy 27-en vettünk részt rajta.

   Negyed kilenckor találkoztunk a besnyői vasútállomáson. Ide vonattal, busszal, gyalog érkeztek túratársaink a szélrózsa minden irányából. Pont ez a sokszínűség okozott némi fennakadást az indulást illetően, innen-onnan érkezőkre várni kellett egy kicsit. Végül elindultunk a P háromszög jelzésen. Az utolsó házaknál csatlakozott hozzánk Inci is, aki a templom felől érkezett.

   Tökéletesen sík úton először a vasúttal párhuzamosan haladtunk, átmásztunk egy vadkerítés feletti létrán (jó csúszós volt a ráfagyott dértől), majd ezután 300 m-re jobbra tértünk. Elkezdődött a szombati túra egyetlen komolyabb emelkedőjének leküzdése. A Juharos gerincére kaptattunk fel. Helyenként a szikrázó napsütésben nagyszerű kilátás nyílt a fák között Gödöllőre. Áthaladtunk a 120 kV-os feszültségű vezetékek alatt, majd alig emelkedő úton felértünk a Juharos egyik mellékcsúcsára. Bevárunk egy ott túrázó másik csoportot is, hogy magunk elé engedjük őket.

   Közben elkezdődött a kínálgatás, ezért döntöttünk amellett, hogy itt tartjuk meg újév-köszöntőnket. Ennek a túrának nem titkolt része az, hogy üdvözöljük egymást az új évben, kölcsönös jókívánságokkal ellátva egymást, nem mellékesen jókat eszünk-iszunk. Juti kis köszöntőt mondott, Irénke egy verssel kívánt boldog, gazdag újévet. Ami az ez évi programokat illeti, úgy gondolom, az elég gazdag lesz. Nem kapkodtuk el az ünneplést, csak mikor már kezdett fázni a lábunk, akkor indultunk tovább.

   A túra másik célja volt, hogy megtaláljuk, hol is van pontosan a Juharos legmagasabb, 308 méteres csúcsa. Ez igazán nem sikerült, kétszer úgy láttuk, most vagyunk a domb legtetején, de otthon tanulmányozva a térképet, nem találtuk el a helyet – vagy ők tévedtek. Ez a balsiker azért nem okozott lelki traumát, vidáman folytattuk utunkat. Az Erzsébet-pihenő felé vezető útnál elbúcsúztunk a valkóiaktól, zsámbokiaktól – ők az erdőn át Valkóra gyalogoltak.

   A többség azonban folytatta útját. A kék jelzésen haladtunk, a Kőkeresztnél átvágtunk a valkói országúton, elmentünk a nem is oly rég még élettel teli erdészház mellett. Egy nagy kört leírva megkerültük Szárítópusztát. Egy hármas elágazáshoz érve ismét több irányban folytattuk utunkat. Volt aki a besnyői vasútállomásnál hagyott kocsijához ment vissza, a csapat másik része Gödöllőre ment, a maradék nyolc ember pedig Isaszegre gyalogolt. Szomorú látvány volt – főleg az út Szárítópuszta felöli részén – a több teherautónyi lerakott szemét. Nem úgy nézett ki, hogy Európában vagyunk.

   Leszámítva a szemetes út okozta sokkot, nagyon jól éreztük magunkat, kb. 14 km-t gyalogoltunk.

Isztria, Szlovén-Alpok

Notter Béla — Tue, 03 Jan 2012 16:30:13 +0000

2012.01.14-én vetítést tartunk az isaszegi Falumúzeumban szeptemberi isztriai, Szlovén-Alpokban tett utunkról. Részletek a mellékelt meghívón. A vetítésen a következő helyszínek lesznek láthatóak: Isztriában (Hum /a világ legkisebb városa/, Vrsar, Rovinj, Limski-fjord, Porec, Novigrad,Motovun /vár/, Pazin /Fojba-szakadék/, Brioni-szigetek, Pula, Hrastovlje, Socerb), a Szlovén-Alpokban (Bled /Vingar-szurdok/, Logarska dolina, Mozirje - Virágpark).

Mikulás-túra

Notter Béla — Sun, 04 Dec 2011 13:06:12 +0000

Rekordszámú jelentkező – 80 fő - volt a december 3-ai Mikulás-kereső túránkra, köszönhetően annak is, hogy ismét közösen rendeztük meg azt az isaszegi Nyugdíjasok Baráti Körével. Nálam 47-en iratkoztak fel – az már más kérdés, hogy betegség és egyéb okok miatt, vagy egyszerűen, mert megijedtek a barátságtalan időtől – jó páran nem jöttek el.

   Klubunk tagjai a vasútállomáson gyülekeztek fél kilenckor, mert akkorra futott össze Pest és Gődöllő felől is a vonat. A piros négyzet jelzésen indultunk, elhaladtunk a Tőzeg-tavak mellett, majd a Malom-tavaknál irányt váltottunk. A Hold utcán át értük el a Tóth Árpád iskolánál gyülekező túratársak nagyobb részét. Jó volt látni ennyi túrázásra készülődő embert Isaszegen. Sokat javított az összképen az is, hogy majdnem mindenki Mikulás-sapkában volt. A gyerekekre való tekintettel volt egy rövidebb, 6,1 km-es táv is. Akik ezt választották, innen rajtoltak.

   Rövid túraismertető után - ami elsősorban arra vonatkozott, hogy a gyerekeket hogyan segíti a Mikulás megtalálásában az egyre nagyobb Mikulás-képek -, indultunk. Az erdőbe érve felfedezhettük az első kihelyezett képet. Méretéből le lehetett vonni azt a sajnálatos tényt, hogy még igen messze vagyunk tőle. Kényelmes nyiladékokban haladtunk cikk-cakkban, alig szintkülönbségekkel. Mikor beértünk a József főherceg Arborétumba, pihenőt tartottunk. Előkerültek a szendvicsek, sütemények, egyéb csemegék, és uram bocsá’, még forralt bor is. Értékes fák és tuják sorakoztak utunk mellett, az egyre nagyobbodó Mikulás-képek pedig új erőt adtak a már esetleg fáradó gyerekeknek, jelezvén azt, hogy már nem lehetünk messze a Mikulástól. Áthaladtunk az arborétum leglátványosabb helyén, a völgyhídon, egy jobb kanyar, majd egy bal, és már láttuk is az erdei pihenőben várakozó Mikulást.

   Úgy látszik, mindenki jó kislány/kisfiú volt, mert a jóságos Mikulás senkit sem hagyott csomag nélkül. Panaszkodott is a Krampusz, hogy hiába jött fel a Pokolból, senkit sem kell megbüntetnie. A gyerekek aztán felbátorodtak, húzták-vonták a Krampusz ruháját, farkát. Igazi csata alakult ki sok nevetéssel, szaladgálással. A jelenetet nem csak a gyerekek élvezték. Köszönjük szépen a Mikulásnak és Krampusznak, hogy a gyerekeknek (és nekünk is) ilyen boldog perceket szereztek. Miután jól kiszórakoztuk magunkat, kettévált ismét a csapat. A rövidtávosok a busz/vasútállomás felé vették az irányt, útjukat szalagozás segítette.

   A hosszabb utat választók egy darabig a már odamenetről ismert úton haladtak. Kitérőt tettünk egy feketedió fa felkeresése és termésének begyűjtése miatt. (Tegnap még nem tudtam hivatalos nevét megmondani, csak azt, hogy mi gyerekkorunkban kókuszdiónak hívtuk. Azóta a neten utánanéztem.) Az arborétum elhagyása után az isaszegi Gépgyár felé vettük az irányt, majd az országúttal, településsel párhuzamosan az isaszegi erdőben gyalogoltunk. A Fenyves utcánál jöttünk ki belőle. Elmentünk az Isaszegi Természetbarát Klub telephelyére (hozzánk), ahol jó hangulati beszélgetés, a már biztos jövő évi túrák megbeszélése folyt. Közben zsíroskenyér, hideg és forralt bor szerepelt az étel-, és itallistán.

A hosszabb táv 14,5 km volt.

Vetítés első félévi túráink képeiből

Notter Béla — Tue, 29 Nov 2011 18:30:44 +0000

A mellékelt meghívóban szereplő idő- és helymeghatározásokkal szeretettel várunk minden érdeklődőt 2011.12.10-én élménybeszámolónkra, vetítésünkre.

Gyalogtúra - tánclépésekben

Notter Béla — Mon, 28 Nov 2011 10:20:05 +0000

Szombaton 29 fővel tartottuk meg Bakancsos-bálunkat résztvevők nagy örömére. Volt nagy dínom-dánom, egy kiadós gyalogtúrával felérő testmozgás – ezúttal táncban előadva.

Hat órakor gyülekeztünk, előtte páran átrendeztük az Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Körétől kapott helyiségeket. Jöttek csinos ruhában a túratársak, és velük végeláthatatlan sorban a gusztusosnál gusztusosabb sütemények. Éva idén is kirukkolt egy túrabakancs-imitáció süteménnyel. Az egyszemélyes - és ilyen feladatra senki által fel nem kért – zsűri (tehát jómagam) szerint a „csapatunkat legjobban kifejező” sütemény kategóriában Zsuzsa alkotása lett az első, aki ITK-felirattal látta el művét. Ital miatt se kellett a kocsmába kimenni.

Pontban hét órakor megérkezett a megrendelt vacsora. Választás szerint borjúpaprikás, vagy rántott borda volt a menü. Ízletes és bőséges volt, a buli végén még hazavitelre is – hasonlóan a süteményekhez – maradt. Nyolc órakor kezdődött a tánc, melyből derekasan kivette részét mindenki, akit nem gyötört valami „fiatalkori” nyavalya. Jó hangulatban szinte megállás nélkül szólt a zene. A legkitartóbbak fél háromig ropták a táncot. Többen sajnálták, hogy elmaradt az eredetileg meghirdetett tombola. Jövőre az is lesz!

Ősagárdi körút

Notter Béla — Mon, 14 Nov 2011 09:46:32 +0000

Csípős, de verőfényes szép időben 22-en vettünk részt cserháti túránkon ősagárdi indulással/érkezéssel. 16,5 km-es, egyáltalán nem megerőltető utunkon két kastélynál is jártunk. Volt egy rövidebb változat is bányalátogatással, de végül ezt senki sem választotta.

   Különböző településekről gyűjtőjáratok indultak Gödöllőre, ahonnan háromnegyed hétkor indultunk. Útközben még felvettünk túratársakat a Blaháné úton, Szadán és Vácon.

Nem sokkal 8 óra után már az ősagárdi evangélikus templomnál parkíroztuk le autóinkat, majd hamarosan indultunk. A falut Dózsa György utcán hagytuk el.

   Az első kilométert úgy tettük meg, hogy csak az út baloldalát kísérte erdő, jobboldalon szántóföld volt. Egy magaslesnél balra, erdős gerincútra fordultunk. Bár ahhoz még sok levél volt a fákon, hogy jól lelássunk kétoldalon a völgyekbe, Ősagárd jól kivehető volt. Áthaladtunk a magasfeszültségű vezetékek alatt, majd egy kaszálón, utána pedig egy magaslesnél elemózsiáztunk. Továbbindulva egy lejtőn haladva egyszerre voltunk az őszben és a télben. Nagy különbség alakult ki a napsütötte és az árnyékos részek között - az utóbbi még erősen fagyos, a fű dérlepte volt.

   Felsőpeténybe érve azon kéktúrázóink, akik még nem jártak itt, elmentek bélyegezni, mások egy gazda szíves meghívására megnézték a hatalmas termetű muraközi lovait. Továbbindulva hamarosan az Almássy-kastélyhoz értünk. Alig több mint egy éve jártunk itt kéktúrán, azóta a főbejárat környékét rendbehozták, új emléktábla is került fel. Körbejártuk a kastélyt, aztán szinte vízszintes úton Alsópeténybe gyalogoltunk.

   Megnéztük a Prónay-kastélyt – sajnos ezt is csak kívülről -, aztán kicsit megpihentünk a Millenniumi-emlékműnél. A még kastélyhoz tartozó kert mellett értünk ki a faluból. Jelzetlen, de jól követhető úton, folyamatosan emelkedve értünk fel a Varga-hegyre. Evvel aztán be is fejeztük az emelkedők sorát, Ősagárdig már csak lejtett az út. Az út „nehézségére” utal, hogy mikor visszaértünk a kocsikhoz, mindenki azt hitte, még megyünk egy kört.

Oroszország - cári fővárosok és környéke (Szentpétervár, Moszkva)

Notter Béla — Fri, 11 Nov 2011 09:06:50 +0000

A vetítettképes élménybeszámoló szombaton 16 órakor lesz az isaszegi Falumúzeumban, meghívója alább látható. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Bakony, Kemenesalja, Gödöllői-dombság

Notter Béla — Thu, 10 Nov 2011 16:00:36 +0000

Az elmúlt két hétben hibádzott honlapunk, ezért most röviden beszámolok ennek az időszaknak túráiról. Az elsőn csak szűk körben képviseltük az ITK-t, a másodikon azonban 18-an voltunk.

   Háromnapos túra első állomásaként Herenden jártunk, és megnéztük a Porcelánmúzeumot. Ezután Úrkúton a Csárda-hegyi őskarsztot kerestük fel. Nagyon látványos hely. Ezt ugyan érinteni fogjuk kéktúránk során is, de nem mindenki rója itt a kilométereket. Következő megállónk Magyarpolány volt, ahol az Európa Nostra díjas Petőfi utcában, majd az egyedülálló Kálváriánál jártunk. Évát elvittük barátnőjéhez Hetyefőre, ahol baráti látogatáson felül egyik közelben haladó kéktúránk szálláshelyét is egyeztette. Legnagyobb meglepetésünkre és örömünkre terített asztal várt ránk. Továbbutazva még megálltunk a jánosházai Erdődy-várkastélynál, megnéztük a Kissomlyót, aztán szálláshelyünkre hajtottunk.

   Délelőtti program Celldömölk nevezetességeinek felkeresése volt, majd Kemenesmihályfalván a két Vidos-kastélyé. Ezután Sitkére autóztunk és két hírességét (Kálvária-kápolna, Nagy-kastély) néztük meg. Délután a túrázásé volt. Ság-hegyet jártuk végig, megtekintve a Trianoni-kereszt emlékművet, a felhagyott bazaltbánya védett területét, két tanúhegyre is felkapaszkodtunk. A Bányászati múzeumot érintve fejeztük be a körutat.

   Először Sümeg szélén lévő Sintérlapi tanösvényt jártuk végig. A gondosan megépített tanösvény jó benyomását sajnos tönretette barbár „emberek” tevékenysége, „akik” szinte minden táblát összetörtek. A Darvastói lefejtett bauxitlencse egyszerűen gyönyörű volt, hasonlított a nyár folyamán felkeresett gántihoz. Következő gyaloglásunk helyszíne a Padragi-sziklák voltak. A látványos eocénkori sziklatömbök megmászása nem volt kis feladat. Utolsó sétánk az Ajka-csingervölgyi Parkerdő egy részének bejárása volt, benne a Sárcsi-kút és a Pokol-lik barlang.

    Múlt szombaton a Gödöllői-dombság csúcsai elnevezésű túramozgalom keretében gödöllői csúcsokat kerestük fel. Elsőnek az Öreg-hegy II-t könnyűszerrel, mert parkírozótól mindössze 30 m-re volt. Ezután az Öreg-hegy I. következett, ami 2,3 km-re van az I-től. Innen jelzetlen utakon, majd a Pest Megyei Piroson, végül ismét jelzés nélküli - helyenként már nem is - utakon, hanem szántáson, sűrű bozótoson értük el Boncsok-hegy csúcskövét. Maga a csúcs is nehezen megközelíthető fiatal cserjésben található. Visszamentünk kocsijainkhoz, majd a napi program Jutka meghívására szalonnasütéssel fejeződött be. A sült szalonna mellett borok, sütemények segítették emésztésünket. A túra hossza 9 km volt.

Aggteleki-hegység – négynapos kéktúra

Notter Béla — Tue, 25 Oct 2011 12:50:46 +0000

Sajnálatos útlemondások következtében „csak” 11-en vállaltuk be a Borsodi-dombság és az Aggteleki-hegység Putnok és Bódvaszilas közötti szakaszának bejárását. A négy nap alatt kitérőkkel együtt 75 km-t gyalogoltunk.

Október 20. csütörtök

   Reggel 6 órakor 3 túratársunkkal indult sebesvonat a Keletiből, melyhez még Rákoscsabáról, Isaszegről, Gödöllőről és Aszódról csatlakoztunk. Miskolci, „kazincmarcikai” átszállással fél 10-re értünk Putnokra – bár a nagy beszélgetésben majdnem elmulasztottuk a leszállást. Pecsételtünk az állomáson, majd elkezdtük a gyaloglást. A város főterére, a Szerényi László térre értünk. Nagyon lógott az eső lába. A kapun belül bekukucskáltunk a Szerényi-kastélyba, megnéztük az előtte felállított emlékműveket. A várost elhagyva beértünk a nem túl szépnevű Szőrnyű-patak-völgybe, és egyúttal az erdőbe. Itt már erősebben csöpörgött az eső, bár - ekkor és a későbbiekben is – mindvégig azon a határértéken volt az intenzitása, mikor nehezen lehetett eldönteni, hogy egyáltalán felvegyük-e esőkabátjainkat. Sajnos elég hosszan aszfalton kellett gyalogolnunk - üdítő színfolt volt, mikor egy szép erdei tó mellett mentünk el. Hosszabb letérő csak akkor következett, amikor Pálma-forrásnál a Mohosok felé vettük az irányt. Kb. 160 métert emelkedett az út, előbb a Kis-Mohos-tó, majd a Nagy-Mohos-tó mellett haladtunk el, miközben a K rom jelzés egy földvár felé invitált. A Mohos-tavak oltalom alatt állnak, mert a tőzegmohaláp sok jégkorszaki növényritkaságot rejt.

   Ismét aszfaltúton bandukolva Kelemérre érkeztünk. A gondnokot megkeresve - és a belépődíjat megfizetve – megnéztük a Tompa Mihály Emlékmúzeumot és református templomot. Még két km aszfaltkoptatás, és Gömörszőlősön vagyunk. 15,2 km-t tettünk meg idáig. Megkerestük szállásunkat, az Ökológiai Intézet Vendégházát. Lepakoltunk, élveztük a fűtött ház melegét. Előbb elmentem a kéktúra-bélyegzőt felszerelni (a régit sajnos ellopták, helyette az MTSZ-től kértem pótlást), aztán közösen indultunk a nevezetességek felkeresésére. Volt mit nézni ebben a gyönyörű kis faluban! A Néprajzi gyűjtemény, a Kisgaléria, a Gazdálkodási Szabadtéri Gyűjtemény, a sok-sok szépen rendben tartott népi lakóház mind megtekintésre váró látnivaló. Finom vacsorát kaptunk, amit kis borocskával öblítettünk le. Vidám társalgással folytatódott az este.

Október 21. péntek



   Reggel bevásároltunk a közeli boltban. A korábban megrendelt kenyérre még kicsit várni kellett. Megreggeliztünk, elkészítettük az útravalót. ¾ 9-kor tudtunk indulni. Párás volt az idő, de bíztatóan világos volt. Ismét végigsétáltunk a 83 lakosú falu egyetlen utcáján. Kis patakok, kövér vízcseppekkel terhelt pókhálók között haladtunk. Hamarosan kisütött a nap. Már a faluban csatlakozott hozzánk két vizsla, előre-hátra rohangálva egészen Zádorfalváig kísértek el. Figyelni kellett nagyon az utat, mert a dimbes-dombos, bokros, helyenként kopár tájon kevés jel volt. Ilyenkor nagyon jó szolgálatot tesz a GPS - persze csak ha állandóan figyeli az ember. Nem ez történt Karufészke tetőnél, ahol a magaslesnél elcsábított egy jobban járt út. 200 m után vettem észre a hibát.

   A Bors-völgyön közelítettük meg Zádorfalvát, miközben egyszer át is kellett rajta kelni. Megkapóan szép látvány a falu feletti dombon trónoló református templom. A bolt melletti kocsmában volt az OKT-bélyegző. Ki-ki elfogyasztotta számára kedves folyadékát, és indultunk tovább a Ragály felé vezető országúton. Az aszfaltot elhagyva a Cseres-völgy kopár oldalában kapaszkodtunk fel a Nagy-Szőlő-tetőre. Innen már Aggtelekig erdőben vezetett az út, tetejébe az utolsó 2,5 km-t leszámítva nélkülöztük az aszfaltot is. Az út tovább emelkedett, előbb az Égés-tető, majd a Galyagos-hegy, végül a Kastély bérc következett. Ezután könnyű, alig emelkedő-, lejtő úton mentünk a Kavicsos-hegyen át. Az országhatárnál útjelző tábla és egy szépen faragott kopjafa is van Ökoturizmus határok nélkül felirattal. Jobbra kanyarodva hamarosan elértük azt a bizonyos 2,5 km hosszú országutat, mely keskeny erdősávban fut.

   Megkerestük Katica Vendégház nevű szállásunkat. Volt még idő vacsoráig, így a csapat nagyobbik része részt vett egy rövid barlangi túrán. Mindenkinek nagyon tetszett. A többiek bevásároltak a másnapi útra, Babi elé mentek a buszmegállóba – kár hogy elkerülték egymást. Vacsora után ismét borozgattunk, beszélgettünk. 18,2 km-t gyalogoltunk ragyogó napsütésben ezen a napon.

Október 22. szombat

   Reggeli után 8 órakor sikerült elindulnunk. Első utunk a kisbolthoz vezetett, ahol átvettük az előző nap megrendelt kenyeret. Fel kellett tankolnunk, mert Jósvafőn már nem lett volna esélyünk arra, hogy kenyeret kapjunk, utána pedig másnap délutánig nincs lakott terület az út mellett. A Baradla-barlang bejáratánál lévő Tourinform irodában kedves hölgy adta nekünk az aggteleki bélyegzőt. Kicsi a világ, mert két régi kollégámmal is találkoztam a barlang előtt.

   Elkezdtünk felkapaszkodni a barlang bejárata feletti szilafalra jól megépített úton. Fenn szép kilátás nyílt a környékre. Tisztások, bokorligetek között mentünk tovább, helyenként ki-ki láttunk Aggtelekre. Itt is, - és az Aggteleki Nemzeti Park egész területén - végig új útjelző- és ismertető táblákat láttunk. A Magas-hegy után elkezdtük az ereszkedést Jósvafő felé. A temető sarkánál láttuk meg a falut. A református templomnál úgy döntöttünk, hogy előbb elmegyünk még boltba, és csak utána keressük meg a bélyegzőhelyet, nehogy közben bezárjon az. Vettünk ezt-azt még, meglátogattuk a kocsma-műintézményt szomjoltás céljából.

   Már a Tohonya-pataknál jártunk, mikor rá kellett jönnünk arra, hogy a kék jelzés messze elkerüli a Baradla-barlangnál lévő bélyegzőhelyeket. A Fürkész tanösvényen értük el az egyedülállóan szép Tengerszem északi oldalát. A hegyoldalban haladva a Tengerszem szálló után lévő barlangi bejáratnál bélyegeztünk és meg is ebédeltünk. A S jelzésen visszafelé érintettük a Jósva-forrást, megint elmentünk a Tengerszem mellett. A bélyegzőhellyel kapcsolatos anomáliákat (vagy a kék útvonalát kellene a barlang felé vezetni, vagy a bélyegzőhelyhez való kitérőt kellene feltüntetni. Az Aggtelek-Jósvafő távolság sem jó a füzetben) megírtam az MTSZ-nek is, hátha a legközelebbi Igazolófüzet nyomtatásakor figyelembe veszik. A Tohonya-patak felé haladva ismét láthattuk a falu két ékességét, a Kis-, és a Huszita-házat.

   A patakvölgy egy szakasza szurdokká szűkült. Kikapaszkodva a mederből a Gergés-lápán találtuk magunkat, ahol a hucul ménes karámjai vannak. A jobbára kopár Köves-bércet és Kurisztánt elhagyva Kis-Galyánál beértünk az erdőbe. Morvai-lápánál, az emelkedő végénél megpihentünk egy tíz percre, kalóriát juttattunk szervezetünkbe. Kevés szintkülönbségű úton a Szelce-vülgybe értünk, ahonnan már csak egy kilométer volt hátra szálláshelyünkig, a turistaházig. Elfoglaltuk szobáinkat, melyekben cserépkályha ontotta a meleget. A lányok elkészítették a körülményekhez képest finom „zacskós” vacsorát, utána beszélgettünk, borozgattunk. Az éjszaka nyugalmát sajnos megzavarta a házban még vendégeskedő miskolci fiatalok dorbézolása. E napi adagunk a tervezetthez képest - jósvafői botorkálásaink miatt - erősen megnövekedett, 20,7 km lett. Felhős időnk volt, de egyetlen csepp eső sem esett.

Október 23. vasárnap

   Hatkor keltünk, mert kötve voltunk a fél négyes vonatinduláshoz. A lányok izgultak, hogy nem érjük el, ha lazán indítjuk a napot. Találkoztunk a vadászatra induló erdészekkel, így szerencsére rendezni tudtuk a szállásdíjat. Fél nyolckor már indulásra készen a ház előtt voltunk javarészt esőkabátban, mert kicsit csöpörgött az eső. Indulás után hamarosan a jobbra tértünk, és a Patkós-vögyben menetelve értünk a Ménes-völgy bejáratához. A kék jelzés azonban nem erre vezet, hanem enyhe emelkedővel az Öreg-tető oldalában lévő Mocsolyára. Itt kicsit (200 m-t) elkolbászoltunk, nem vettük/vettem észre a jobbra betérő jelet.

   2 km megtétele után Derenk romközségbe értünk. A II. világháború alatt Horthy Miklós a falut kitelepíttette, leromboltatta, mert medvevadász-rezervátumot akart a környéken létesíteni. Mára csak az iskola épülete (benne tablók a régi faluról) áll, és egy újonnan épített kis kápolna. A lerombolt házak helyén táblán jelzik a volt tulajdonos nevét, és azt, hogy hová telepítették át őt és családját. Az útment feszület mellett van az OKT-bélyegző is.

   Továbbhaladva észak felől megkerültük a Szádvár mészkőkúpját. Rajta helyenként látható volt a XIII. sz-ban épült vár romja. Két helyről is vezetett fel turistajelzés a várhoz, de most nem volt időnk kitérőre. A Lakatos-forrás utána Bába-völgyben felvettük az északi irányt, majd a szlovák határ közelében a keletit. Hatalmas töbröt láttunk az út baloldalán, majd hamarosan a Szabó-pallag erdészháznál voltunk, ahol újabb bélyegzés várt ránk.

   Míg megebédeltünk, eldöntöttük, hogy kicsit kilépve még az előző – fél kettes – vonatot is elérjük. Ezért a lovak közé csaptunk, és elkezdtük az ereszkedést. Újabb víznyelőket láttunk az út közelében, majd balra le lehetett menni a Meteor-barlang bejáratához. A Pócsa-kői víznyelőtől erős lejtő következett, szerencsére nem csúszott az út. A Barlangkutató-forrástól már patak is kísérte utunkat. E patak vizének lezúdulását van hivatva megakadályozni az a záportározó, melynek munkálatai a végéhez közelednek. Zárt alakulatban vonultunk át a rosszhírű cigánysoron, de embert sem láttunk, nemhogy valami atrocitás ért volna. A Rákóczi utcán át az országútra jutottunk, ahol balra fordulva 560 m után kiértünk a vasútállomásra. 15 perc volt még az indulásig, úgyhogy kényelmesen lebélyegeztük füzeteinket, akinek kellett jegyet váltott.

E napon 18 kilométert túráztunk felhős, helyenként esős időben.

Evvel a négynapos úttal mindazok, akik minden egyes túrán részt vettek, elérték az 511 megtett kilométert az OKT-n, ami az össztáv 45 %-a.

Téli vetítések

Notter Béla — Sat, 15 Oct 2011 18:53:57 +0000

Az Isaszegi Múzeumbarátok Köre és az Isaszegi Természetbarát Klub a tél folyamán négy vetítettképes beszámolót tart a Klub tagjainak túráiból, utazásaiból az alábbi időpontokban és témákban.

2011.11.19. Cári fővárosok és nyaralók (Szentpétervár, Moszkva)

2011.12.10. Hazai tájakon I. (Az ITK első félévi túrái)

2012.01.14. Isztria, Szlovén-Alpok

2012.02.18. Hazai tájakon II. (Az ITK második félévi túrái)

A kezdési időpont minden esetben 16 óra, helyszín: Falumúzeum (Isaszeg, Madách I. u.15). Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Vértesben jártunk

Notter Béla — Mon, 10 Oct 2011 11:23:53 +0000

Talán az utóbbi hetek sok ITK-programja, talán a beígért rossz idő volt az oka annak, hogy csak 12-en indultunk a Vértes látványos helyeinek felkeresésére. A hitetleneknek mondom, hogy az időjárás kiválóan alkalmas volt túrázásra.

   Szárligetig kocsival az M0-áson és az 1-es úton, illetve vonattal utaztunk. A Birka-csárdánál találkoztunk. A kék sávon haladva egy gondosan bekerített, halastóval rendelkező birtok, egy lepusztulóban lévő állattartó telep mellett elhaladva értünk a Csákányospusztai kulcsosházhoz. Itt egy ismertető tábla van, ami már a közelben lévő, igen látványos Mária-szakadékra hívja fel a figyelmet. A szakadékot valaha nagy vízhozammal rendelkező Csákány-patak mosta ki. Most már víz is alig található benne. Nem sokkal ezután a Körtvélyesi erdei temetőhöz értünk. 15 magyar- és német feliratú sírkő található itt a környék ma már nem lakott településeiről. Újabb párszáz méter után útkereszteződés következett. Innen 200 m-re lévő Béla-forrás vize (ez táplálja a Csákány-patakot) éppen hogy csak csordogált. Változatos terepen a Körtvélyes oldalában továbbra is az OKT-n mentünk. Utunk során változatosságot a keresztbe dőlt fák jelentették.

   Vitányvár felé vezető K rom jelzést nem vettem észre, csak egy kört megtéve láttuk miért: egy MTB verseny lefóliázott fehér lapját - mások munkájával nem törődő rendezők - pont a KL jelzésre szögelték fel! Ezért mi a Z és az igen meredek, morzsalékos kövű ZL jelzésen jutottunk fel a várba. A tatárjárás után épült vár tornyának egy 15 méter magas fala ma is áll. A kilátás Környe, Tatabánya irányába pompás.

   A Zsidó-hegy oldalában ismét a kék és zöld jelen mentünk tovább. A jelzések egy vízmosásban vezetnek, de felette egy pár méterrel kis gerincen kiépített biciklis úton is lehet menni. Nemsokára megtaláltuk a Rockenbauer Pál emlékfát. Ismét jelzésváltás következett, elhagytuk a kék jelzést é a zöldön gyalogoltunk tovább. Több jel összetalálkozása közelében van a jóízű Szép Ilonka-forrás. Itt megpihentünk, ebédeltünk.

   A piros és a K kereszt jelzésen jóllakva nem esett annyira jó a Macska-bükkre való felkapaszkodás. Itt elváltunk a piros jelzéstől. Körtvélyespusztáig végig lejtett az út. Szép kis kápolna található a település szélén. Jelzetlen úton kis rétekkel tarkított erdei úton vágtunk át a Felső-Csákányon. Csákányospuszta szélén értük el az aszfaltozott utat. Elkezdett esni az eső, mindaddig, míg fel nem vettük esőkabátjainkat. Mikor ez megtörtént, abba is hagyta. Elhaladtunk a sífelvonó mellett és máris a reggelről már ismert úton voltunk.

   Visszatérve a kocsikhoz a pesti lányokat kivittem a vasútállomásra, aztán indultunk hazafelé. 16,26 km-t tettünk meg gyalogosan.

Újra a Balaton-felvidéken (09. 29. – 10. 02.)

Notter Béla — Wed, 05 Oct 2011 13:50:39 +0000

Évek óta ősszel a Balaton-felvidék egy újabb szakaszát járjuk be keresztül-kasul. Most négy napig Szentbékkálla indulóponttal a Káli-medence, Badacsony, Szentgyörgy-hegy és a Keszthelyi-hegység egy-egy szép részén voltunk. 22-en indultunk, de péntek estétől már 23-ra nőtt létszámunk. Máskor is szerencsénk van az idővel, de most minden várakozást felülmúlt a szeptember végi nyár.

09.29. Csütörtök

   6 órakor találkoztunk Isaszegen a Művelődési Otthon előtt. Pécel, M0-ás útvonalon haladtunk, mikor a rádióból halottuk, hogy az M0-ás déli szakaszán felborult egy autó. Mindenkinek ajánlották, hogy ha még teheti, kerülje el a baleset helyszínét. Mi is azt tettük. Alsónémedi, Dunaharaszt, Szigethalmon keresztül értünk Halásztelekre, hogy újból felmenjünk az autóútra. Hát ez se volt könnyű, az utolsó másfél kilométeren igencsak volt időnk a Lakihegyi adótornyot csodálni. Az M6-os érdi leágazása után, nem minden autó a legrövidebb utat választotta a tárnoki vasútállomásig, így elég sok időnk elment várakozásra. Felvettük a pesti lányokat, utána már viszonylag minden simán ment Szentbékkállán lefoglalt szállásunkig.

   Majdnem dél volt, mikor elindultunk első túránkra. Időhiány miatt nem vállalhattuk be a teljes tervezett távot, ezért Tapolca helyett Lesenceistvándról indultunk. Kéktúrázók pecsételtek az Alibi kocsmában, majd indultunk tovább. Szőlőtáblák között emelkedett utunk, de még kevésbé fárasztó módon. A Máté-forrás után aztán kicsit húzósabbra váltott. A Csákány-tetőről szép kilátásunk volt Tapolca és a Balaton felé. Leadtuk a megszerzett magasságot, kereszteztük az országutat, majd kis lazító vízszintes út után egy enyhébb emelkedővel a Barbacsi erdőbe jutottunk. A kilátás innen is gyönyörű volt. Vállusba érve ismét pecsételtünk, majd vártunk a buszra. Jó emberek közben megengedték, hogy egy üdülő szép kertjét megnézhessük. Lesencetomajról ismét gyalog mentünk Istvándra, ahol a kocsikat hagytuk. 10 km-t gyalogoltunk.

   Tapolcán megálltunk bevásárolni a négy napra. Eléggé elment vele az idő, ezért elmaradt a vacsorafőzés, hideget ettünk. Utána ITK nótaestre, sőt még kis „vonatozásra” is futotta csapat erejéből.

09.30. Péntek

   Közös reggeli után kocsival túránk kezdőpontjára, Káptalantótiba utaztunk. Ez a túra nem szerepelt az eredeti tervben, de előző este megszavazta a társulat, ezáltal kerekké vált a badacsonyi kéktúra szakasz is. Pecsételés után indultunk.

   Sajnos az OKT 3 kilométeren keresztül aszfalton halad, csak utána tér be az árnyat adó erdőbe. Egyenletesen emelkedő úton értünk a Gulács „szoknyájára”. Itt választási lehetősége volt mindenkinek. Aki még nem járt - vagy már elfelejtette - a csúcson, az felment rá. Sajnos elvesztették a jelzést, így elég sokáig tartott az út. A kilátásról viszont mindenki szuperlativuszokban beszélt. A többiek az erdő és szőlők találkozásánál várták be őket. Innen együtt indultunk tovább. Átkeltünk az országúton, majd megkezdtük Badacsonyra való kapaszkodásunkat.

   Köbölkúton pihentünk kicsit, illetve megvártuk a lemaradókat. Az út továbbra is kitartóan emelkedett. A piros jelzést (amely körbefut Badacsony „szoknyáján”) elhagyva, igen látványos lépcsősoron mentünk fel a Kőkapu mellett. A Kisfaludy-kilátó nem volt látogatható, mert még nagyban folyt az építkezés – dacára annak, hogy szeptember 30 volt a határidő. Megebédeltünk. A Hertelendy-pihenőnél megcsodáltuk alattunk terpeszkedő Balatont. Az Egry József-kőkilátónál, majd a Ranolder keresztnél ismét gyönyörködhettünk a panorámában, innen már Szigliget is látható volt. A Bujdosók-lépcsőjén ereszkedtünk le. Három éve jártunk erre, azóta a lépcső mellé korlátot építettek. A Rodostó-házat megkerülve Badacsonytördemic felé vettük az irányt.

   A vasútállomáson bélyegeztünk, majd nagy rohanva a buszmegálló felé loholtunk. Az eleje még fel tudott volna szállni a buszra, de a csapat nagy része még igen távol volt, ezért együtt visszamentünk a vasútállomásra. Vonattal utaztunk Kisapáti-Nemesgulácsra, onnan pedig gyalog végig kemény aszfalton Káptalantótiba. A túratáv Gulács nélkül 17 km volt.

   Vacsoránkat - a nagyon vacak gáztűzhely miatt - csak egy másik - házban lévő - csoport segítségével tudtuk megfőzni, akik átadták bográcsukat. A lassú fővés lehet hogy segített az ízek kiteljesedéséhez, mert nagyon finom lett a krumplileves (jó sok füstölt hússal), és a csirkepörkölt.

09.01. Szombat

   Reggeli után kocsival Kisapátiba mentünk, egy helyi lakos morgolódása ellenére leparkíroztunk. Jelzetlen úton kezdtük a Szent György-hegy bevételét. Másfél kilométer után rátértünk a S jelzésre, amit hamarosan el is veszítettünk. Előbb egy mély árokba ereszkedtünk le, majd onnan kikapaszkodva kezdődött az igazi emelkedő. Elértünk a sziklamászásban egy olyan pontot, ahonnan már szinte csak felfelé lehetett továbbhaladni. Nagyon meredek hasadékban segítettük egymást fel. Kis kilátóteraszról káprázatos kilátásban volt részünk, szembe találtuk magunkat a Bazaltorgonával. Elértük a kék jelzést. A kéktúrázók elmentek a turistaházhoz bélyegezni, a többiek megvárták őket, ill. megnézték közelről is a Bazaltorgonát.

   Az út tovább emelkedett a K háromszög jelzésig, utána viszont nagyon sokáig csak lefelé mentünk. Jelzésünk végigvezetett a hegy déli leszakadó peremén, aztán szinte az előbbi úttal párhuzamosan visszatértünk a déli oldalra. Az Oroszlánfejes kút finom, hideg vizéből sokat ittunk, mellette megebédeltünk. A Tarányi-pince és a Lengyel kápolna mellett elhaladtunk, majd – sajnos – egy kilométeres szakaszt leszámítva egészen Szigligetig az aszfaltot koptattuk.

   A vár bejáratánál pecsételtünk, aki még nem járt mostanában a várban, az megnézte azt. A többiek fagyiztak, regenerálódtak. Elindultunk. Sietni kellett, ha el akartuk érni a 4 óra után induló vonatot. Közben még megnéztük az Avasi templomromot. Még vártunk is a vonatra, amellyel megint a Kisapáti-Nemesgulács vasútállomásig mentünk. Innen 400 m-re voltak autóink. A mai adag 15,2 km volt.

   Vacsora után sétáltunk egyet, inni szerettünk volna valami helyi bort. Miután ez nem sikerült saját tartalékainkhoz nyúltunk. Nagyon jó hangulat alakult ki, rengeteget nevettünk.

09.02. Vasárnap

   Reggeli után ismét gyaloglásra adtuk fejünket/lábunkat. A kék jelzés előbb elhaladt a templom mellett, majd a Velétei palotaromot érintettük. Az utána következő meredek lejtőn való lejutást ki-ki másképp oldotta meg. Legeredetibb megoldást az választotta, aki egyszerűen fenéken lecsúszott rajta. Ebben mindig Éva jár elől.

    Visszatértünk ismét a faluba, majd a Kőtenger felé vettük az irányt. A Theodora-tanösvény táblái segítettek megérteni a különleges sziklaalakzatok kialakulásának menetét. A billegő követ persze ki kellett próbálni. Ezekután majdnem vízszintes, majdhogynem unalmas úton értük el Mindszentkállát. A falut elhagyva az úton lemaradottak más-más úton vélték felfedezni a kék jelzést, de végülis a mobiltelefon segített abban, hogy mindenki elérje a felfelé vezető mélyutat. A Láz-tető oldalában kapaszkodtunk fel, majd lejtmenet következett egészen a Gyulakeszi felől érkező országútig. Ezután a Csobánc oldalában araszoltunk fel. A K rom jelzést elérve egy napelem táplálta kút vizéből nagyokat ittunk, megpihentünk. Javarészt szőlők között értük el a tapolcai országutat. Már csak másfél km-t kellett aszfaltozni, aztán Káptalantótiban voltunk. A gyalogtáv 12,5 km volt. Busszal mentünk vissza Szentbékkállára.

   Megebédeltünk, összepakoltunk. Hazafelé már nem is egyszerre indultunk, a maradék négy kocsi is hamar különvált. Mi röviddel 7 óra után értünk haza.

Kéktúra Becske – Romhány útvonalon

Notter Béla — Mon, 26 Sep 2011 09:18:48 +0000

Épp egy éve Romhányban fejeztünk be egy kéktúra-szakaszt Ősagárd felől. Akkor kellemes meglepetésként belebotlottunk egy vidám szüreti kavalkádba. Idén erre az időpontra terveztük be a Becske – Romhány szakaszt, hátha megint szerencsénk lesz. Hát csak részben volt...

   Nem túl korán, 7 óra körül indultunk különböző helyekről. Kétszer is át kellett szállnunk, hogy túránk kiindulási pontjára, Becske-alsó vasútállomásra érjünk. Először be kellett mennünk a faluba, hogy bélyegezni tudjunk. Ez meg is történt a Vadász presszóban. Csinos kis parkot építettek Becskén, itt készítettünk pár felvételt.

   Emelkedő nélküli Galga-völgyön haladtunk észak felé. Átkeltünk a balassagyarmati vasútvonalon, aztán alig észrevehetően elkezdett emelkedni az út. A nem túl szép nevű Büdös-tó-hegy oldalában nagy fakitermelés folyt. Felérve a domb tetejére, szép kilátás fogadott a Halyagosra, és a távolabbi Romhányi-hegyre. Enyhe emelkedővel felértünk a Cser-hát 349 m-es csúcsára.

   Innen már csak lejtett az út. Különös izgalmakat nem tartalmazó utunkba kis változatosságot hozott egy keresztbedőlt fán való átmászás. Árnyas, helyenként látványos mélyúton értünk le Kétbodony szélén lévő laposba. Bélyegezés végett egy kicsit elhagytuk a kék jelzést. Egy kocsma árnyas teraszán elvégeztük ezt a műveletet, kiszáradt torkunkra is került egy kis vörösbor.

   Tovább sétáltunk Romhány felé. Felsőbodony határában találjuk a romhányi csata emlékére épített ismertetőtáblát, és egy – sajnos – igen gnómra sikeredett Rákóczi-lovasszobrot, A faszobrász azon igyekezete, hogy egy rönkből faragja ki a fejedelmet és lovát, eredményezte ezt az aránytalanságot. Aszfaltúton, jó melegben bandukoltunk be Romhányba. Egy újabb bélyegzésért elgyalogoltunk a Lilla presszóba.

   A faluban készülődés nyomait láttuk egy szüreti felvonulásra. A hazautazást két időpontban szerveztem meg, attól függően, hogy lesz-e mulatság, avagy sem. Minden elképzelhető forráson utánanéztem az eseménynek, de nem találtam nyomát. Ezért a korábbi hazautazás mellett döntöttünk. Mikor láttuk a készülődést, gondolkodóba estünk mégis, de a helyiek elmondása szerint csúszik a program, és a későbbi busz indulásáig sem várható a tavalyihoz hasonló buli. Ezért aki Pest felé indult, az a buszra szállt. Jobban jártak azok, akik Nógrádkövesd felé indultak, ők egy potya kenyérlángost is kaptak.

   Isaszegig a szűk 70 km-es távot – hála a jó tömegközlekedésnek – pár perc híján 4 óra alatt tettük meg. Tetejébe Gödöllőn a vonatindulást még el is taktikáztuk, Babi segítségének köszönhetően nem lett még egy órával hosszabb az út. Veresegyházon az ötvenperces várakozás alatt lesétáltunk az Öreg-tóhoz, hogy valami szépsége is legyen a hazautazásnak.

Isztria kicsit másképpen, Szlovén-Alpok

Notter Béla — Tue, 13 Sep 2011 17:22:09 +0000

ITK-s túrának indult, de különböző okok miatt mégis csak családi kivitelezésű lett az isztriai félszigeten és az „Alpok napos oldalán” megtett utunk. Szombaton még a Börzsönyben túráztunk a csapattal, ezért csak vasárnap tudtunk indulni.

   Ahogy közeledett az indulás időpontja, úgy – vélhetően – egyre pontosabbak a meteorológiai előrejelzések, ezért csak szombat este 10 órakor döntöttünk aról, merre kezdjük az utat. Ilyenkor látszik, mennyivel előnyösebb a le nem foglalt szállás. A kedvenc hegyekben nagy esőt ígértek hétfőre-keddre, ezért fordítottunk az eredeti sorrenden. Ugyan a tengerpartra is esőt jósoltak erre az időre, de csak mérsékelt mennyiséget. Az előjelzések pontosságáról annyit, hogy valóban esett az eső háromszor is Isztriában, de illemtudóan csak éjjel - az esernyőt elő se kellett venni. Viszont a legmelegebb napunk épp hétfőn volt.

   Vasárnap reggel fél nyolc felé indultunk, Különösebb esemény nélkül jól haladtunk az M7-esen, majd a horvát autópályán. Rijeka körül, mikor elhagytuk a pályát, tettünk egy pár km be nem tervezett kerülőt, de aztán pár km-enként felállított fizető-kapukat leküzdve délután négy órára megérkeztünk első látnivalónkhoz, Hum-ba. Ez a világ legkisebb városa, 17 állandó lakossal. Itt megállt az idő, mintha a középkor elevenedne meg. Fél hét felé már Vrsarban, a kempingben voltunk.

   Mivel erre a napra esőt ígértek, ezért csak a 30 km-re lévő Rovinj-ba mentünk. Útközben felkerestük a Limski kanal végét, ahonnan egy turistaút egy barlanghoz vezet fel. A barlang zárva volt, ezért továbbálltunk addig a fjord mentén, ahol a turistahajók megfordulnak. Rovinjt bejártuk keresztül-kasul, különös figyelemmel a St. Euphemia templomot. Ennek harangtornyából nagyszerű kilátás nyílik a városra, és a környező szigetekre. Hazafelé egy kilátóhegyen álltunk meg, ahonnan szinte az egész fjord belátható. Estefelé fürödtem a tengerben, később pedig egy folklór műsort néztünk meg. A műsor második részét elmosta az eső, de így is jó buli volt, mert a táncosok és a nézők egy része is ruhástól beugrott a színpad melletti medencébe.

   Éjszakai eső után ragyogó napsütésben először Porečbe mentünk. Itt van a világörökség részét képező St. Euphrasius templom, a méltán világhírű IV. és V. századi mozaikokkal. Következő megállónk Novigrad volt, amely egy jellegzetes olasz kisváros szép templommal és városházával. Ezután elhagytuk a tengerpartot és Belső-Isztria néhány nevezetességével ismerkedtünk. Először Buje-ben álltunk meg, majd a híres velencei határvárat, Motovunt kerestük fel. A 277 m magas domb tetejét elfoglaló várfalon belül van ma is a középkort idéző város. A nap utolsó látnivalója Pazin város, de méginkább a kastély melletti szakadék. Verne Gyula regényében Sándor Mátyás gróf itt vetette le magát börtönéből a Pazinčica folyóba.

   Viszonylag korán keltünk, hogy helyet kapjunk a Brioni-szigetekre induló Nemzeti park által szervezett útra. Fažanában történik mindez. Fél tizenkettőre kaptunk helyet, addig megnéztük a várost. Hajóval mentünk át a Nagy-Brioni szigetre. Itt vezetővel gyalog voltunk a Tito múzeumban, a Robert Koch sétányon, megnéztük az 1600 éves olajfát, több templomot (az egyikben láttuk először az Isztria középkori templomfestészet jellegzetességét, a Haláltáncot). Ezután kisbusszal végigjártuk a szigetet, jártunk a Szafari-parkban, láttuk a bizánci bazilika romjait. Partraérés után Pólába mentünk. Voltunk az Amfiteátrumban (mely nagyobb mint a római Colosseum), bejártuk a sok-sok római és középkori épülettel rendelkező

Óvárost.

   Ez volt a pihenőnap, ezért délelőtt „csak” Vrsar városát jártuk be. Voltunk a meredek domb tetején lévő XIII. sz-ból való bazilikában, megmásztuk a különálló harangtornyot, láttuk a római erődöt, jártunk a kőbányában. Délután búvárkodtam, egy nyeszlett kagylóhéjat sikerült is zsákmányolnom.

   6-kor keltünk, mert erre a napra nagyon sok látnivaló várt ránk. 25 perc alatt átevickéltünk a horvát-szlovén határon. Először Hrastovlje-ba autóztunk. Ennek a kis falunak van egy XII-XIII. században épült román bazilikatemploma, melynek szinte minden tenyérnyi helyét kihasználták freskók festésére. Itt látható Isztria leghíresebb Haláltánca. A templomot a törökök közeledtére erős várfallal vették körül. Következő állomásunk az olasz határon lévő Socerb lovagvár volt. A hegytetőn lévő várból belátni szinte Trieszt és Koper udvaraiba is. Pár tíz km-t autópályán mentünk, majd betértünk a hegyek közé. Egy darabig még „rendes” úton, majd kezdődött a nagy kaland. Majdhogynem bicikliút szélességű utakon vágtunk át a Júliai-Alpokon Rekától Bohinjska Bistricáig. Egy útzár miatt egy darabon még kisebb utakra kényszerültünk. Bled mellett lévő Vintgar-szurdokba értünk ezután. A Radovna-folyó itt tör át két, kb. 900 méteres hegy között. Az út kényelmesen bejárható a folyó felett lévő kiépített pallókon. A szurdok végén van a Sum-vízesés. Már csak 100 km-t és 1000 kanyart kellett leküzdeni, és máris a kempingben voltunk.

   Reggeli pára után hamarosan ragyogó napsütésben Logarska dolinába mentünk. Gyalog vágtunk neki a kb. 18 km-es útnak, de két és fél km után le volt zárva gyalogút. Jelezhették volna korábban is! Még egy darabig továbbmentünk az aszfaltúton, aztán visszamentem a kocsiért. Avval mentünk a kiépített út végéig, aztán gyalog először a negyedórára lévő 90 m magas Rinka-vízesésig. Én még innen továbbgyalogoltam az 1400 m magasan lévő Okrešelj turistaházig. A szintemelkedés ezen a szakaszon 400 m. A kilátás viszont páratlanul szép volt odafönt. Visszatérve a parkírozóba a Palenk-villához mentünk kocsival, majd innen először a Palenk-vízeséshez, majd félórás gyaloglással favágó-házhoz, ahol bemutattak a pl. egy facsúzdát is. Még egy vízesést néztünk meg a völgyben, neve Rostovški. Itt két lépcsőben zuhog le a víz, a felső megközelítése emberpróbáló, főleg azután, hogy egy kb. ötkilós kőre rálépve az megsértődött, és kifordulva helyéről jól sípcsonton vágott. Kocsival még elmentünk két Logarskával párhuzamos völgybe, megnéztünk egy különleges sziklatűt.

   Erre a napra már csak hazautazást terveztem, de egy - a kempingben talált - prospektus kedvet csinált egy különlegesen szép Virágpark felkeresésére, ami Mozirje-ben van. Megérte, gyönyörű volt. A virágokon kívül vesszőből készült szobrok, kilátótorony, halastavak, népi bútorokkal berendezett házak, méhészeti bemutató is volt a parkban. Szinte végig autópályán jól haladva délután szerencsésen hazaértünk.

Az útról bővebben és sok fényképpel illusztrálva jövő év márciusában lesz a vetítés az isaszegi Falumúzeumban.

Nógrádi-vár

Balogh Zoltán — Mon, 05 Sep 2011 18:44:34 +0000

Béla távollétében engem ért az a megtiszteltetés, hogy beszámolót írjak szombati túránkról. A hagyományos 20 és 30 közötti létszámban a magyarkúti Irma-forrástól indultunk az Országos Kék Túra vonalán Nográdra, majd a kék rom jelzésen támadtuk meg a várat. Ezt követően egy jelentősebb forgalmat generáltunk a helyi kocsmának. Senki nem választotta a rövidebb, 11.5 km-es utat, így mindannyian a piros kereszt jelzésen - illetve annak egy enyhe, párhuzamos módosításával - sétáltunk a szokolyai vasútállomásra. Összesen 17.4 km-t túráztunk. A képeket Notter Béla készítette.

Lecsófesztivál

Notter Béla — Sun, 14 Aug 2011 13:57:04 +0000

Szombaton zsámboki tagjaink meghívására ebben az évben is részt vettünk a hagyományőrző céllal létesített Lecsófesztiválon.

Az igaz, hogy a programokon nem nagyon vettünk részt, mert nagyon jól elvoltunk egymással. Sokat ettünk-ittunk is, jókat beszélgettünk. A gyerekek sokat játszottak egymással és Bundi kutyával. Sláger volt közöttük az arcfestés is.

Még egyszer köszönjük a meghívást, a jó hangulatot vendéglátóinknak. Nem ünneprontásként mondom, de a tapasztalatok alapján jövőre kissé puritánabbra kell ezt az eseményt szerveznünk.

Pilisszentlélek-környéki túra

Notter Béla — Tue, 09 Aug 2011 10:56:15 +0000

2011.08.06-án, szombaton - annak ellenére, hogy vírustámadás és álomkór tizedelte a túrázóink létszámát – 20-an jöttünk össze. Nagyszerű, mérsékelten meleg időnk volt. A választható két túratáv 8 és 14 km volt.

   Gödöllői gyülekezőt követően – ami a kényszerű átcsoportosítások miatt ezennel nem volt egyszerű feladat – Kistarcsán rátértünk az M0-ra, aztán Pomázon felvettük a „pöstieket”, majd együtt mentünk Pilisszentlélekre. Oda megérkezve rövid cihelődés után negyed kilenckor már indultunk túrázni.

   Enyhe emelkedővel hagytuk el az alig 300 fős, gyönyörű fekvésű falut. A falu szélén egy pihenőt, és egy szép emlékművet találtunk. Sajnos nem derült ki, hogy milyen apropóból emelték – még a neten sem találtam rá vonatkozó adatokat. Valószínűleg a közeli pálos kolostorrommal kapcsolatban készült. A XII. században épült kolostor nem volt hosszú életű, a török hódoltság idejében már el is pusztult. Falait részben feltárták, majd megerősítették, így ma is jól kivehetőek a különböző funkciójú helyiségek.

   Piros jelzésen, jól kijártnak egyáltalán nevezhető úton bujkáltunk, majd a Z+ jelzésen mentünk tovább. Még mindenütt harmatos volt a fű, a közelmúltban leesett eső miatt is időnként eléggé csúszós volt az út. A Pilismaróti-patak mellé értünk, majd hamarosan át is keltünk rajta. Sajnos átkelés közben a nedves köveken Kati elesett, és csúnyán beütötte térdét, sőt még a száját is. A pár méterre lévő Hoffmann vadászháznál ügyes kezek ellátták térdsérülését. Kati nem hagyta sajnáltatni magát, folytatta a túrát, méghozzá annak hosszabb változatát.

   A vadászháztól Z+ jelen mentünk pár métert, majd tovább a Z négyzeten. Ismét átkeltünk a patakon. Már azt megelőzően, hogy elértük a zöld sáv jelzést, valami csoda folytán A GPS egyáltalán nem talált holdat. A Z jelzésnél aztán rendre tovább is mentünk egyenesen. Igaz jelzések sem segítettek bennünket a tájékozódásban. Így aztán nem az eredeti tervek szerint haladtunk, hanem a Szentléleki-tető alatt jelzetlen, de jól járható úton értünk be a faluba. Akik a rövidebb távot választották, már megpihenhettek. Részükre a Szlovák Tájház meglátogatása lett volna a program – ha a neten való tájékoztatás ellenére nem lett volna zárva.

   A többiek kikapaszkodtak a faluból, majd meglehetősen erős emelkedővel tovább haladtak az esztergomi országútig. Itt mindenkit bevártunk, majd immár mérsékelt emelkedővel felértünk a Pilis-nyeregbe. A II. világháborús emlékmű mellett kialakított pihenőnél megebédeltünk. Ezután Z, Z négyzet és Z+ jelzésen értünk fel a Fekete-hegyi „Sasfészek” kulcsosházhoz. Az ott lévő hintát többen is kipróbálták, a ház teraszáról – a párás idő ellenére – jó kivehető volt a Duna, Esztergom és Párkány. A háztól már csak lefelé vezetett az út. A faluba beérve szomjunkat oltottuk a kocsma által szolgáltatott italokból.

Kirándulások a Velencei-tó környékén

Notter Béla — Tue, 02 Aug 2011 10:20:58 +0000

Tavaly ITK-nyaralás címen meghirdetett programunkra csak mérsékelt érdeklődés mutatkozott, ezért idén csak három szobát foglaltam le a horgásztanyán. Így viszont lehettek olyanok, akiknek nem jutott hely. Sajnálom, ha valaki így járt.

   Gyerekkorom óta járok le a Velencei-tóra, de strandolásra ilyen rossz időt még sohasem fogtam ki júliusban. Egy alkalommal fürödtünk csak meg a tóban hárman: Inci, Jani és jómagam. Ha fürdésre nem is, kirándulásra annál jobb volt az idő, így minden nap elmentünk valahová.

   Pákozd-környéki túránk kb. 10 km hosszú volt. A S jelzésen indultunk, majd a különleges sziklaalakzatok jobb megismerése miatt időnként a tölgyfalevéllel jelölt tanösvényen haladtunk. Több anonim szikla után érintettük a Pandúr-követ, a Kockát, Oroszlán-sziklát és a Pogány-követ, melyeknek összefoglaló neve Pákozdi-ingókövek. A Z és a Z+ jelzésen értünk vissza a faluba.

   Másnap székesfehérvári városnézést tartottunk. Először a Bory-várat néztük meg. Bár páran már többször jártunk itt, mégis mindig valami újat nyújt a vár. Ezután a Belvárosban sétáltunk, néztük meg a legfontosabb látnivalókat, így a Vörösmarty Színházat, Varkocs vitéz szobrát, Mátyás király-emlékművet, Nepomuki Szent János templomot, Órajátékot, Romkertet, Szent István székesegyházat.

   Következő napon Tácra, a Gorsiumba mentünk. Itt van az I. század közepén épült római tábor, melynek rendeltetése az évszázadok során többször megváltozott. A most látható romok legnagyobb része a II-V. századból valóak. Több sírkő tejesen jó állapotban látható. Ezt követően Seregélyesen szerettük volna meglátogatni a Zichy – Hadik kastélyt. A kert felől is próbálkoztunk, majd a falu felöli bejáratoknál, de mindhiába. Nem sikerült bejutnunk. Útépítő munkásoktól tudtuk meg, hogy a kastély már évek óta bezárt. Ennek ellenére honlapjukon minden úgy szerepel, mintha működő kastély lenne.

   Csákvárra és Gántra mentünk pénteken. Csákváron az Esterházy kastélyt jártuk körbe. A kastély kórházként funkcionál, belül ezért nem nézhettük meg. Az épület és parkja nagyon szép és rendezett, öröm volt benne sétálni. Gánton egy gyalogtúrát tettünk, melynek fő attrakciója a Balás Jenő Bauxitbányászati múzeum és a Földtani Tanösvény volt. A Bagoly-hegy egykori külszíni bauxitbányájában ma egy kiépített tanösvény vezet végig. E holdbéli tájon járva megismerhetjük, hogy mi zajlott le évmilliók alatt. A bányászatnak köszönhetően felszínre került színek, rétegek, alakzatok tükrözik a hajdani folyamatokat, lenyűgöztek mindenkit. A kőzetgyűjtésnek sem tudtak páran ellenállni. A túra hossza kb. 13 km volt.

   Szombati programunk során először Pázmándra mentünk, ahol jellegzetes kvarcitképződmények találhatók. A nagyon kemény kvarcit a gránitban lezajlott utóvulkáni hidrotermális tevékenység hatására alakult ki. Védett a környező sziklagyep és a jellemző növénytársulás is. A sziklák környékén már nagyon finomra érett a szeder, meg is dézsmáltuk. Ezt követően a pákozdi emlékműhöz autóztunk. A környék uniós pénzből finanszírozott nagy átalakítások után ma Katonai Emlékpark. Szép kilátás nyílik innen a Velencei-tóra.

   A strandolásra alkalmatlan idő ellenére jól éreztük magunkat, sok szépet láttunk.