pmp

PMP, Pécel - Gyömrő

Címkék

Március 15-ét az erdőben ünnepeltük, mivel a Pest Megyei Piros egy szakaszát jártuk be Péceltől Gyömrőig. 26-an voltunk, köztük – nagy örömünkre - két kisgyerek is. Mérsékelten jó időnk volt.

Pécelen, a vasútállomáson találkoztunk 9 órakor. Csapattagjainkon felül Borka családja, és egy kedves hölgy is csatlakozott hozzánk. A várost a zöld és a P+ jelzésen hagytuk el Az erdőbe érve enyhén emelkedni kezdett az út, ami enyheség kétszer egymás után jó meredekké vált, közbeiktatva egy erős lejtőt is. Aztán egy hosszú lejtő következett, melynek a végén a Koporsó-völgyben rátértünk a P jelzésre. Ezt követően 1,6 km hosszon rendületlenül emelkedett az út, de már nem olyan erősen. Kiérve az erdőből szántóföldek, legelők mellé értünk. A Bajtemetésig már alig volt egy kis emelkedő, viszont át kellett másznunk egy mély árkon. A geodéziai torony közelében egy volt rakétasiló szélvédett területén elemózsiáztunk egyet.

Bajtemetést elhagyva már unalmasabb volt a táj, bal oldalról nagy szántóföld mellett haladtunk. A Z+ jelzés kiágazása után még erdőszélen mentünk, később már csak fasorokban. A volt szemétlerakó környéke még mindig borzalmasan szemetes. Kereszteztük a 31-es utat. Itt kis kupaktanácsot tartva, úgy döntöttünk, hogy kissé kilépünk, hogy elérjük az ünnepeken csak óránként induló vonatot. Azt sikerült is elérnünk, de mire megvettük a jegyeket, már igazolófüzetünkbe való bélyegzésre nem maradt idő. Sebaj, szeptemberben innen folytatjuk a PMP-t, akkor majd megejtjük a stemplizést. Rákoson szálltunk át, de majdnem 50 percet kellett várnunk a mi vonatunkra. Unaloműzésként páran megittunk egy sört.

 

PMP-túra a Pesti-síkságon

Címkék

Minden év júniusában alföldi jellegű túrát tartunk. Mivel elkezdtük a Pest Megyei Piros útvonalát bejárni, adott volt, hogy a kettőt összekössük. Így a PMP egy szakaszán - Péteri vasútállomástól Csévharasztig – túráztunk szombaton. 45–en voltunk és 17 km-t gyalogoltunk.

Busszal mentünk, melynek első megállója 7 órakor Gödöllő volt, ezután következett Isaszeg. Nem kellett sokat utaznunk, így negyed kilenckor már kiszálltunk a buszból. Először átkeltünk a vasúti átjárón, majd Hosszúberek egyszem utcáján mentünk tovább. Némileg változtattunk a PMP útvonalán azzal, hogy nem mentünk az utca végén ki a 4-es útra, hanem balra térve egy kis kerülővel, de forgalommentes úton értünk oda, ahol a PMP elhagyja az utat, és egy fasorban folytatódik. A fasor után egy-egy erdőfolt, pár tanya (egyikben pónilovak), szép virágok tették változatosabbá a gyaloglást. Majdnem négy kilométert szinte teljesen egyenes úton haladtunk, miközben átkeltünk a Vasad(2) főcsatorna hídján is. Ezután balra fordultunk. Egy tanya udvarán nagyméretű szobrokat láttunk. Az Akácos-büfé szép kertjében megpihentünk, aki akart, szomját is olthatta a büfé hideg készletéből.

Továbbmenve egy udvarban egy ragyogó állapotban lévő VW bogár állt. Erdő után egy darabig szántóföldek, legelők közé kanyarodott az út. Itt volt az az egyetlen hely az út során, ahol semmi se jelölte a bekanyarodást, különben a jelzések megfelelően sűrűn voltak, látszott rajtuk a felújítás. Talán azért kellene végigmenni rajta a karbantartóknak, hogy a jelzéseket takarni kívánó gallyakat levágják. Vasad közelébe érve két túratársunk a rövidebb utat választva begyalogolt a faluba, ahol buszunk várta őket. Innen Csévharasztig tartó 7,5 km-es úton mindössze egyszer váltottunk irányt. Halesznál a piros jobbra kanyarodott a Csévharaszti Ősborókás felé, mi pedig a P négyszög jelzésen Csévharasztra gyalogoltunk. A korábban létezett söröző (egyben bélyegzőhely) már bezárt, maradt a Kossuth L. utcán lévő Rigó kocsma bélyegzésre. Sör és egyebek voltak, de Bálint – aki egyértelműen a nap hőse volt, mert ötéves kora ellenére egy egészen kis szakasz kivételével végiggyalogolta az egész távot – legnagyobb bánatára jégkrém nem volt.

Hazafelé előbb Gödöllőn tettük ki az onnan indulókat, utána mentünk Isaszegre. Javul a csapat, mert sütemény helyett Hajni most csak recepteket osztott ki a buszon.

 

Tarvágás a Pest-megyei piroson

Címkék

Tájékoztatjuk kedves túratársainkat, hogy a PMP péceli-műút - Bajtemetés közti szakaszának közepén, a Koporsó-völgyben, a piros jelzés tarvágás miatt mintegy 800-1000 méter hosszban gyakorlatilag megsemmisült. Szerencsére ezen a részen sehol nem tér le a PMP a kijárt erdei útról, végig azon kell maradni a megmaradt erdőszélen. A tarvágás végeztével a jelzés folytatódik. A túraszezon kezdetére az Isaszegi Természetbarát Klub a jelzést a megmaradt erdőszélen helyreállítja.

Tarvágás a Pest-megyei piroson

Újév-köszöntő túra Isaszeg környékén

Címkék

Újév-köszöntő túránk célját, mely a kiírás szerint jó levegőn, könnyű túra keretében elpusztítani a szilveszteri maradék süteményeket, italokat maradéktalanul teljesítettük.

Ragyogó téli időben 21-en találkoztunk a vasútállomásnál, néhányan pedig a Szobor-hegy felé menet csatlakoztak hozzánk, így vendégeinkkel együtt 25-en voltunk. A hegy alatt megnéztük a zsidó-temetőt, majd – hogy érdekesebb legyen az út – nem a kiépített úton, hanem a szánkók által kijegesített meredélyen közelítettük meg a Honvéd-emlékművet. A szikrázó napsütésben nagyon messzire kalandozhatott tekintetünk.

A Pest Megyei Piros jelzésen indultunk tovább a Honvéd-sírok felé. Bár csak pár centiméteres hó borította a vidéket, mégis a sokszor járt út télies arcát mutatva újdonság erejével hatott.

A Honvéd-síroknál megnéztük a sokak által még nem látott, október 6-án felállított Emlékező Angyal elnevezésű, Makovecz Imre tervezte életfát.

Ezután jó tündérek pillanatok alatt rengeteg finom süteménnyel (de volt itt különleges, kifejezetten újévi malacforma pogácsa, panettone, pármai sajt, birsalmasajt és még ki tudja hányféle finomság), forralt borral, borral ízesített hársfateával, pezsgővel  terítették be a pihenőpark egy - ünnepi főasztalnak kinevezett - behavazott asztalát. Köszöntöttük egymást és az új évet hóba hűtött pezsgővel. A jókívánságokat – úgy érzem - megérdemli ez a csapat, már eddig is nagyon jó csapatszellem alakult ki, segítjük, bátorítjuk egymást.

Az eszem-iszom-dínom-dánom után kis ideig még a PMP-n gyalogoltunk, majd jelzetlen úton az átjátszó-adó felé mentünk. Több helyről szép kilátásunk volt Pécel, Nagytarcsa irányába. A Nagy-hegyen keresztül szép erdőben, majd víkendházak között haladva értünk le a  Buda utcába. Ezen, majd a Csillag utcán keresztül az Öregtemplomhoz értünk. Innen felmentünk a Kálváriára, ahonnan szintén csodás kilátásban volt részünk. A Z sáv jelzésen, majd egy hirtelen - nem mindenki által minősített jó - ötlettől vezérelve egy jó meredek lejtőn felkapaszkodva értük el megint a PMP-t. Ezen jutottunk vissza a Szobor-hegyhez, majd a P+ jelzésen a vasútállomáshoz, utunk végcéljához.

Kellemes időben, jó társaságban 12,5 km-t gyalogoltunk.

Fényképek: Zsigri Jutka (6,9,14), Notter Béla

1. kép - Indulás a vasútállomástól

2. kép - A zsidó temetőnél

3. kép - Meredeken fel a Szobor-hegyre

4. kép - Kilátás a Szobor-hegyről

5. kép - Szobor-hegy

6. kép - A tél színei

7. kép - Indulás a Honvéd-sírokhoz

8. kép - Útban a Honvéd-sírokhoz

9. kép - Makovecz Imre - Emlékező Angyal

10. kép - Dínom-dánom

11. kép - Bőséggel volt minden

12. kép - Nem malac, sütemény

13. kép - Pezsgő is volt

14. kép - Havas madárfészek

15. kép - Kis pihenő

16. kép - A temető és az Öregtemplom

17. kép - Kilátás a Kálváriáról

18. kép - Csoportkép a Kálváriánál

19. kép - Indulás a Kálváriáról

20. kép - Meredek átvágás